Fotó: Sarkadi Péter, greenfoHosszú távon ez a célja annak az európai uniós fejlesztésnek, amelyet Szarvas, Gyomaendrőd, Kondoros, Kardos és Csabacsűd településeken valósítanak meg a helyi hulladékgazdálkodásban. Ehhez nemcsak a megfelelő infrastruktúra megteremtésére van szükség, hanem a lakosok valódi együttműködésére is. A „Körös-szögi Kistérség Hulladékgazdálkodási Rendszerének továbbfejlesztése” projekt – amelyet 2015. június 8-án mutattak be a sajtó képviselőinek Szarvason és Gyomaendrődön – ezekhez teremti meg az alapokat.

Fotó: Sarkadi Péter, greenfo„Cél, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen körülöttünk, és amit mégis csak megtermelünk, gyűjtsük szelektíven, elkülönítve, és ezzel járuljunk hozzá a hulladék minél nagyobb arányú hasznosításához és a minél kevesebb hulladék lerakásához” – jelentette ki a Körös-szögi Kistérség hulladékgazdálkodási projektjének vezetője Szarvason. A projekt keretében – a műszaki fejlesztésen túl – azt is hangsúlyozzák, hogy az így gyűjtött hulladékot fel lehet használni másodnyersanyagként, vissza lehet illeszteni a gazdaság körforgásába. Ennek köszönhetően kevesebb elsődleges nyersanyagra van szükség, azaz takarékosabban tudunk bánni bolygónk erőforrásaival, és az előállítással járó környezeti terhelést is mérsékelni lehet.

Mire van szükség mindehhez?

Egyrészt eszközökre…

Fotó: Sarkadi Péter, greenfoOlyanokra, amelyekkel a lakosok és a gazdálkodók szelektíven tudják gyűjteni a hulladékot, és azt a közszolgáltatók a megfelelő szállító járművekkel el tudják juttatni az előkezelést végző telephelyekre, és amelyekkel így fenntartható módon lehet megvalósítani a helyi hulladékgazdálkodást.

A mintegy bruttó 525 millió forintos összköltségű – legnagyobbrészt európai uniós segítséggel – megvalósuló fejlesztés során különböző szállító és egyéb célgépeket, chippel ellátott gyűjtő edényzetet, konténereket, GPS nyomkövetőket szereznek be, és informatikai fejlesztést is végrehajtanak a jelenleg is zajló közbeszerzési eljárás keretében. Szarvason és Kondoroson hulladéklerakó udvart hoznak létre, ami bár nem ingyenes lehetőség, remélhetőleg visszafogja az illegális hulladéklerakást.

Fotó: Sarkadi Péter, greenfoEmellett hozzásegítik a lakosokat a házi komposztálásra való átálláshoz: a forrásokból biztosítják számukra az ehhez szükséges komposztáló edényeket és biokukákat. Így remélhetőleg megoldódik a kertes családi házaknál és a társasházaknál keletkező zöldhulladék sorsa, sőt, hozzájárul ahhoz, hogy a talaj ezeken a helyeken tápanyagokban gazdagabb legyen. Emellett az érintett településeken megnövelik a hulladék gyűjtőszigetek számát is – az eddigi 14-ről 43-ra -, így a későbbiekben minden 1000 lakosra jut majd egy gyűjtősziget, azaz az infrastruktúra rendelkezésre áll a szelektív hulladékgyűjtéshez.

Másrészt az emberek együttműködésére…

A feltételek tehát adottak lesznek a „teljes szelektivitás” megvalósításához, amihez ezután már csak az itt élők figyelmére, tudatos együttműködésére lesz szükség. Ahhoz, hogy a kistérségben lakók valóban környezettudatos módon gondolkodjanak és cselekedjenek, visszatérve a régi, a házkörüli hulladékkal való törődés évszázados gyakorlatát jelentő hagyományokhoz, valamint megismerjék a házhoz menő gyűjtési rendszer működését, sok információt kell magukba szívniuk.

fotó: OKTF NHI Sajtó Fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogyan éljenek a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségével a számukra biztosított eszközökkel, azaz, hogy a mai körülmények között mit, hogyan, és miért kell szelektíven gyűjteni, és nagyon lényeges, hogy megértsék, miért fontos ez, és, hogy ebben a folyamatban mindenkinek kulcsszerepe és feladata van.

Az erről való tájékoztatás ezért a projekt vezetőinek kiemelt feladata. Ennek érdekében az érintett településeken lakossági fórumokat szerveznek, ahol a fejlesztés mindenkit érintő vonatkozásairól informálják a lakosokat, válaszolnak a felmerülő kérdésekre. Működtetnek egy megfelelő információtartalommal bíró honlapot, online vetélkedőt és pályázatot hirdetnek, gyerekek részére versenyeket rendeznek és pályázatokat írnak ki. Két alkalommal nyílt napot is tartanak, amikor is hulladékkezelő létesítményekbe várják az érdeklődő diákokat, családokat.

Külön kiállítás keretében bemutatnak a hulladékból – itthon – készülő termékeket, művészeti alkotásokat, a rendhagyó tárlathoz saját fejlesztésével bárki csatlakozhat.

A projekt során egy kis kiadványt, leporellót is készítenek, amely röviden, közérthető nyelven juttatja el a lakosokhoz a legfontosabb tudnivalókat, teendőket. Ezt érdemes lesz alaposan elolvasni, hiszen megtalálható lesz benne a válasz a vetélkedők kérdéseire, és közvélemény-kutatást is ezen keresztül bonyolítanak majd.

A projekt kommunikációja során a szelektív hulladékgyűjtés mellett a hulladékkeletkezés megelőzésére és az újrahasználatra is felhívják a figyelmet, fókuszba kerül többek között a tudatos, mértékletes vásárlás, a helyi termékek előnyben részesítése és a komposztálás házilagos technikájának népszerűsítése is.

A projekt összesen 40 ezer ember életét befolyásolja majd. Egy korábbi felmérés szerint, míg az emberek 80 százaléka vallja, hogy szelektíven gyűjti a hulladékot, valójában mindössze 10-15 százalék tesz így (körülbelül ez az adat igaz a Körös-szögi Kistérségre is). A cél az, hogy ez az arány jóval magasabb legyen, és hogy ezzel együtt a szelektíven gyűjtött hulladék aránya is növekedjen a keletkező hulladékhoz képest, és 2016-ban meghaladja majd a 36 százalékot, és ezzel párhuzamosan csökkenjen a hulladéklerakókba kerülő anyag mennyisége is.

fotó: OKTF NHI Sajtó A szarvasi KOMÉP épülő válogató üzemében, a gyomaendrődi hulladéklerakón és a hulladékudvarban tartott sajtóbejárás során szemmel látható volt, hogy a szelektív hulladékgyűjtési hajlandóság megvan a lakosság részéről, de erősítésre szorul. Ehhez a fejlesztés remélhetőleg jelentős mértékben hozzájárul, sőt, annak eredményeként hosszú távon mindenki csak annyi hulladék elszállítása után fizet majd, amelyet valóban megtermelt – tehát megéri új – szelektív – szokásokat kialakítani.

A projektről…

A “Körös-szögi Kistérség Hulladékgazdálkodási Rendszerének továbbfejlesztése” projekt (KEOP-1.1.1/C-13-2013-0043) a Széchenyi 2020 program keretében, Magyarország Kormánya és az Európai Unió Kohéziós Alapja támogatásával valósul meg. A projekt várható beruházási költsége: bruttó 525.400.000 Ft. A beruházási elemek várható átadása: 2015. szeptember 30.

Fotók:
Sarkadi Péter – greenfo
OKTF NHI Sajtó