Mérgező örökség: miért érzékenyebbek a gyerekek az e-hulladék vegyi anyagaira?
Az elektronikai hulladék mennyisége gyorsan növekszik, miközben a benne található nehézfémek és hormonrendszert zavaró vegyületek több kutatás szerint is komoly egészségügyi kockázatot jelentenek a gyerekekre. A szennyezés nemcsak ipari területeken jelenik meg: iskolák, otthonok és játszóterek közelében is kimutathatók az e-hulladékból származó anyagok.
Nehézfémek a mindennapi környezetben
A világ 2022-ben 62 millió tonna e-hulladékot termelt – 82%-kal többet, mint 2010-ben, Az elektronikai eszközökben nagy mennyiségben található ólom, kadmium, higany és króm, amelyek már kis dózisban is károsíthatják a fejlődő idegrendszert.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) vizsgálatai szerint az elhagyott vagy helytelenül kezelt eszközökből származó nehézfémek por formájában felhalmozódhatnak az iskolák és óvodák környezetében. A gyerekek fokozott kitettsége annak köszönhető, hogy testtömegükhöz viszonyítva több port és levegőt vesznek fel, és gyakrabban érintkeznek a talaj közeli felületekkel.
Hormonrendszert zavaró égésgátlók
A régebbi készülékekben használt brómozott égésgátlók (PBDE-k) tartósan megmaradnak a környezetben, és a WHO–UNEP értékelése szerint kapcsolatba hozhatók fejlődési és viselkedési zavarokkal. Európai mérések igazolták, hogy a PBDE-k gyakran kimutathatók a lakások porában, különösen ott, ahol régi elektronikai eszközök vagy bútorok vannak. A kisgyerekek porbevitele többszöröse a felnőttekének, így ugyanazzal a koncentrációval érintkezve jóval nagyobb terhelésnek vannak kitéve.
A WHO szerint továbbá a gyerekek szervezete gyorsan fejlődik, ezért biológiailag érzékenyebb a toxikus anyagokra. A méregtelenítésért felelős szervek ugyanakkor kevésbé fejlettek, a légzési arány pedig jóval magasabb. Az Európai Gyermekgyógyászati Társaság 2023-as áttekintése megállapítja, hogy már alacsony ólomexpozíció is összefügg IQ-csökkenéssel és figyelemzavarral.
Fejlődő országok mint a „globális szemétudvar”
Az e-hulladék jelentős része ma is fejlődő országokba kerül. A Basel Action Network nyomon követési vizsgálatai szerint a nyugat-európai és észak-amerikai eszközök számottevő része Afrikában és Dél-Ázsiában köt ki informális bontótelepeken. Ezeken a helyeken égetés és kézi bontás során nagy mennyiségű ólom és dioxin kerül a környezetbe. Az UNICEF 2020-as jelentése szerint világszerte mintegy 18 millió gyermek dolgozhat e-hulladékhoz köthető tevékenységekben, ami súlyos egészségügyi és etikai kérdéseket vet fel.
Európai és magyar helyzetkép
Az EU WEEE-irányelve (Waste Electrical and Electronic Equipment) magas gyűjtési arányokat ír elő, de 2022-ben az e-hulladék mindössze 55%-át gyűjtötték vissza. Magyarországon ez az arány 2021-ben körülbelül 48% volt. A visszagyűjtés hiánya növeli a háztartásokban felhalmozott, gyakran szennyező anyagokat tartalmazó régi eszközök számát.
A kutatások egyre egyértelműbben mutatják azt, hogy az e-hulladék toxikus anyagai a gyerekekre jelentenek a legnagyobb kockázatot. A probléma nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi és etikai kérdés is, amely globális felelősségmegosztást és problémakezelést igényel. A következő években a biztonságos gyűjtési rendszerek fejlesztése és a nemzetközi együttműködés kulcsszerepet játszik abban, hogy csökkenjen a gyerekeket fenyegető terhelés.
Források:
https://www.eea.europa.eu/publications