Három nagy európai ország érezte meg, milyen az, amikor az elektromos civilizáció néhány perc alatt térdre rogy a zöld politika miatt. De vajon mi történt pontosan, és mit tanulhatunk ebből mi, magyarok?
A modern élet sebezhetősége
A spanyol és portugál városokban a közlekedés megbénult: a metrók és villamosok leálltak, a repülőtereken a beszállások megszűntek, és a boltokban leolvadtak a hűtők és csak készpénzzel lehetett fizetni – már ahol nyitva tudtak tartani. A mobilhálózatok és az internet perceken belül leálltak, és az emberek régi, elemes rádiókkal próbáltak információhoz jutni.
A spanyol belügyminisztérium szerint az éjszaka “abszolút normalitással” telt, miután a korom sötétben több mint 30.000 rendőr és csendőr biztosította a közrendet megelőzve a fosztogatásokat.
Villámgyors összeomlás
2025. április 28-án 12:33-kor öt másodperc alatt 15 gigawattnyi termelés tűnt el a spanyol hálózatból – ez a teljes spanyolországi fogyasztás mintegy 60%-a. A rendszer összeomlott, és az Ibériai-félsziget szinte teljes egészében, sőt Franciaország déli része is áram nélkül maradt.
A spanyol Red Eléctrica és a portugál REN beszámolója szerint a hirtelen áramkimaradás hátterében egy ritka légköri jelenség állhatott. Ez a légköri anomália — például gyors hőmérséklet-ingadozás — zavart okozott az elektromos hálózat szinkronizációjában, különösen ott, ahol sok megújuló energiaforrást (nap- és szélenergiát) használnak. Az inverterek, amelyek ezeket a forrásokat a hálózatba illesztik, érzékenyen reagálnak az ilyen rendellenességekre: sok helyen automatikusan lekapcsoltak, hogy megvédjék magukat. Ez láncreakciószerű leállásokhoz vezetett az egész régióban.
Sötétszélcsend: a megújulók Achilles-sarka
A történtek hátterében egy rég ismert probléma is felsejlik: a “sötétszélcsend” jelensége (németül Dunkelflaute). Ez az az állapot, amikor napokig nem süt a nap, nem fúj a szél, az energiaigény viszont megmarad vagy éppenséggel nő.
Ilyenkor a megújuló források alig adnak áramot, és a hálózatoknak vagy energiatárolásból, vagy gyorsan indítható erőművekből kellene pótolni a hiányt. Ha ezek nincsenek elégségesen kiépítve – például mert a zöld átállás gyorsabb, mint a rendszerfejlesztés –, akkor már egy kisebb külső zavar is rendszerszintű katasztrófát okozhat. Vagyis ha szélsőséges az időjárás, vagy légköri anomália keletkezik a hagyományos erőművek működése kritikusan fontos.
Miért lehet kritikus a nyár?
A 2024-es extrém forró nyár is megmutatta: az esti klímacsúcsok, az elektromos autók töltése és az egyre növekvő fogyasztás az energiaellátás idegzetét tépik. Egy-egy ország kiesése dominóhatást indíthat el a szomszédoknál is, ha nincs elég rugalmas tartalék vagy megfelelő hálózati összeköttetés. Vagy éppen a többi ország is energiahiánnyal küzd.
Magyarország jelenlegi helyzete viszonylag stabil. A Paksi Atomerőmű folyamatos termelése, a megerősített nemzetközi összeköttetések és a folyamatban lévő elektromos hálózatfejlesztések (600 milliárd forintos beruházással) mind jó irányba mutatnak. Emellett 62 milliárd forintból történik az akkumulátoros energiatárolók kiépítése, és 1500 MW-nyi gázerőműi tartalékot is terveznek kiépíteni.
Mindez azonban nem jelent teljes védelmet. Egy forró, száraz, fogyasztási rekordokat döntögető nyár stresszteszt lehet bármelyik ország minden elektromos rendszere számára.
Ideológia vs. technológia
A spanyol El País és a portugál Público híradásai alapján egyre világosabb: az Európai Unió zöld átállását sokszor csak a politikai lendület hajtja, miközben a mérnöki alapok és a valós infrastruktúrafejlesztések lemaradtak. A megújulókra épített optimizmus önmagában nem tartja meg a fényt: kell hozzá energiatárolás, gyors tartalék, rugalmas hálózat és nagyon jó szinkronizáció és sok milliárd eurós fejlesztés mindenhol Európában. Hiszen a zöld szavakkal nem lehet világítani a sötétben.
Gyertya és elemes rádió újratöltve
Lehet-e Magyarországon spanyol típusú áramszünet? Igen – ha nem elég gyors a hálózatfejlesztés és a bejelentett vagy építés alatt lévő új gázerőművek rendszerbe állítása. De nálunk legalább zajlik a rendszer fejleszés és nem dózerolták le a szén a gáz és atomerőműveket.
A tanulság egyszerű: érdemes beszerezni egy elemes rádiót és néhány gyertyát. Nem azért, mert vissza akarunk térni a kőkorszakba, hanem mert az elképzelt modern, zöld világunkban lehetnek pillanatok, amikor sötétségre kell számítani. És hogy miért? Hogy így mentsük meg a bolygót… legalább is Európában…
Források:
- El País (Spanyolország): “Apagón eléctrico masivo en España y Portugal desata el caos”
- Cadena SER (Spanyolország): “Portugal asegura que el apagón se debe a ‘un fenómeno atmosférico raro’”
- Público (Portugália): “Apagão deixa Portugal e Espanha às escuras”
- HuffPost España: “Interior destaca que la noche ha transcurrido con normalidad ‘absoluta’ tras el apagón inédito”
- Portfolio.hu: “Kiderült, hogy mi áll az áramszünet mögött: ritka légköri jelenség bénította meg az Ibériai-félszigetet”
