Európai Hulladékcsökkentési Hét 2023: Fókuszban a csomagolás!

A termékek csomagolása – információhordozó funkciója mellett – alapvető szerepet játszik mindennapi életünkben. Segít az áruk tárolásában, védelmében, szállításában, bemutatásában, valamint minőségének és fogyaszthatóságának a megőrzésében. Jelen van az értéklánc minden lépésében, a termelőtől a fogyasztóig. Ugyanakkor az egyre nagyobb mennyiségben keletkező csomagolási hulladék egyre nagyobb környezeti terhelést is jelent.

A nyersanyagok felhasználását tekintve az Európai Unióban használt műanyagok 40%-át és a papír 50%-át, míg az élettartama utolsó szakaszát tekintve a települési szilárd hulladék 36%-át teszi ki a csomagolóanyag.

Az elmúlt évtizedben mintegy 20%-kal nőtt a csomagolási hulladék mennyisége, és ugyan az Európai Unióban az újrafeldolgozás aránya is emelkedett; a csomagolásból származó hulladék mennyiségének növekedési üteme gyorsabb, mint az újrafeldolgozásé.
A csomagolási hulladékok teljes mennyisége az Európai Unióban a 2009-es 66 millió tonnáról 2019-re 78,5 millió tonnára nőtt (ez lakosonként körülbelül 173 kg).

A COVID-19 világjárvány tovább erősítette ezt a tendenciát, az internetes vásárlások és az éttermek bezárása miatti készétel házhozszállítások számának növekedésével. Az élelmiszer vásárlásoknál használt csomagolóanyagok, szatyrok és dobozok száma is emelkedett.

Ezek fényében az Európai Bizottság megjelentette a csomagolási anyagok és csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó szabályozását, amely előírja, hogy 2030-tól valamennyi csomagolási anyag újrafeldolgozható legyen és a műanyag csomagolóanyagok pedig tartalmazzanak újrafeldolgozott részt.

2030-tól csak újrahasznosítható csomagolóanyagok maradhatnak használatban az Európai Unióban. Az irányelv szerint az Európai Unió megtiltaná az indokolatlanul nagy csomagolásokat, amelyeket a gyártók arra használnak fel, hogy látszatra többnek tűnjön a termék, mint a tényleges mennyisége.
Fontos tudni, hogy a műanyagtartalmú csomagolóeszközök használatával nő a legnagyobb mértékben a karbonlábnyomunk, hiszen ezen gyártási technológia alkalmazása jár a legmagasabb szénfelhasználással. Minden tonna műanyag csomagolóeszköz előállítása során 1,8 tonna széndioxid kerül a környezetünkbe.
Ezt követi a papír/karton és az üveg csomagolás, amelyek előállítása 809, illetve 565 kilogramm üvegházhatásúgáz-kibocsátással járnak. A faanyagú csomagolása gyártása során mindösszesen 19 kilogramm CO2 kerül a levegőbe.

Az EUROSTAT adatai alapján az Európai Bizottság jelentései rámutattak, hogy az újrahasznosítás szempontjából a műanyag a legnagyobb kihívást jelentő csomagolási hulladékáram, továbbá hogy 19 tagállam esetén fennáll annak a veszélye, hogy 2025-ben nem fogják tudni teljesíteni az 50%-os újrahasznosítási célt, ezzel elveszítve a 2030-as iránycélok tarthatóságának lehetőségét is.
Az újrahasznosítási célok elmaradásának fő oka a műanyag csomagolási hulladék alacsony elkülönített (szelektív) gyűjtési aránya.
Ez még jobban rávilágít arra, hogy mennyire fontos a csomagolási hulladék megelőzésének elősegítése, mivel az újrahasznosítás önmagában nem jelent megoldást az Európai Bizottság 2020 decemberében 2030-ra kitűzött csomagolási hulladék csökkentési iránycéljai megvalósítására.

Miért fontos ágazat a csomagolás a körforgásos gazdaság felé való elmozduláshoz?

A csomagolás iránti kereslet, valamint az újrafelhasználhatóságuk és újrahasznosíthatóságuk alacsony szintje a nem megújuló erőforrások és az elsődleges nyersanyagok állandó igényét eredményezi. Ráadásul miközben a csomagolásból származó ÜHG-kibocsátás folyamatosan növekszik– az előrejelzések szerint 2030-ban eléri a 66 millió tonna CO2 -t –, a csomagolásból származó hulladék súlyos környzeti hatásokkal jár, különösen a folyóvizeinkre és a tengeri élővilágra nézve.

A túlcsomagolás elkerülése és az elkülönített (szelektív) hulladékgyűjtés jelentősen csökkentheti az illegális hulladékelhagyás jelenségét, és növelheti az újrahasznosításra kész anyagok mennyiségét és minőségét.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét szerepe

A csomagolástechnikával kapcsolatban leszögezhető, hogy a nem megújuló energiaforrások használatának csökkentése kulcsfontosságú. Amennyiben ez nem valósul meg, 2030-ig további 66 millió tonna szén-dioxiddal terheljük mindannyiunk közös környezetét.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét nem véletlenül helyezi a fókuszt -a története során most második alkalommal- a csomagolással kapcsolatos kérdésekre. Először 2016-ban volt a fő hangsúly a témán, a helyzet azonban csak rosszabb lett, nem véletlenül van szükség minden ötletre és meglátásra azzal kapcsolatban, hogy a csomagolóanyagokkal hogyan tudunk spórolni, illetve hogyan tudjuk újrahasznosítani ezeket.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét nem véletlenül helyezi a fókuszt -a története során most második alkalommal- a csomagolással kapcsolatos kérdésekre. Először 2016-ban volt a fő hangsúly a témán, a helyzet azonban csak rosszabb lett, nem véletlenül van szükség minden ötletre és meglátásra azzal kapcsolatban, hogy a csomagolóanyagokkal hogyan tudunk spórolni, illetve hogyan tudjuk újrahasznosítani ezeket.


 

6 tény a csomagolás és csomagolásból származó hulladékok környezeti hatásairól