Mekkora a napi fogyasztási cikkeink hulladéklábnyoma és a klímaváltozásra gyakorolt hatása?

Mennyi hulladék keletkezik egy laptop vagy okostelefon előállítása során? Mekkora hatással van ételeink előállítása a klímaváltozásra? Mennyire terheli a ruhák készítése a környezetet?

2015-ben az Avfall Sverige, a Svéd Hulladékgazdálkodási és Újrahasznosítási Szövetség közzétett egy tanulmányt, amelyben kiszámították 11 gyakori fogyasztási cikk hulladéklábnyomát és a gyártási folyamat során keletkező üvegház-hatású gázok kibocsátásának mértékét.

A vizsgált termékek között csirke- és marhahús, elektromos fúrógép, laptop, tej, tejesdoboz, nadrág, bőrcipő, okostelefon, edzőruházat (poliészter póló és rövid nadrág) és újság szerepeltek. A termékek előállítása során keletkező szemétbe beleszámították már az alapanyag termelése, kinyerése, bányászata során keletkező hulladékokat, a gyártás és csomagolás következtében létrejövő hulladékokat, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségét pedig főként az üzemanyag- és energiafelhasználással összefüggésben mérték.

Az elemzett árucikkek között az elektronikai eszközök előállítása során keletkezett a legnagyobb mennyiségű hulladék: a laptop után 1200 kg, az okostelefon után 86 kg, az elektromos fúró után pedig 52 kg szemét maradt. Az élelmiszerek között 1 kg csirkehús hulladéklábnyoma 860 g volt, míg ugyanennyi marhahúsé 4 kg, 1 liter tej előállítása 97 g szeméttel járt, a csomagoláshoz használt tejesdoboz gyártása pedig további 9 g hulladékot termelt. A ruházati cikkek esetében is figyelemreméltó eredmények születtek: a nadrág gyártása során 25 kg szemét keletkezett, az edzőruházat 17 kg, a bőr cipő pedig 12 kg hulladékot hagyott maga után. 

Ha az éghajlatváltozásra gyakorolt káros hatást, vagyis a legmagasabb mértékű üvegház-hatású gáz kibocsátást nézzük, szintén az elektronikai eszközök vezetnek, a negyedik és ötödik helyet pedig az 1 kg marhahús és az egy pár bőrcipő szerezte meg. A csirkehús és a ruházati cikkek előállítása során jóval kisebb mennyiségű káros anyag kibocsátást mértek, míg a sort a tej, a tejesdoboz és az újság zárták viszonylag kicsi éghajlatváltozásra gyakorolt hatással. 

A fent idézett kutatás eddig csak svédül volt olvasható, azonban a 12. Európai Hulladékcsökkentési Hét alkalmából angolul is elérhetővé tették, mivel az idei rendezvény kiemelten foglalkozik a láthatatlan hulladékokkal. Ha kíváncsi vagy a részletes tanulmányra, ezen a linken tudod elolvasni angolul, és arra vonatkozóan is rengeteg infót találsz majd benne, hogy milyen módszertanokat használtak a fenti értékek kiszámításához.