A Circle Economy jelentése szerint világszinten csökken az újrahasznosítás, és ez rosszabb hír, mint gondolnánk
Azt gondolnánk, hogy az újrahasznosítás diadalmenetben halad előre. Szelektív gyűjtőszigetek minden városban, palackautomaták, újrahasznosított cipők, ruhák, sőt, épületek is. Mégis, a holland székhelyű Circle Economy friss jelentése valami egészen mást mutat: a globális újrahasznosítási arány immár nyolcadik éve folyamatosan csökken.
Jelenleg az emberiség által termelt anyagok mindössze 6,9 százaléka kerül vissza a körforgásba. Ez kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt volt – miközben a hulladék mennyisége gyorsabban nő, mint valaha.
Hová tűnik a körforgás?
A probléma nem abban rejlik, hogy kevesebbet gyűjtünk szelektíven – hanem abban, hogy többet fogyasztunk, és gyorsabban, mint ahogy a rendszereink képesek feldolgozni.
A jelentés szerint a világ évente 100 milliárd tonna nyersanyagot használ fel – ezeknek csak töredéke kerül vissza valamilyen formában az ellátási láncba. A többi: lerakóban végzi, elég, vagy egyszerűen nyomtalanul eltűnik.
Miért zuhan az arány?
A kutatók több tényezőt azonosítottak:
- Növekvő életszínvonal: Egyre több országban nő a középosztály, és vele együtt a fogyasztás.
- Komplex termékek: Az eszközök – például az okostelefonok – egyre bonyolultabb anyagösszetételűek, így egyre nehezebben újrahasznosíthatók.
- Infrastruktúrahiány: Főként a fejlődő országokban nincs kiépített rendszer az anyagvisszanyerésre.
- Olcsó nyersanyagok: Paradox módon az új anyag gyakran olcsóbb, mint az újrahasznosított – így nem ösztönöz a körforgásra.
Van remény?
A jelentés nem csak diagnózist ad, hanem háromféle forgatókönyvet is felvázol:
- Változatlan jövő: Ebben az esetben a körforgás mértéke tovább csökken, a nyersanyagok iránti igény tovább nő.
- Középső út: Néhány ország és szektor fejlődik, de globálisan nem történik áttörés.
- Célzott átállás: A legfontosabb iparágak (építőipar, elektronika, mezőgazdaság) tudatosan állnak át a körforgásos modellre – ennek hatására a globális újrahasznosítási arány megduplázódhatna.
A kutatók szerint a technológiai lehetőségek már rendelkezésre állnak, most a politikai akarat és a pénzügyi ösztönzők hiányoznak.
Mit jelent ez számunkra?
Európában, különösen az EU-ban, komoly szabályozási törekvések zajlanak az „ökodizájn”, a termékek javíthatósága és újrafeldolgozhatósága terén. Magyarországon is elindult az ilyen irányú gondolkodás – például a termékdíjak, a REpont rendszer, vagy a hulladékkoncessziós modell keretében.
De a jelentés figyelmeztet: a megoldás nemcsak a hulladékkezelés javítása, hanem a fogyasztás csökkentése is. A legzöldebb termék az, amit meg sem veszünk – vagy amit másodkézből szerzünk be.
A körforgásos gazdaság nem pusztán környezetvédelmi szlogen, hanem stratégiai túlélési útvonal. A jelenlegi 6,9 százalékos újrahasznosítási arány nemcsak technológiai, hanem társadalmi kudarc is. De a jelentés szerint még nem késő irányt váltani – ha hajlandók vagyunk újragondolni a kapcsolatunkat az anyagokkal, a tárgyakkal és a pazarlással.
Források:
The Guardian & Circle Economy, 2025
- The Guardian – “Global recycling rates have fallen for eighth year running, report finds” https://www.theguardian.com/environment/2025/may/16/global-recycling-rates-have-fallen-for-eighth-year-running-report-finds
- Circle Economy – The Circularity Gap Report 2025 https://www.circularity-gap.world
