A világ legtermészetesebb dolga Vadon Jani számára, hogy a környezetére, annak fenntarthatóságára odafigyelve éli az életét. Az OKTF NHI Filmpályázatának zsűritagja ezt a tudatosságot elsősorban vidéki gyökereinek és a szüleinek tulajdonítja. Azt is elárulta, milyen kisfilmeket vár a pályázóktól.
„Hogy mit teszek meg a környezetemért?” – teszi fel magának a kérdést Jani. „Semmi olyat, amit bárki más ne tehetne meg és nyilván sokan meg is tesznek. Tömegközlekedéssel járok, autót csak nagybevásárlásokhoz, vagy hosszabb utakra használunk. Hosszú évek óta szelektíven gyűjtjük a hulladékot, nem lubickolok el naponta egy kád vizet, helyette inkább a „matróz zuhanyzást” választom, energiatakarékos izzókat és víztakarékos wc tartályt használunk. Ha valami elromlik, azt csak akkor dobjuk ki, ha már menthetetlen és akkor is csak ott, ahol gondoskodnak az újrahasznosításáról. És az sem derogál, ha más helyett kell összeszednem a szemetet, akár egy villamosmegállóról, akár egy erdei ösvényről van szó. Szóval igyekszem a családommal együtt az életünk minden területén odafigyelni arra, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyomunk, mindezt különösebb erőfeszítések nélkül, már „automata üzemmódban”, természetesen.”
Rutinos ítész
Vadon Jani nem először segédkezik a filmpályázatunkra beérkező kisfilmek értékelésében. Az első két megmérettetés alkalmával is tagja volt a zsűrinek, így nemcsak tapasztalata, elvárása is van a készítőkkel szemben – persze, pozitív értelemben.
Kreatívan közelít a témához a jó kisfilm
„A mai világ annyira színes, annyira tele van impulzusokkal, hogy egyre nehezebb elérni az emberek ingerküszöbét, ezért vagy nagyon frappánsnak vagy nagyon látványosnak kell lennie egy alkotásnak ahhoz, hogy működjön. De ha a szellemesség és a látvány közül választhatok, én inkább az előbbire szavazok, mert hiába forgat le valaki egy újabb Transformers filmet, ha az üzenetéből egy hang sem jön át.”
Jani, a tudatos fogyasztó
A rádiós számára egyértelmű, honnan ered környezettudatossága és természetszeretete: „Már akkor „tudatos vásárlók” voltunk, amikor ez a kifejezés még nem is létezett. Valószínűleg ez a vidéki gyökereink miatt van, amit a szüleim magukkal hoztak akkor, amikor fiatalon a fővárosba költöztek. Őket is abban a szellemben nevelték a szüleik, amiben ők engem, hogy nincs olyan, hogy szemét, mindennek meg van a helye, mindent újra lehet hasznosítani. Az ételmaradékot vagy a háziállatok kapták, vagy komposzt lett belőlük, a befőttes, üdítős üvegek (ha nem voltak betétdíjasok) jól jöttek befőzéskor. Ha valami elromlott, akkor azt javítattuk és nem kidobtuk, ahogy mostanság szokás, és még sorolhatnám.” – emlékszik vissza Vadon Jani. „Nem ördöngösségek ezek, de néha azt érzem, hogy ha ilyesmikről beszélek, úgy néznek rám, főleg a fiatalabbak, mintha most landoltam volna egy időgéppel a múltból.” – tette hozzá.
Nevezz Te is az OKTF NHI Filmpályázatára!
Tartozz Te is azok közé, akiknek, mint Vadon Janinak, teljesen természetes, hogy a környezettudatosság „szemüvegén” keresztül nézik a világot, és élik a mindennapjaikat. Mutass példát, mutasd meg, Te hogy csinálod!
Jelentkezz 30-90 másodperc közötti kisfilmeddel május 1-ig, és hozd el az értékes nyeremények egyikét! Tájékozódj a filmpályázat részleteiről, és mutass meg képekben egy kreatív, egyszerű üzenetet! Várjuk a Te kisfilmed is! 🙂
