Magyarország hulladék körforgása

Magyarország hulladék körforgása

Mit jelent a hulladék újragondolása egy uniós ország számára?

A szemeteszsák nem tűnik el, amikor lehúzzuk a kukafedőt. Az a csomag műanyag, az a penészes kenyér, az a kifogyott tusfürdős flakon – mindegyik tovább él valahol, valamilyen formában. És ma már egyre több magyar városban kezdik komolyan venni, hogy hogyan.

Az Európai Unió komoly célt tűzött ki: 2025-re az összes tagállamban a települési hulladék legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani. Magyarország nemcsak hogy vállalta ezt, de az elmúlt években látványos (bár nem akadályoktól mentes) lépéseket is tett ebbe az irányba.

Palackkal kezdődik, körforgással végződik

2024 júliusában indult el a MOHU által üzemeltetett REpont rendszer – egy modern, gépesített visszaváltási hálózat, ahol az italos palackokat a lakosság automatikus gyűjtőpontokon adhatja le. A rendszer nem csak a PET-palackokra, hanem üveg és fém italos dobozokra is kiterjed.

Ezzel a lépéssel Magyarország belépett abba a klubba, ahol nem a kuka az italos csomagolások végállomása. A rendszer bevezetése óta a gyűjtési arányok folyamatosan nőnek, és 2025-re várhatóan meghaladja az 50 százalékot. Ez nem csupán logisztikai siker: a rendszer segítségével több tízezer tonna értékes alapanyag kerül vissza a körforgásba évente.

A hűtőhöz vezető út: a „Maradék nélkül” projekt

A hulladéknak van egy másik, kevésbé látványos, de annál szívfacsaróbb formája: az élelmiszerpazarlás. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által életre hívott „Maradék nélkül” program 2016 óta igyekszik visszafogni a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyiségét.

A program oktatási anyagokat fejlesztett iskolák számára, kampányokat indított a lakosság körében, és mérésekkel követte nyomon az eredményeket. A becslések szerint a háztartási élelmiszerhulladék mennyisége 12 százalékkal csökkent 2023-ra. A változás lassú, de mérhető – és ami még fontosabb, tudatos.

Struktúra, szereplők, stratégiák

Mindezen fejlesztések közepette 2023-ban egy teljesen új szereplő vette át a hulladékgazdálkodás irányítását: a MOL Nyrt. egy 35 évre szóló koncesszió keretében az államtól átvette a hulladékgazdálkodási feladatok szervezését.

Az új rendszer célja, hogy az ország teljes hulladékkezelési struktúráját egységesítse, javítsa a hatékonyságot, és elősegítse a körforgásos gazdaság kiépítését. A cél nem kevesebb, mint a nyersanyagként újrahasznosítható hulladék arányának jelentős növelése, és a lerakás minimalizálása.

Bár a központosítás több kérdést is felvetett – különösen a korábban önállóan működő önkormányzati szolgáltatók körében –, a stratégiai cél világos: egy olyan rendszer kialakítása, amely nemcsak az uniós elvárásoknak, de a környezetvédelmi szempontoknak is megfelel.

Hol tartunk most?

A számok vegyes képet mutatnak. Magyarországon 2020-ban a települési hulladék újrahasznosítási aránya mindössze 31 százalék volt – messze az uniós átlag alatt. Az égetéssel történő hulladékkezelés aránya ugyan nőtt, ami csökkenti a lerakók terhelését, de a hosszú távú cél nem az égetés, hanem az anyagában történő hasznosítás.

A REpont és a „Maradék nélkül” program előremutató kezdeményezések, de országos szinten még sok területen tapasztalható lemaradás: a szelektív gyűjtőszigetek egyenetlen elosztása, a komposztálási lehetőségek hiánya vidéken, és a lakossági tájékoztatás hiányosságai mind lassítják az előrehaladást.

Merre tovább?

Magyarország előtt két út áll: vagy csupán reagál az uniós irányelvekre, vagy valódi szemléletváltást hajt végre. Az eddigi példák – akár a REpont rendszere, akár a közösségi edukációs programok – azt mutatják, hogy a társadalmi részvétel kulcsfontosságú. Ahhoz, hogy a szemétből erőforrás legyen, nem elég a rendszer – kell hozzá a lakó is.

Források:

további cikkek

A tiszta megawattok országa hírek
Adat + jég = zéró kibocsátás? hírek
Kigali, a tiszta város hírek
Köszönjük
Hírlevelünk már úton.