Olimpiai aranyérmek elektronikai alkatrészekből
Japán a kidobott elektronikai alkatrészekből szeretne olimpiai aranyérmeket készíteni a 2020-as nyári játékokra.
A korábbi olimpiai érmek, beleértve a Rióban elnyerteket is, részben újrahasznosított anyagokból készültek. Japán azonban azt szeretné elérni, hogy a 2020-as tokiói nyári olimpia során elnyerhető érmek mindegyike teljes egészében újrahasznosított fémekből származzon, amelyeket az e-hulladékokból nyernének vissza.
Karate, szörf, skateboard, falmászás
Négy új sportág (és a softball visszatérése) a 2020-as nyári olimpia hivatalos programjába, valamint a mesterséges meteoreső, a vezető nélküli autók és a nagy robot seregének ígéretével, Tokió második alkalommal kicsit másképp képzeli el az olimpiai játékokat. Az újdonságok körét szaporítja az is, amiből a mindenki által áhított érmeket szeretnék előállítani. Az olimpiát rendező országok hagyományosan a nemesfémekhez szükséges érmeket természetes forrásból, hazai bányászati cégektől szerzik be, amelyeket többnyire adományként kapnak. De mint arról a Nikkei Asian Review üzleti folyóirat írt, Japánban meglehetősen kevés a felesleges természetes ásványi erőforrás, és a bányászat a Felkelő Nap Országában elhanyagolható mértékű. De Japánban van az az eldobott okostelefonok, a kis elektronika és az otthoni készülékek megdöbbentő „városi bányája”, amely – ugyan nagyon kis mennyiségben – de elegendő nemesfémet tartalmaz ahhoz, hogy elkészíthetők legyenek az olimpia, és a paralimpia érmei. Így a Tokiói Játékok fenntarthatóság-orientált szervezői Japán hatalmas e-hulladékforrásaiban keresik a bronz, ezüst és arany érmek készítéséhez szükséges alapanyagot. Érdekességként meg kell jegyezni, hogy az 1912-es stockholmi olimpia óta az aranyérmek nem készültek tömör aranyból. Az olimpiai aranyérmek általában ezüstből készülnek, minimális (1,2 százalék) arany bevonattal. Az ezüstérem többnyire sterling-ezürt, míg a bronz valóban bronz (réz, és kis mennyiségű cink ötvözete). Az aranyérem értéke forintban kifejezve kb. 135 000 forint, az ezüsté kb. 75 000 forint (a különbség a vékony aranybevonat miatt ilyen jelentős), míg a bronzérem értéke nem több, mint egy ezres.
Elektronikai termékből kinyert nemesfém
A rossz hír, hogy Japánnak ezek az alapanyagok nem állnak rendelkezésére. Azonban az ezüst és arany mennyisége, melyet az e-hulladékból nyernek vissza, a Nikkei jelentése szerint nagyjából az éves nemesfém igény 22 százalékát, illetve 16 százalékát teszi ki. A 2012-es londoni nyári olimpián 9,6 kg aranyat, 1210 kg ezüstöt és 700 kg rezet használtak fel az érmek elkészítéséhez. Japánban 2014-ben elektronikai hulladékokból 143 kg aranyat, 1566 kg ezüstöt és megdöbbentő, hogy 1112 tonna rezet vontak ki.
Akkor hol itt a probléma? Nos, egy kicsit komplikált a dolog. Ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság rá is bólintana, hogy a győztes atlétákat használt iPhone-okból származó érmekkel jutalmazzák, az országnak akkor is fel kell pörgetnie az elektromos hulladékokból begyűjtött fémek hasznosítását. Meglepő módon Japánban, annak ellenére, hogy az újrahasznosítás valami modern nemzeti időtöltés, az évente keletkező 650 000 tonna e-hulladékból kevesebb, mint 100 000 tonnát tudnak visszagyűjteni, és hasznosítani. A japán kormány által 2013-ban meghatározott begyűjtési célt (évente, fejenként 1 kg e-hulladék) az önkormányzatok nem tudják teljesíteni. Ugyanakkor nehéz olyan papír-, műanyag- vagy üveghulladékot találni, amely végül a szemétlerakókba kerül. Ráadásul az e-hulladékból kinyert nemesfémek az elektronikai iparnak vannak fenntartva. Amint azt a Nikkei megjegyzi, az ezüst különösen kapós áru, és egyáltalán nem biztos, hogy elegendő mennyiségű ezüst visszanyerhető az e-hulladékból ahhoz, hogy az összes ezüst (és arany) érmet ebből a forrásból készítsék el.
A 2016-os riói olimpián összesen 5 130 érmet adtak át – a legnehezebb érmeket az olimpiák történetében – amelyeket a brazil pénzverde készített. Magától értetődik, hogy a 2020-as játékok során odaítélt érmek valószínűleg nagyobbak lesznek mind a méretükben, mind a mennyiségükben.
Környezettudatosság
E-hulladékból olimpiai arany A közelgő játékok szervezői környezetvédelmi tisztviselőkkel, elektronikai cégekkel és az „E-hulladékból olimpiai arany” figyelemfelkeltő kampánnyal el tudják érni céljukat. A környezettudatosság emelésével a begyűjtött, és újrahasznosított e-hulladék mennyisége növelhető. Az újrahasznosítás Japán-szerte elterjedt pl. a tejes dobozok, műanyag kupakok tekintetében az elhivatott, környezetükkel törődő fogyasztóknak köszönhetően. Mióta a kampányt meghirdették – 2017 áprilisa óta – több önkormányzat, és cég csatlakozott a felhíváshoz. Az egyik japán telefonos cég üzleteiben visszagyűjti a használt telefonokat, és a kisebb elektronikai készülékeket. Mindössze 4 hónap alatt (2017. augusztusáig) több, mint 1 300 000 használt mobiltelefont gyűjtöttek vissza. Az akcióhoz csatlakozott önkormányzatok kb 90 százaléka (összesen 1136 önkormányzat), ez idő alatt 536 tonna e-hulladékot gyűjtöttek össze. A japán posta az általuk leselejtezett 30000 használt mobiltelefonnal járult hozzá az akció sikeréhez.
Ryunosuke Haga, cselgáncsozó, a riói olimpia bronzérmese csatlakozik az akcióhoz
Jeff Butler (bal) és Ernie Chun (jobb), ezüstérmes paralimpikonok kerekesszékes rögbi Rió, 2016
Balról jobbra: Abbie Wood (GBR), Benjamin Proud (GBR), Kosuke Hagino (JPN), Sakiko Shimizu (JPN) riói olimpikon úszók, ill. Takaaki Yamazaki, Edo Ward polgármestere.
Természetesen a sportvilág is támogatja a kampányt, és számos – főleg Japánban ismert – sportoló csatlakozott nagy nyilvánosság előtt az akcióhoz. Az olimpia során odaítélt érmek valószínűleg nagyobbak lesznek mind a méretükben, mind a mennyiségükbenTermészetesen a sportvilág is támogatja a kampányt, és számos – főleg Japánban ismert – sportoló csatlakozott nagy nyilvánosság előtt az akcióhoz.
https://www.mnn.com/lifestyle/arts-culture/blogs/japan-hopes-turn-junked-electronics-olympic-gold
https://tokyo2020.jp/en/games/medals/project/
(Fotó: Odd Andersen/AFP/Getty Images)
