Az elmúlt napok már-már őszbe hajló időjárása sokunkban aktivizálta a vezérhangyát, miszerint halaszthatatlanul itt az idő az aktuális ruhatárfrissítésre. A vásárlási szokásaink pedig sajnos azt mutatják, hogy még a legszínesebb, leggazdagabb ruhatárban is találunk évről-évre hiányt. Néhány fázós reggel, és máris hajlamosak vagyunk belekezdeni ruháink módszeres és sokszor meggondolatlan duzzasztásába, ezzel pedig – valljuk be − sokszor felesleges darabokat is beszerzünk. Jobb esetben utóbbiak „csak” évekig kallódnak a szekrényben, a legrosszabb forgatókönyv esetén azonban hamarosan textilhulladékká válnak.
A Független Ökológiai Központ kutatási adatai szerint idehaza évente megközelítőleg 20 millió tonna textilhulladékot termelünk, e mennyiség egy jelentős részét olyan mesterséges, illetve színezett anyagok adják, amelyek vagy egyáltalán nem bomlanak le, vagy csak több évtizedes folyamat eredményeként válnak ártalmatlanná, vagyis környezetkárosító hatásuk rendkívül tartós és jelentős. A szemetesekben összegyűlő, ún. települési szilárd hulladékok tartalmának 3-4%-a textil.
Mit tehetünk?
Először is vegyünk egy nagy levegőt, mielőtt beszabadulunk a bevásárlóközpontokba árleszállítás idején, majd tegyünk egy nagy utazást otthon, a ruhásszekrényben, és egy részletes lajstrom után felelősen gondoljuk át, mi az, amire valóban szükségünk van. Írjunk listát, akár az élelmiszerekről, mielőtt nekikezdünk a vásárlási körútnak.
Ne vedd meg, ha nem is kell!
Ha tejért indultunk a közértbe, ne vegyünk sportcipőt, csak azért mert olcsó, és egynek jó lesz. Amennyiben hajlamosak vagyunk indokolatlanul elcsábulni, inkább hagyjuk otthon a nagyobb címletű készpénzt és a bankkártyánkat.
Használd újra!
Az új helyett vásárolhatunk jó minőségű second hand holmit, ezzel egyrészt elősegítjük az erőforrás-pazarlás megfékezését, másrészt pénzt spórolunk meg. A környezetről felelősen gondolkodó társadalom számára manapság a használt ruha már nem ciki, sőt, üdvözlendő dolog. A KSH adatai szerint 2015-ben 477 milliárd forintot költöttünk textilárura, továbbá 190 milliárd forintot lábbelire és bőrárura, miközben használtcikkre csak 33 milliárd forintot, mely összegnek is csak egy részét adja a másodkézből származó ruhanemű.
Retextil
Környezettudatos fogyasztóként vásárolhatunk olyan ruhadarabokat is, amelyek újrahasznosított anyagból készülnek. Újrahasznosított textiltermékeket talál például ezen az oldalon.
Add tovább!
A keletkező textilhulladék mennyiségét csökkenthetjük azzal is, ha a feleslegessé vált ruhadarabjainkat nem arra kárhoztatjuk, hogy indokolatlanul és idő előtt a kukában végezzék. Használt ruhaként továbbadva meghosszabbíthatjuk életpályájukat, ezzel benn tartjuk őket a körforgásban. Ugyanezt a célt tartják szem előtt azok a ruhatervezők és -készítők, akik régi ruhák alapanyagaiból álmodnak meg valami újat.
Végezetül a ruhanemű civiladományként is fontos szerepet tölthet be. A Vöröskereszt minden nagyobb településen üzemeltet ruhagyűjtő konténert, ezeket használva a szemetes helyett többszörösen is jót cselekszünk.