Minden évben úgynevezett „Tematikus Megelőzési Napok”-ra való felhívást is közzétesznek a szervezők. Ennek kapcsán minden alkalommal külön a hulladékkeletkezés megelőzésének egy-egy specifikus pontjára fókuszáló akcióötletek kidolgozására hívják fel a figyelmet. 2014-ben az élelmiszer és étel hulladék keletkezésének megelőzése, ennek mennyiségi csökkentése kerül előtérbe.
Ezzel kapcsolatosan is várjuk akcióötleteiteket.
Étel- vagy élelmiszer hulladék keletkezhet az élelmiszer termelése és a fogyasztása során is. Utóbbi esetben vannak elkerülhetetlen (pl. fogyaszthatatlan részek: banánhéj, csontok, stb.) és elkerülhető (pl. maradék) veszteségek.
Az élelmiszerek pazarlása óriási probléma modern társadalmunkban. Az alábbi ábra jól érzékelteti azt a hatalmas étel mennyiséget, amelyet kidobunk, elpazarolunk.
A világ másik fele azonban éhínséggel küzd. Becslések szerint 842 millió embert sújt ez a probléma világszerte. Ez azt jelenti, hogy a Földön 8-ból 1 ember éli le az életét úgy, hogy nem jut elegendő, az egészséges élethez szükséges mennyiségű táplálékhoz, miközben Európában közel kétszer annyi élelmiszert állítunk elő, mint amennyire szükség volna. Az USA-ban és Európában a kidobott étel és élelmiszer hulladék kevesebb, mint negyede elég lenne az éhínséggel sújtott népesség ellátásához.
Jelenleg minden évben 89 millió tonna étel és élelmiszer válik hulladékká az EU-ban, mely 2020-ra becslések szerint kb. 126 millió tonnára fog növekedni.
Ez az elképzelhetetlenül hatalmas mennyiség a környezetünkre is óriási terhet ró: az Európai Bizottság jelentése szerint az élelmiszeripar és a túlzott fogyasztás felelős a negatív környezeti hatások 20-30 %-áért az Európai Unióban.
Hol és miért keletkezik ennyi étel és élelmiszer hulladék?
A kérdésre az alábbi ábra adhat magyarázatot.
Forrás: EEA alapján
Ahogy a fenti ábrából is látszik, hogy a fogyasztók, tehát mi magunk vagyunk a felelősek leginkább az élelmiszer hulladék keletkezésért. Ez pedig azt is jelenti, hogy mi tudjuk a legnagyobb hatást elérni a hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkezett mennyiség csökkentése érdekében. Mindennapi vásárlási, tárolási, főzési szokásainkon keresztül el tudjuk érni, hogy kevesebb étel kerüljön a kukába. Ehhez csupán egy kis odafigyelésre van szükség.
Mit is tekintünk étel és élelmiszer hulladéknak?
Három különböző fajtájú étel hulladékot különböztethetünk meg a keletkezés körülményei alapján:
- az élelmiszerek előállítása során keletkezett hulladékok
- a fogyasztás során úgynevezett megelőzhetetlen étel és élelmiszer hulladék – azaz az ételek, élelmiszerek ehetetlen részei: banánhéj, gyümölcsök magja, tojáshéj, csont.
- a fogyasztás során azonban elkerülhető hulladékká válásról is beszélhetünk: ebben az esetben teljes mértékben fogyasztható termékek, ételek válnak hulladékká a fogyasztók szokásai, figyelmetlensége következtében. Itt jelennek meg a boltok, üzletek polcairól a kukába kerülő élelmiszerek, valamint az éttermek maradékai is.
Forrás: EEA alapján
Nem is beszélve a pazarlás pénzügyi oldaláról: a háztartásokban átlagosan keletkező ételhulladék megelőzése kb. 600 eurónyi, azaz majdnem 200.000 forintnyi megtakarítást jelentene évente.
Vásárlási, tárolási/raktározási és főzési szokásaink megváltoztatásával közvetlenül segíthetünk a keletkezés megelőzésében.
Közvetett befolyásoló erőnkről se feledkezzünk meg: mi fogyasztók tudjuk terelgetni a kereskedőket, boltosokat egy fenntarthatóbb működés felé: például “szépséghibás” vagy hamarosan lejáró termékek/élelmiszerek alacsonyabb áron való értékesítésével nagy mennyiségű élelmiszer hulladék keletkezés előzhető meg.
Tények az étel és élelmiszer hulladékokról
A háztartásokban keletkező ételhulladék 600 euró megtakarítást jelentene mindenkinek évente.- Az Európai Bizottság jelentése szerint az élelmiszeripar és a fogyasztás a felelős a környezeti hatások 20-30%-áért az EU-ban.
- Néhány élelmiszer, például a hústermékek előállítása nagyobb környezetterheléssel jár a többinél.
- Az európai Élelmiszer Bankok 338 ezer tonna élelmiszert osztottak szét 2012-ben, ami 776 millió adag ételnek felel meg. Ebből a mennyiségből 5,4 millió emberhez jutott el 32 ezer karitatív szervezeten keresztül.
A fenti felsorolásból is látható, hogy az utolsó pontban bemutatott megelőzhető étel és élelmiszer hulladékok keletkezése ellen tehetjük a legtöbbet, itt tudjuk a legnagyobb eredményeket elérni.
Ebben nyújt segítséget az Európai Hulladékcsökkentési Hét. Böngéssz kedvedre az akciójavaslatok között és válaszd ki a hozzád legközelebb álló ötletet, vagy találj ki újat és indulhat is a megvalósítás!
Akcióötletek
– Hogyan főzzünk maradékaink felhasználásával?
– Hogyan komposztáljunk helyesen?
– Jótékonykodj Te is étel és élelmiszer maradékaiddal!
– Vezess Te is élelmiszerhulladék-naplót!
Általános tippek
– Főzzünk „maradéktalanul” finom ebédet, avagy tippek a Nulla hulladék étkezéshez
– Mi a különbség a „Minőségét megőrzi” és a „Fogyasztható:” jelölések között?
– Mit tehetek az étel és élelmiszer hulladék keletkezése ellen?
– Tippek, trükkök az étel és élelmiszer hulladék keletkezés megelőzéséhez
Letölthető anyag
