Az emberi felelőtlenség hatására egyre több műanyag hulladék (PET palack, csomagolóanyag, halászhálók, játékok, sporteszközök) kerül az élővizekbe. Felmérések szerint a hulladékok körülbelül 20%-a kerül a tengerekbe hajókról a maradék pedig a szél vagy a folyók útján kerül be. Ezt követően az áramlások és a hullámzás révén koncentrálódnak az óceánokban és kisebb szigeteket alkotnak.
Ez első szemétszigetet Charles Moore oceanográfus fedezte 1990-ben, amikor a Csendes-óceánt szelte át hajójával. Ez a sziget a Great Pacific Garbage Patch-Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget elnevezést kapta. Napjainkig az óceánokon öt nagy szemétszigetet fedeztek fel, és a Barents-tengeren kialakulóban van a hatodik.
Milyen károkat okoznak ezek a szemétszigetek?
Míg az óceánokba kerülő egyes szennyeződések közvetlenül mérgezik és pusztítják az élővilágot, a hulladékoknak közvetett hatása van. Évente több mint egymillió tengeri madár és százezer teknős, illetve tengeri emlős haláláért felelős melynek oka, hogy az élőlények a műanyagdarabokat tápláléknak nézik és lenyelik. Például egy 4,5 tonnás ámbráscet boncolásakor 17 kilónyi műanyag hulladékot találtak. Más állatok elhagyott halászhálókba, horgászfelszerelésekbe vagy dobozos italok csomagolásához használt nejlongyűrűkbe gabalyodva fulladnak meg vagy testükre szorulva növekedési rendellenességeket okoznak.
Állatoktól-emberekig
Néhány műanyagfajta a napsugárzás hatására (kb. 1 év alatt) elbomlik és eközben toxikus vegyületek oldódnak ki belőle. Az apró műanyagok abszorbeálhatnak különböző szerves szennyező anyagokat, melyek hormonális problémákat okozhatnak. A toxikus vegyületeket tartalmazó műanyagszemcsék bejutnak a nagyobb halak szervezetébe és így a halászat révén az embereket, mint fogyasztókat is mérgezhetik.
Fotó: IPM – Interpress Magazin
