Példamutató kezdeményezések az e-hulladék csökkentéséért – íme a 2025-ös EWWR magyar díjazottjai
2025-ben is nagy sikerrel valósult meg az Európai Hulladékcsökkentési Hét, amelynek középpontjában idén az elektromos és elektronikai hulladék csökkentése állt. A kampány során országszerte közel 600 akció valósult meg, amelyekben szervezetek, intézmények és magánszemélyek egyaránt részt vettek, kreatív és szemléletformáló kezdeményezéseikkel a hulladékmentesebb jövőért. A legkiemelkedőbb akciókat az ünnepélyes díjátadón hirdették ki.
Díjazottak kategóriánként
Egyesület, civil szervezet kategória
1. Írottkő Natúrparkért Egyesület – „A hulladékcsökkentés natúrparki hétpróbája – minden korosztálynak”
Az Írottkő Natúrparkért Egyesület komplex programsorozata különféle kihívásokon keresztül hívta fel a figyelmet arra, milyen súlyos hatással van a fogyasztói társadalom a természetre – és hogy mit tehetünk ennek csökkentésére.
A „háztartási veteránok” kihívásban olyan, évtizedek óta működő háztartási gépeket gyűjtöttek össze, amelyek példája új fényt vet a javíthatóságra, a minőségre és a hosszú élettartam valódi értékére. A legidősebb működő eszköz egy 75 éves Hajdú mosógép volt, de számos más ikonikus készülék is szerepelt – és ezek történetei több tízezer emberhez jutottak el.
A „Javító Helyek – Natúrparki Kisokos” kiadványuk célja, hogy könnyen elérhetővé váljanak a működési területen belül azok a szakemberek, akik szakszerű javítással támogatják a fenntartható fogyasztást. Ez az adatbázis a mindennapi döntéseket is megkönnyíti.
A „Zöldülő Kirakat és Kvíz” program Kőszeg belvárosában két installációval mutatta be a fogyasztás okozta problémákat. A kirakatok mellett 110 diák oldott meg korosztályokra szabott kvízeket, miközben újrafelhasznált anyagokból épített elemek, nemezelés és kosárfonás is megjelentek – a fenntarthatóságot a hagyományos tudással kötve össze.
Az „Alkotói pályázat – A kevesebb zöldebb” minden korosztályt megszólított, az óvodástól a felnőttekig. A beérkezett több mint 40 pályamű a városban, a Tourinform irodában és online is bemutatásra került.
Végül, a „Kukabúvár” kihívás során 267 tanuló vált valódi „hulladéknyomozóvá”, akik együtt fedezték fel, mi újrahasznosítható, és mi az, ami valóban szemét – elméleti tudás helyett gyakorlati élménnyé alakítva a tanulást.
Ez a programsorozat példamutató módon ötvözte az ismeretterjesztést, a közösségformálást és a kreatív cselekvést – minden korosztályt bevonva abba a gondolkodásba, amely nélkül nincs fenntartható jövő.
2. Mikrokozmosz Művészeti Alapítvány – „A jövő tőlünk függ – Diákok a Földért”
A program minden eleme a részvételre és a szemléletváltásra épült. A tanulók maguk készítettek figyelemfelhívó plakátokat, miközben játékos tanulási formákon – csapatversenyek, pontgyűjtés, matricás kihívások – keresztül sajátították el a szelektálás, a komposztálás és az újrahasznosítás alapjait.
A hét során új gyűjtőpontokat alakítottak ki elem-, e-hulladék, papír- és szerves hulladék számára, QR-kódos tanösvényt hoztak létre, és bevezették a „Hulladékmentes napot” is – ahol kizárólag újratölthető kulacsokat és dobozokat használhattak. A tanulók hulladékból készítettek játékokat, ajándéktárgyakat, madáretetőket – és mindezt karácsonyi előkészületként, közösségi élményként élték meg.
A programba a szülők is bekapcsolódtak: közös előadások, vetítések, eszközbemutatók segítették a jó gyakorlatok elterjesztését és szokássá alakítását. A Duga Boglárka „Zöld mesék” című könyvének osztályszintű feldolgozása tovább mélyítette az élményt.
A fenntarthatóság beépül az iskola pedagógiai programjába is: a gyűjtőpontokat folyamatosan működtetik, a diákok év végén „zöld bizonyítványt” kapnak, a hulladékmennyiséget pedig mérik és csökkentik. Ez a program egyszerre adott tudást, élményt és valódi viselkedésváltozást.
3. ELTE Együtt a Környezettudatos Szemléletért – „Energia–víz–hulladékcsökkentési kihívás – Indul a kollégiumi fenntarthatósági kampány!”
A kampány célja az volt, hogy az ELTE kollégiumaiban élő fiatalok aktív részeseivé váljanak a fenntarthatóságnak. A kollégiumok egymással, és önmagukkal is versenyre keltek: a cél az előző időszak fogyasztásaihoz képest legalább 5% csökkentés elérése volt víz-, áram-és gázfogyasztásban és a hulladéktermelésben.
A kihíváshoz kapcsolódóan 10 szemléletformáló eseményt is szerveztek – köztük egy „hulladékból termék” kiállítást, flashmobot és közös reggeliket. A kampány részeként bemutatásra került az EKSZ animációs kisfilmje is elektronikai és veszélyes hulladék témájában.
A szervezet önkéntesei évente 450 tonna szelektív hulladékot gyűjtenek össze az ELTE kollégiumaiban – melynek kb. negyede E-hulladék és azzal összefüggő veszélyes hulladék. Ez az eredmény is azt mutatja: ha közösségként cselekszünk, a hatásunk is sokszoros.
Gazdálkodó és ipari szervezet kategória
1. MiReHu Nonprofit Kft. – „WEEEsszatérünk…”
A MiReHu egyedülálló edukációs kampányt indított, amely egyszerre mozgatta meg a közösségeket, a közösségi médiát – és talán a gondolkodásmódunkat is. A kampány célja az volt, hogy az elektronikai eszközökről ne egyszerű fogyasztási cikként, hanem értékes, kritikus anyagáramként gondolkodjunk – olyan tárgyakként, amelyek megérdemlik a tudatos, felelős figyelmet.
A központi elemként bemutatott ReLight kiállítás a javítóműhelyükben képződő, már nem funkcionáló autóalkatrészekből készített lámpákkal és dekorációkkal mutatta be, hogyan lehet a hulladékból dizájn. A Planet WEEE, egy régi gömb mászóka átalakításával létrehozott egyszemélyes oktatószoba, szintén rendkívüli módon hívta fel a figyelmet az e-hulladék problémáira – és az újraértelmezés lehetőségeire.
Az oktatási tartalmak sem maradtak el: a Mobil Showroom iskolákhoz vitte el az élményt, míg webináriumok, podcastok és workshopok tették teljessé az edukációs hatást.
A MiReHu kampánya nem csak ismereteket adott – hanem közösségi élményt is teremtett, miközben megmutatta: a fenntarthatóság lehet vagány, kreatív, látványos – és emlékezetes.
2. Hotel Palota Lillafüred – „Re:Palota tematikus akcióhét – Értékek körforgása”
A közel százéves műemléki szálloda egy olyan fenntarthatósági programsorozatot indított el, amely egyszerre szólt a helyi közösségekhez és a vendégekhez. A Re:Palota akcióhéten a körforgás és a közös felelősségvállalás témája minden szinten megjelent – az elektronikai hulladékgyűjtéstől a kulturális újrahasználatig.
A lobbyban kialakított Re:Palota Pont lehetőséget adott a vendégeknek és a helyieknek arra, hogy használaton kívüli elektronikai eszközeiket felelősen adják le. A begyűjtés helyi partner bevonásával, biztonságos és ellenőrzött módon zajlott.
A szemléletformálás nem állt meg itt. A Cserebere Könyvszekrény és az azt kísérő irodalmi program bemutatta, hogyan lehet az értékek újrafelhasználása kulturális élménnyé. A könyvcsere rendszer a mai napig működik, egy közösségi online felületen keresztül, ahol a vendégek saját példányaikat regisztrálhatják és oszthatják meg egymással.
Az akcióhét során interaktív információs pontokat és QR-kódos edukációs anyagokat is elhelyeztek, valamint egy fenntarthatósági kvízjáték is színesítette a programot.
A program záróakkordjaként – de időben túlmutatva az akcióhéten – elindult a Re:Palota Bútorpályázat is, amely során leselejtezett, de jó állapotú bútorokat adnak tovább civil szervezeteknek. Ez az elem különösen szépen mutatja meg, hogy a fenntarthatóság nem lemondás, hanem új életre keltett érték – legyen szó használati tárgyról, könyvről vagy közösségi élményről.
3. MÉH Hulladékgazdálkodási és Környezetipari Zrt. – „From Waste to Worth – Minden darab számít”
A MÉH Zrt. olyan komplex, többcsatornás kampányt valósított meg, amely az elektronikai hulladék útját mutatta be – a lakossági leadástól egészen az anyagok feldolgozásáig és újrahasznosításáig. A vállalat oktató videót készített, amely vizuálisan, érthetően és hitelesen vezette végig a nézőt a körforgásos gazdaság folyamatán.
A szemléletformálás több platformon zajlott: közösségi médiában, mobilalkalmazáson keresztül és személyesen, a hulladékudvarokban is. A lakosságot gamifikációval ösztönözték – a MÉH applikációban pontgyűjtés és nyereményjáték is helyet kapott. Kiemelt figyelmet kaptak a fiatalok: komáromi iskolák tanulói személyesen látogathatták meg a telephelyet, ahol testközelből ismerkedhettek meg a felelős hulladékkezeléssel.
Ez a kampány nemcsak megmutatta, hogyan kelhet új életre egy régi készülék – hanem azonnali, kézzelfogható motivációt is adott a részvételre. Oktatás, élmény és digitális ösztönzés – egymást erősítő eszközökként álltak a fenntarthatóság szolgálatába.
Oktatási intézmény kategória
1. Kaposvári Óvodai Központ – Zöld Óvoda Munkaközössége – „19 ovi – egy zöld küldetés”
A Kaposvári Óvodai Központ példátlan összefogással valósította meg az akcióhetet: 19 tagóvoda kapcsolódott be a programba, közösen hirdetve meg az elektronikai hulladékgyűjtést, amelyhez a központi kreatívokat saját, helyi arculathoz illeszkedő anyagokkal egészítették ki. A gyűjtésben nemcsak az óvodák vettek részt, hanem a szülők, a város lakói, sőt, a helyi közszolgáltató is aktív partner volt.
A gyerekek az óvodákban játékos, élményszerű módon ismerkedtek meg a fenntarthatóság fogalmaival: kézműves foglalkozások, mesék, dalok, és szelektív gyűjtéssel kapcsolatos tevékenységek segítették a tudás elmélyítését. A programban különösen nagy hangsúlyt kapott az újrahasználat és a hulladékcsökkentés.
A szülők bevonásával kiterjesztették az akciót a családok életére is – papír-, PET-palack-, kupak-, használt ruha- és elemgyűjtést szerveztek, és közösen tekintették meg a kaposvári hulladékudvart, ahol testközelből ismerhették meg a hulladék útját.
A gyerekek részére rajzpályázatot is hirdettek, amely során „élő” rajzkiállítás valósult meg: az alkotók személyesen mesélték el a rajzaik történetét, ezzel még mélyebbé téve a tanulságokat. Közben a szülők, és a város lakói a Kapos TV-n keresztül is betekintést nyerhettek az eseményekbe, hiszen az óvodai központ és a Zöld Munkaközösség vezetői is nyilatkoztak.
Az eredmények magukért beszélnek: közel 2 tonna e-hulladék került visszagyűjtésre, az akció pedig valóban túlmutatott egy heti kampányon. A program egyszerre volt oktató, közösségépítő és inspiráló – megmutatva, hogyan lehet a fenntarthatóság a mindennapok része már egészen kisgyermekkorban is.
2. Mezőberény Város Óvodai Intézménye – „Elektro Vilma akcióban”
A Mosolygó Központi Óvoda akciója egy olyan komplex szemléletformáló program, amely óvodai szinten mutatott példát arra, hogy a fenntarthatóságot miként lehet élményszerűen, játékosan és mégis komolyan venni. A program középpontjában egy saját mese – Elektro Vilma akcióban – állt, amely nemcsak az újrahasznosítás és a segítségnyújtás fontosságát mutatta be a gyerekeknek, hanem lehetőséget adott a közös gondolkodásra, játékos tanulásra is.
Az óvodások nemcsak hallhattak a környezetvédelemről, hanem közvetlen élményeket is szerezhettek: ellátogattak a helyi közszolgáltató telephelyére, ahol láthatták, hogyan történik az elektronikai hulladék kezelése, mely alkatrészek hasznosíthatók újra, és hogyan járul hozzá ehhez egy-egy tudatos döntés.
A program kiemelten foglalkozott a szülők bevonásával is: előzetes tájékoztatás, gyűjtőpont kialakítása és közösségi események révén a családok is részeseivé váltak az akciónak. Az online esemény, a plakátkampány és a közös üzenetküldés nemcsak információt adott, hanem lehetőséget is a részvételre.
A gyerekek cselekvésen keresztül tanulták meg, mit jelent szelektíven gyűjteni, újrahasználni, és miért fontos az e-hulladékkal való felelős bánásmód – mindezt az ő nyelvükön, az ő világukon keresztül.
Ez az akció kiváló példája annak, hogy a fenntarthatóság a legfiatalabb korosztály számára is kézzelfoghatóvá tehető – mesével, élménnyel, közösséggel.
3. Nyíregyházi SZC Wesselényi Miklós Technikum és Kollégium – „Dobd be, ne dobd ki! – Az e-hulladék új élete”
A projekt célja az volt, hogy az e-hulladék ne csupán környezeti probléma, hanem tanulási és alkotói lehetőség legyen. A diákok a program során megtapasztalhatták, hogyan lehet értéket teremteni hulladékból – nemcsak újrahasznosítással, hanem kreatív újraértelmezéssel is.
Az akció részeként elektronikai hulladékokból készült trendi ruhadarabokat terveztek és készítettek, valamint megalkották a „Fény az éjszakában” című művészeti mini várost. Régi kábelek, LED-ek és áramkörök keltek új életre világító installációk formájában – miközben ezek oktatási eszközként is működtek.
A tanulók elméleti foglalkozásokon ismerkedtek meg az eszközök szerkezetével, a szelektálás és javítás lehetőségeivel, a tudatos fogyasztás szempontjaival. A program során a tanulás élményalapú volt: konkrét döntési helyzetekhez, alkotói kihívásokhoz kapcsolódott.
A projektben hangsúlyt kapott a megelőzés fontossága is – az, hogy az e-hulladék csökkentéséhez nemcsak a megfelelő gyűjtés, hanem a vásárlási és használati szokásaink újragondolása is szükséges. Az elkészült információs anyagok, a vizuális példák és a diákok tapasztalatai beépülnek a további szakmai programokba is.
Ez az akció megmutatta, hogyan lehet egyszerre tanítani, nevelni és inspirálni – fénybe borítva azt, amit más már kidobásra ítélt.
Magánszemély kategória
1. Bóka Edit Mária – „Egészséges bolygó”
A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium diákjai számára Edit olyan oktatási programot dolgozott ki, amely a digitális eszközök – például a mobiltelefon – teljes életútján keresztül mutatta be az elektronikai hulladék problémáját. A tanulók megismerték, hogyan épülnek fel ezek az eszközök, milyen anyagokat tartalmaznak, milyen környezeti hatásuk van, és mi történik velük, amikor már nem használjuk őket.
A program célja az volt, hogy a diákok ne csak elméletben ismerjék az e-hulladékot, hanem felelős fogyasztóként is tudjanak dönteni: a javítás, az újrahasználat és a megfelelő gyűjtés szempontjait is figyelembe véve.
A foglalkozásokat egy szabadulószobás játék zárta, amely élményszerűen mélyítette el az ismereteket, miközben fejlesztette a logikus gondolkodást és az együttműködést is. A diákok játszva tanulták meg, hogyan lehet környezeti és technológiai kérdésekben is tudatos döntéseket hozni.
Ez a program kiváló példája annak, hogy egy jó ötlet, egy elhivatott pedagógus és egy fontos téma találkozása milyen hatékony szemléletformáló erőt képviselhet.
2. Börzsönyi Éva – EWWR 2025 program
Éva a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola Uraiújfalui Telephelyén dolgozta ki programját, amelyben diákokat, szülőket és a település teljes lakosságát is aktívan bevonta a hulladékcsökkentés, azon belül is az elektronikai hulladék megelőzésének gyakorlatába.
A diákok gyakorlati tapasztalatszerzés révén ismerkedhettek meg a helyi tennivalókkal: közös „falujárás” során tárták fel a problémás pontokat, és fogalmaztak meg konkrét beavatkozási lehetőségeket. Ezt követően a helyi közösséggel közösen meg is valósították azokat.
Az akció során szelektív gyűjtés, kreatív újrahasznosítás, közös tervezés és végrehajtás zajlott – egy olyan pedagógiai program részeként, amely nemcsak a tanulók tudását bővítette, hanem a település egészének szemléletét is formálta.
Közösségi megoldások, gyakorlati tapasztalatok, és az értékek újragondolása jellemezte ezt a programot – amely példát mutat arra, hogyan válhat egy helyi oktatási kezdeményezés a valódi változás motorjává.
3. Bozókiné Szabó Ildikó – „Energia Elemér KlímanÓcska Falván”
Ildikó „Klímanócskák”” programja egy évek óta zajló rendkívül összetett és példaértékű kezdeményezés, amely játékos és élményalapú módszerekkel mutatja meg a gyerekeknek , hogy hogyan lesz a hulladékból érték.
Idén az „Energia Elemér KlímanÓcska Falván” nevű akcióban az e-hulladék csökkentése és a felelős technológiahasználat volt a fókuszban.
Ildikó környezeti nevelési programjában a „Klímanócskák” aktív szereplői a szemléletformálásnak. A gyerekek és felnőttek fizikai és szellemi kihívásokon keresztül tapasztalhatják meg a szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékmegelőzés és az elektronikai hulladék felelős kezelésének lépéseit.
A program nemcsak egy fontos párbeszédet indított el, de egyfajta élő, működő ökoközösséggé is formálta a várost. Az egyik legfigyelemreméltóbb eredménye, hogy a környezettudatos gondolkodás nem csupán kampányszerűen jelent meg, hanem hosszú távon is beépült a mindennapi életbe. A projekt a helyi intézmények – óvodák, iskolák, gyermekvédelmi szolgálatok –, a sportélet, civil szakemberek, önkormányzati szereplők és gazdasági partnerek összehangolt részvételével valósul meg. A programban mérik az ökológiai lábnyomot, a háztartási és intézményi hulladék mennyiségét, valamint rendszeresen nyomon követik az e-hulladék leadását és csökkenését is.
A „Klímanócskák” tehát nemcsak kedves figurák, hanem valódi változás elindítói is lettek.
Közigazgatási szerv, hatóság kategória
1. Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala – „Hivatali REboot! – újraindítjuk a szemléletünket”
Ez a különleges akció egy belső kérdőíves felméréssel indult, melynek célja az volt, hogy feltérképezzék az önkormányzat munkatársainak eszközhasználati és energiafogyasztási szokásait. A résztvevők személyre szabott tippeket és javaslatokat kaptak, melyek segítettek környezetbarátabbá, egyben gazdaságosabbá tenni a napi rutinjaikat – otthon és munkahelyen egyaránt.
A szemléletformálás nem állt meg az adatoknál: a Hét során szakmai előadássorozat is zajlott, amelyen az érdeklődők megismerkedhettek a smart otthon megoldásokkal, a leggyakoribb háztartási géphibák okaival, és azok megelőzési lehetőségeivel. A program különlegessége, hogy a kérdőív eredményeit is bemutatták, ezzel még személyesebbé és hitelesebbé téve az üzeneteket.
Az egész hetes szemléletformálásnak része volt a Városháza kiállítóterében berendezett „Régi eszközök – új üzenet”című tárlat, amely régi elektronikai eszközökből összeállított installációval hívta fel a figyelmet a javíthatóság, az újrahasználat és az értékmegőrzés fontosságára. A kiállítás üzenete egyszerű, de annál fontosabb volt:
„Ne dobjuk ki, ha még működik – jó lesz az még egyszer.”
A programban díjazták a „legenergiahatékonyabb kollégát” is, ezzel is elismerve, hogy az egyéni példamutatás is kulcsszerepet játszik a közösségi változásban. Az akció hitelességét az is erősítette, hogy nemcsak a lakosságot célozta meg, hanem a Hivatal és az önkormányzati intézmények 689 munkatársát is bevonta – így a változás valóban belülről indult el.
Ez a kezdeményezés világosan mutatja: a fenntarthatóság nemcsak célkitűzés lehet, hanem működési alapelv is – ha komolyan vesszük, és közösen teszünk érte.
2. Tiszaújvárosi Hamvas Béla Városi Könyvtár – „Veszélyes és értékes! Mindent az e-hulladékokról”
A könyvtár az Európai Hulladékcsökkentési Hét fókusztémájára reagálva, „Veszélyes és értékes! Mindent az e-hulladékokról” címmel állított össze átfogó programot, amely egyszerre szólította meg az általános és középiskolás diákokat, valamint a felnőtt lakosságot.
A program kiemelt eseménye volt a Jane Goodall Intézet főtitkára, Kádár András előadása, amelyen 123 középiskolás diák vehetett részt – a mobiltelefonok és digitális eszközök mögött rejlő környezeti és társadalmi hatásokról hallhattak, rendkívül inspiráló formában.
A kisebbek számára interaktív, játékos foglalkozások zajlottak 3–6. osztályos tanulók részvételével, akik otthonról is hoztak magukkal régi vagy elromlott mobiltelefonokat, töltőket és használt elemeket. Ezek a tárgyak így nem a fiók mélyén maradtak, hanem visszajutottak a körforgásba.
A szemléletformálás különleges eleme volt Kovács György makettkiállítása, ahol látványos, újragondolt diorámák mutatták be, hogyan válhat értékké az, amit más talán hulladéknak gondol. A kiállítást gyerekek, fiatalok és felnőttek egyaránt nagy érdeklődéssel látogatták.
Emellett új szolgáltatás is született: a könyvtár bevezette a „Jó szakik!” című térképes adatbázist, amely segít összekötni a lakosságot a helyi, megbízható szervizekkel, ezzel is ösztönözve a javítást és az újrahasználatot. A könyvtár régóta fontos gyűjtőpontja a használt elemeknek és mobiltelefonoknak, valamint „könyvmentő polcán” is százával találnak új gazdára a már nem használt kötetek.
A Hamvas Béla Városi Könyvtár programja kiváló példája annak, hogyan válhat egy kulturális intézmény a fenntarthatóság helyi motorjává, hiteles, élményszerű és közösséget építő módon.
3. Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár – „Könyvtári körforgás – Adj tovább, ne dobd el!”
A díjazott intézmény „Könyvtári körforgás – Adj tovább, ne dobd el!” címmel valósított meg komplex szemléletformáló és gyűjtőprogramot az Európai Hulladékcsökkentési Hét ideje alatt. A program több szinten szólította meg az olvasókat és a helyi közösséget: a felnőtt kölcsönzőben tematikus könyvajánlót állítottak össze fenntarthatósági és e-hulladék témában, amelynek könyvei kiemelkedő arányban kerültek kölcsönzésre.
Az intézményben működő öko-sarok központi szerepet kapott a hét során: itt kapott helyet a Védegylet Egyesület e-hulladék plakátkiállításának egy válogatott anyaga, amely több száz látogatóhoz jutott el. Emellett a könyvtár aktívan bekapcsolódott a „Passzold vissza, tesó!” mobiltelefon-gyűjtő kampányba is, külön felhívással bátorítva az olvasókat a részvételre.
A fenntarthatósági hét szemlélete nemcsak alkalmi programként jelent meg: az itt szerzett tapasztalatokat az intézmény beépítette saját működésébe is. A jövőben is működtetik az öko-sarkot, folytatják az e-hulladék gyűjtését, és fenntartják az újrahasználatra ösztönző táskakölcsönző szolgáltatásukat. Az adománygyűjtés – főként játékok, könyvek és kreatív eszközök formájában – szintén folytatódik, a Családok Átmeneti Otthonának támogatásával.
A visszajelzések szerint ez a kezdeményezés nemcsak informatív volt, hanem inspiráló is: a fenntarthatóságot kézzelfogható módon vitte közelebb a közösséghez, és hozzájárult ahhoz, hogy a környezettudatosság a hétköznapok szerves részévé váljon.
Különdíjasok 2025-ben
A szakmai zsűri külön elismerésben részesítette az alábbi programokat is:
Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága – „Újra hasznosan!
A kezdeményezés egyszerre szól a környezeti felelősségvállalásról és a társadalmi reintegrációról. Az akció során a fogvatartottak és a bv-dolgozók egyaránt részt vettek olyan kézműves foglalkozásokon, ahol használt anyagokból praktikus és esztétikus tárgyakat készítettek. Ezek az eszközök – több mint 900 darab – adományként kerültek közösségi intézményekhez.
A program célja túlmutatott a hulladékcsökkentésen: hosszú távú hatása, hogy a fogvatartottak szabadulás után is képesek legyenek újrahasznosított anyagokból értéket teremteni, környezettudatosan élni és hozzájárulni a közösségeikhez.
A programban 277 fogvatartott vett részt, az ország 21 büntetés-végrehajtási intézetének 25 objektumában, összesen 77 kézműves alkalmon – példát mutatva arra, hogyan válhat a fenntarthatóság a társadalmi esélyteremtés eszközévé is.
NHSZ Szolnok Zrt. – „Az elrejtett értékek nyomában”
Az NHSZ Szolnok Zrt. egy sokrétű, több pillérre épülő programsorozattal mutatta meg, hogy az e-hulladék gyűjtés nemcsak kötelezettség, hanem közösségi élmény is lehet. A lakosság számára QR-kódos, szabadtéri nyomozós játékot szerveztek, amely innovatívan ötvözte a mozgást, a gondolkodást és a környezeti tudatosságot.
Az iskolákban mobil, szabadulószobaszerű foglalkozásokkal tették élményszerűvé az e-hulladék témáját, míg a hulladékudvarokhoz kötött „Adj le és nyerj!” akció ösztönzőként és visszajelzésként is működött.
A kampány több mint 1500 lakost, 1000 diákot és 15 iskolát ért el, és hatása nem ért véget az akcióhéttel: az aktivitás hosszú távon is fenntartotta az érdeklődést, és erősítette a felelős hulladékleadás iránti bizalmat.
Jane Goodall Intézet – „Passzold vissza, Tesó! – Minden egyes telefon számít!”
Ez a kezdeményezés több mint egy e-hulladék gyűjtési akció – egy országos szintű, közösségvezérelt kampány, amely 180 gyűjtőpont bevonásával, 53 000 embert ért el, és 1900 használt készüléket juttatott vissza a körforgásba.
A kampány erőssége, hogy minden résztvevő közösség – legyen az iskola, vállalat vagy intézmény – saját kampányként élte meg az akciót, a saját csatornáin kommunikálva, saját ötletekkel kiegészítve. Az eredmény: nemcsak e-hulladékot gyűjtöttek, hanem szemléletet is formáltak – egyéni és közösségi szinten egyaránt.
A kampányt támogatta a Magyar Telekom is, a dobozok elérhetők voltak országosan, a gyűjtőpontokat térképen lehetett követni, és a médiában is széles körű megjelenést kaptak.
A „Passzold vissza, Tesó!” bizonyítja: ha jól csináljuk, minden egyes telefon valóban számít.
Különdíjasok 2025-ben
A szakmai zsűri külön elismerésben részesítette az alábbi programokat is:
A 2025-ös Európai Hulladékcsökkentési Hét nemzetközi díjra jelölt pályázatai a következők:
- Oktatási intézmény kategória:
- Kaposvári Óvodai Központ – Zöld óvoda Munkaközössége – „19 ovi – egy zöld küldetés” akciója
- Oktatási intézmény kategória:
- Egyesület, civil szervezet kategória:
- Jane Goodall Intézet – „Passzold vissza, Tesó! – Minden egyes telefon számít!” programja
- Egyesület, civil szervezet kategória:
- Gazdálkodó és ipari szervezetek kategóriája:
- MiReHu Nonprofit Kft. – „WEEEsszatérünk…” akciója
- Gazdálkodó és ipari szervezetek kategóriája:
- Magánszemély kategória:
- Bóka Ildikó Márta – „Mentsük meg a Földet!” programja
- Magánszemély kategória:
A 2025-ös Európai Hulladékcsökkentési Hét díjazottjai megmutatták, hogy az e-hulladék csökkentése nem csupán környezetvédelmi feladat, hanem közösségi lehetőség is. Iskolák, civil szervezetek, cégek, intézmények és elhivatott magánszemélyek egyaránt bizonyították: a tudatos döntések, az újrahasználat és a javítás kultúrája már ma is működő gyakorlat lehet.
Gratulálunk minden díjazottnak – és bízunk benne, hogy minél többen követik példájukat, és az elektronikai hulladékot felelős módon juttatják el új életciklusához a körforgásos gazdaságban.
