A hűtőből a szemétbe: elképesztő, mennyi ételt dobunk ki évente

Szeptember 29-én az élelmiszerpazarlásra hívjuk fel a figyelmet világszerte. Az Európai Unióban évente 88 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek jelentős részéért nem a gyárak vagy a boltok, hanem a háztartások felelősek. Ez fejenként átlagosan 72 kilót jelent – vagyis több tízkilónyi kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt és főtt ételt dobunk ki évente, sokszor észrevétlenül.

Elég csak a hűtőre gondolni: ott lapul a megpenészedett kenyér, a három hete felbontott joghurt, a vasárnapi ebéd maradéka, amit végül senki sem eszik meg. Ezek apróságoknak tűnnek, de amikor összeadódnak, óriási mennyiséget adnak ki. És mindez nem csupán pénzkidobás – bár egy magyar háztartás évente több százezer forint értékű ételt pazarol el így –, hanem komoly környezeti teher is. Amikor ételt dobunk ki, vele együtt az előállításába fektetett munka és energia is kárba vész.

A pazarlás ráadásul a klímaváltozást is gyorsítja: a kidobott élelmiszer a globális üvegházhatású gázkibocsátás 8–10 százalékáért felelős. Ha az élelmiszer-hulladék önálló ország lenne, a világ harmadik legnagyobb kibocsátójaként tartanánk számon Kína és az Egyesült Államok után. Ez döbbenetes adat, de jól mutatja, hogy milyen hatalmas a probléma.

A kérdés az, mit tehetünk mi magunk? A válasz sokszor egyszerűbb, mint hinnénk. Ha tudatosabban vásárolunk, ha a „minőségét megőrzi” dátumot nem automatikus kidobásként értelmezzük, ha bátrabban használjuk fel a maradékokat, máris rengeteget spórolhatunk. Egy kis odafigyelés is elég: listával menni bevásárolni, a hűtőben előre tenni, ami hamarosan lejár, vagy megkérdezni a szomszédot, rokont, örülne-e a feleslegnek.

Érdemes néhány egyszerű szokást bevezetni a mindennapokban, amivel sok ételt megmenthetünk a kukától. Vásárláskor ne a szemünkre hallgassunk, hanem csak annyit vegyünk, amennyit valóban el is fogyasztunk. Mindig ellenőrizzük a lejárati dátumokat is: ne olyan terméket válasszunk, ami pár napon belül lejár, ha tudjuk, hogy addig nem használjuk fel. Főzésnél figyeljünk a mennyiségekre: ne készítsünk rendszeresen többet, mint amennyit a család meg tud enni. Ha mégis maradna felesleg, bátran tegyük a fagyasztóba – így sokáig eltartható és később is jól jön. A kissé fonnyadt zöldségeket sem kell kidobni, hiszen remek alapanyagai lehetnek egy levesnek vagy főzeléknek, a szikkadt kenyérből pedig könnyen készülhet bundáskenyér vagy zsemlemorzsa. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a zöldségek és gyümölcsök minden része felhasználható: a brokkoli szára, a karfiol levele vagy akár a húslevesben főtt zöldség is értékes alapanyag lehet.

Az étel érték, nem a kukába való. Ha odafigyelünk, nemcsak a pénztárcánkat kíméljük, hanem a bolygót is. És talán éppen ez a világnap legfontosabb üzenete: minden falat számít.

Források:

• Európai Bizottság: Food Waste in the EU
• FAO: Food Loss and Food Waste
• UNEP: Food Waste Index Report 2021