Hollandia körforgásos építőipara azt üzeni: a ház nem örök, de lehet fenntartható
Ha megkérdeznénk, mi a világ egyik legnagyobb hulladéktermelő iparága, kevesen mondanák: az építőipar. Pedig az épületekből, utakból, betonból, téglából keletkező hulladék a globális hulladéktermelés csaknem 40 százalékáért felel. És mi történik ezzel, amikor egy házat lebontanak? Leggyakrabban darálják, égetik vagy elássák.
De Hollandiában már más irányba haladnak. Az új irány neve: körforgásos építőipar – vagyis olyan épületek, amelyeket nem csak felépíteni, hanem szándékosan újrahasznosítani is terveznek.
Az építőipar új képlete: +épület –hulladék
A holland kormány 2016-ban tűzte ki célul, hogy 2050-re az ország teljes gazdaságát körforgásossá alakítja, és ennek egyik legfontosabb pillére az építőipar.
Az új típusú épületek jellemzői:
- moduláris elemekből készülnek, amelyek szétszerelhetők,
- az anyagok jelöltek és nyomon követhetők, akár digitális „anyagútlevéllel”,
- előre kalkulálják, hogyan lehet majd őket újrahasználni.
Ezek az épületek nemcsak funkcionálisak, de olyanok is, mint egy életre szóló LEGO-készlet.
A „madárház”: egy ikonikus példa
A Circl nevű amszterdami pavilon jó példa erre a gondolkodásra. A banképületként működő, fából és újrahasznosított alumíniumból készült ház teljesen szétszerelhető, és még az is elő van készítve, hogyan lehet a tetőgerendákból egy másik típusú épületet építeni a jövőben.
A tervezők azt is kiszámolták, mekkora CO₂-megtakarítással jár a hagyományos megoldásokhoz képest – a válasz: több száz tonna.
Anyagútlevél: minden csavar számít
A holland projektek egyik legizgalmasabb újítása az ún. Material Passport, vagyis „anyagútlevél”. Ez egy digitális adatbázis, amely rögzíti:
- miből készült az adott épületelem,
- hol található,
- hogyan lehet majd szétszedni, újrahasználni vagy újrahasznosítani.
Ez nem csupán az épület végéletét segíti, de értéket ad az anyagoknak: ha tudjuk, miből van egy fal, az nem hulladék lesz, hanem készlet.
Kihívások és válaszok
Persze a körforgásos építkezés sem fenékig tégla. Drágább, időigényesebb és sokkal több koordinációt igényel, mint a hagyományos modellek. De Hollandiában a hatóságok pályázatokkal, kedvezményekkel és jogszabályi eszközökkel is támogatják az áttérést.
2023-ban már több mint 400 körforgásos építőipari projekt futott az országban – nemcsak lakóépületek, de irodaházak, iskolák és közterek is ebbe a kategóriába estek.
Mit tanulhatunk belőle?
A legfontosabb talán az, hogy egy ház nemcsak lakhely, hanem anyagbank is. A gondolkodás, miszerint „megépítem, aztán ha kell, elbontom és szemét lesz”, lassan idejétmúlt.
A holland példa azt mutatja: ha már a tervezőasztalon belegondolunk abba, hogy mi lesz az épület sorsa 50 év múlva, nemcsak hulladékot spórolunk meg – hanem pénzt, energiát, és egy darabka jövőt is.
Források:
- Holland Körforgásos Gazdasági Program, 2024
- Netherlands Circular Economy Implementation Programmehttps://www.government.nl/topics/circular-economy
- Madaster & Metabolic – Material Passport System https://madaster.com
- ABN AMRO Circl Pavilion case study https://circl.nl
