Franciaország úttörő törvénye az élelmiszerhulladék ellen – működik?
Képzeljük el, hogy egy szupermarket este záráskor nem dobja ki a megmaradt péksüteményt, salátát, tejet – hanem kötelezően felajánlja egy rászorulókat segítő szervezetnek. Nem jótékonyságból, hanem törvényi kötelezettségből.
Franciaország 2016-ban elsőként a világon olyan törvényt fogadott el, amely megtiltja a nagyobb élelmiszerüzleteknek, hogy még fogyasztható élelmiszert megsemmisítsenek. A cél? Felezni az ország élelmiszerhulladékát 2025-ig – és példát mutatni Európának.
A törvény lényege
A jogszabály értelmében:
- minden 400 négyzetméternél nagyobb élelmiszerüzlet köteles együttműködést kötni nonprofit szervezetekkel, akik a megmaradt termékeket eljuttatják a rászorulókhoz,
- megtiltják az étel megsemmisítését vagy használhatatlanná tételét (pl. hipóval való leöntését),
- bírságot szabnak ki azokra, akik nem tesznek eleget az előírásnak.
Ez nemcsak jogi, hanem erkölcsi üzenet is: Franciaország állást foglalt amellett, hogy az étel kidobása bűn – különösen, ha más éhezik.
És mit okozott mindez?
A hatás gyors és mérhető volt. Az első három évben:
- minden nagyobb áruházlánc megállapodást kötött civil szervezetekkel,
- több mint 10 millió plusz adag étel került elosztásra rászorulók között évente,
- a francia lakosság 70%-a tudatosabban kezdett bánni az otthoni maradékokkal is.
A modell azóta más országokat is inspirált: Olaszország, Dánia, sőt, Dél-Korea is dolgozik hasonló szabályozásokon.
Túlmutat a szupermarketeken
A törvény azóta tovább bővült: 2020-ban újabb előírások léptek életbe, amelyek:
- a vendéglátásban kötelezővé tették a maradékok visszacsomagolását,
- az iskolai menzákon napi hulladékmérést írnak elő,
- a mezőgazdaságban ösztönzik a „csúnyább zöldségek” értékesítését is.
Ezzel Franciaország már nemcsak az ételpazarlást akarja visszafogni – hanem az élelmiszerrendszer igazságosabbá tételét is célozza.
Az élelmiszerhulladék, mint morális kérdés
A francia megközelítés erősen etikai alapú. A törvény elfogadásakor a parlament egy képviselője így fogalmazott:
„Az étel nem szemét. Ha kidobjuk, azt mondjuk: nincs szükségünk rá. Pedig van, másnak. Ezért ez több, mint pazarlás – ez közöny.”
A törvény mellett széles körű társadalmi támogatás is áll: a lakosság döntő többsége egyetért azzal, hogy az ételpazarlás csökkentése közös ügy. És mi tanulható belőle?
- A szabályozás tud működni – ha van hozzá politikai akarat és civil partnerség.
- Az élelmiszerhulladék nem pusztán környezeti, hanem szociális probléma is.
- A „pazarlásmentes társadalom” nem utópia – hanem lépésről lépésre megvalósítható stratégia.
Források:
- Assemblée nationale, ADEME, 2024
- Assemblée nationale – Loi relative à la lutte contre le gaspillage alimentaire https://www.assemblee-nationale.fr/dyn/15/textes/l15b0600_projet-loi
- ADEME (Francia Környezetvédelmi Ügynökség) – Gaspillage alimentaire https://www.ademe.fr
- FAO – Case study: France’s food waste law https://www.fao.org
