Máltán értékes ajándékcsomagot kaptak a szelektív hulladékgyűjtésben élenjárók, a horvátok a jövő nemzedékére koncentrálnak, a belgák szerint pedig a hulladékos naptár hatékonyabb, mint a szórólapos tájékoztatás, derült ki azon a nemzetközi szakmai konferencián, amelyet a Kommunikáció szerepe a hulladékgazdálkodásban címmel szervezetek a horvátországi Zadarban. A magyarok a TeSzedd!-akciót és az e+e-hulladékgyűjtés ösztönzésének egyedi megoldásait mutathatták be több nemzet képviselőinek a márciusban tartott rendezvényen.
Beszéljünk róla, hogy minél többen cselekedjenek – ez is lehetett volna a mottója annak a Zadarban (Horvátország) megrendezett szakmai konferenciának, amelyen a mintegy 100 résztvevő megismerhette Európa számos országában hogyan népszerűsítik, milyen kommunikációs eszközökkel igyekeznek elérni azt, hogy a lakosság minél nagyobb arányban vegyen részt a szelektív hulladékgyűjtésben, illetve azt, hogy csökkenjen a keletkezett hulladék mennyisége. A háromnapos, a Kommunikáció szerepe a hulladékgazdálkodásban címmel szervezett, nemzetközi konferencián – a helyiek, a belgák, a bosznia-hercegovinaiak, a hollandok, a máltaiak, a németek és a szerbek mellett – Magyarország is képviseltette magát.
A Horvát Hulladékgazdálkodási Szervezet és a Nemzetközi Köztisztasági Szervezet (angol rövidítéssel: ISWA) által szervezett konferencia előadásaiban – az egyre szigorodó hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében – a kommunikáció kulcsszerepét hangsúlyozták. A lakosság tájékoztatása, környezettudatos szemléletmódjának kialakítása alapjaiban határozzák meg egy ország hulladékgazdálkodási rendszerének sikerét.
Az előadásokból az is kiderült, hogy az adott ország milyen szinten áll, illetve milyen eredményeket ért el a lakossági szelektív hulladékgyűjtésben. 
Ugyanakkor egyértelművé vált – hiába ahány ház, annyi szokás – a folyamatos kommunikáció, a célirányos tájékoztatás nélkül a legtökéletesebb rendszerek sem működnek hatékonyan.
Hazánkat – ISWA-tagként – az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság képviselte és a korábbi sikeres, tucatnyi figyelemfelhívó és cselekvésre ösztönző kampányok közül a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért szemétgyűjtési akciót, valamint az elektromos és elektronikai hulladékok gyűjtésére ösztönző: Belső értékek – A megkopott külső értékes belsőt takar elnevezésű projekteket mutatta be a konferencia-résztvevőknek. Mindkét előadást nagy érdeklődés kísérte.
Ugyancsak informatív, máshol is jól hasznosítható – a helyi elvárások és lehetőségek egyensúlyát szem előtt tartó – kampányokról számoltak be például Belgium, Málta és Horvátország képviselői. A belgák – akiknél átlagosan a 70 százalékot is meghaladja a lakossági szelektívhulladék-gyűjtés aránya – hosszú évek óta javuló eredményeket értnek el, mégis nagyon fontosnak tartják a folyamatos és a személyre szóló kommunikációt. Ennek egyik megnyilvánulási formája, hogy a lakosok folyamatos tájékoztatást kapnak a szelektív hulladékgyűjtés aktuális teendőiről, újdonságairól. Ennek hatékonyságát mérték is, amelyből kiderült: a hulladéknaptáros tájékoztatás eredményesebb, mint a szórólapos vagy magazinos közlés. A naptárszerű – vizuálisan látványosabb és nyomon követhetőbb – információk alapján jobban tervezhetik meg a lakók az aktuális hulladékgyűjtést, mint amikor a tájékoztatást magazinszerű kiadványban kapják. A digitális média is nagy szerepet kap az integrált kommunikációban.
Kihívás számukra, hogy a növekvő számban letelepedő bevándorlókkal külön és nagy türelemmel kell foglalkozni, mert nekik sok esetben újdonság a hulladékok különválogatása. Így már a lakóhelyre beköltözéskor speciális tájékoztató füzeteket készítenek részükre. Továbbá – az új célcsoport megnyeréséhez – nagy szerepe van a lakóhelyeken a személyes kommunikációnak, amit nem pusztán a szolgáltató tart feladatának, hanem fontos a szomszédok személyes tájékoztatása, példamutatása. Ennek egyik meglepő felmérési adata, hogy a 
„tapasztalt” szelektív hulladékgyűjtők gyakrabban keresik fel „ügyintézés” céljából a helyi hulladékhasznosítót és hulladékos létesítményeket, mint a polgármesteri hivatalt.
A máltaiak arról az eredményes kampányukról számoltak be, amelyet az önkormányzatokkal közösen, négy éven keresztül valósítottak meg. Ennek keretében részletesen ismertették a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, hasznosságát, a gyakorlatban is bemutatták a helyi rendszert. A lakosok ingyenes szelektívhulladék-gyűjtő zsákokat kaptak. Önkénteseket is bevonva, szinte „házról házra” járva, segítőkészen tanították meg a lakosoknak miért és hogyan szelektálják a hulladékot és ellenőrizték is őket. Akik tartósan jól teljesítették a „házi feladatot”, azokat 35 euró értékű ajándékcsomaggal jutalmazták. A kampány „a szelektív gyűjtéssel csak nyerhetsz” koncepciót hirdette, amelyet fokozatosan vált fel a jövőben „a szelektív gyűjtéssel mindenki nyer” globális üzenet. A kampány hatására 86 százalékkal nőtt az adott régióban a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége. Megfigyelték azt is, hogy amint elfogytak a térítésmentesen kapott gyűjtőzsákok, csökkenni kezdett a gyűjtött hulladékmennyiség. Azóta rendszeresen biztosítják a zsákokat a lakosságnak.
A horvát előadásokból pedig az derült ki, hogy az érintettek bevonásával lehet csak elérni azokat a fejlesztési célértékeket, ami a jelenlegi 85 százalékos lerakási arány csökkentéséhez vezet.
Elsődlegesen a fiatal korosztályt – az óvodásoktól az iskolásokon át, az egyetemistákig – kell megnyerni a rendszeres szelektív hulladékgyűjtésre. 
Ennek oka, hogy Horvátországban az utóbbi időben újul meg a hulladékgazdálkodás rendszere és a felméréseik szerint, a fiatalok érzékenyítésével lehet majd meghatározó eredményeket elérni. Ezért az alsó- és középfokú oktatási intézményekben rendszeresen tartanak előadásokat, bemutatókat a szelektív hulladékgyűjtésről. A nagyobbakat pedig a közösségi helyeken igyekeznek megnyerni a szelektív hulladékgyűjtés „eszméjének” és gyakorlatának.
Bemutatták azt a friss kezdeményezést, amelyet – az egyetemisták ötletei alapján – a zadari felsőoktatási intézmények bevonásával valósítottak meg. Egy nappal a nemzetközi konferencia előtt ugyanis a hulladékkal kapcsolatok problémák okaira és azok megoldásaira kellett javaslatot tenniük az erre a célra összeállt csapatoknak. Így például, vizsgálták a nagyobb tömegeket vonzó fesztiválok, szálláshelyek zöldítésének lehetőségét, a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítését, a fiatal korosztály tudatformálásának lehetséges módszereit. Ötleteiket rövid prezentációkban mutatták be és hamarosan a gyakorlatban is próbára teszik a „célközönséget”.
