A lomtalanítás minden évben nagy esemény a magyar városokban és falvakban. Sokan évek óta gyűjtögetett, feleslegessé vált tárgyaiktól szabadulnak meg ilyenkor, míg mások kincsvadászatként tekintenek rá, és az utcára kerülő lomok között kutatnak használható holmik után. De hogyan zajlik pontosan a lomtalanítás, és miért olyan fontos, hogy tudatosan álljunk hozzá?
A lomtalanítás eredete és fejlődése
A lomtalanítás hagyománya a 19. századra vezethető vissza, amikor a nagyobb városok elkezdtek szervezett hulladékgyűjtési rendszereket bevezetni. Kezdetben a cél az volt, hogy megszabaduljanak a felhalmozódott hulladéktól és csökkentsék a közegészségügyi kockázatokat. Az évek során a lomtalanítás egyre inkább a fenntarthatóság és az újrahasznosítás részévé vált, lehetőséget adva a feleslegessé vált tárgyak újrafelhasználására vagy újrahasznosítására
Hogyan zajlik a lomtalanítás Magyarországon?
Magyarország vidéki településein a lomtalanítás szervezése általában a helyi hulladékgazdálkodási cég és az önkormányzat együttműködésében zajlik és többféle formát ölthet. A legelterjedtebb módszer az éves, előre meghatározott időpontban végzett szervezett lomtalanítás, amikor a lakosok egy adott napon kitehetik a háztartásukban felhalmozódott lomokat. Ilyenkor a hulladékkezelő cég a kijelölt napokon végighalad a település utcáin, és elszállítja a kihelyezett tárgyakat. Az utóbbi években azonban egyre több helyen bevezették a házhoz menő lomtalanítást, amelynek során a lakók előre egyeztetett időpontban kérhetik a felesleges lomok elszállítását, így elkerülhető, hogy a közterületeken hetekig halmozódjon a hulladék. Emellett sok vidéki településen elérhetők hulladékudvarok, ahová a lakosok maguk is elvihetik a használhatatlanná vált tárgyakat. Ez különösen azok számára lehet előnyös, akik nem szeretnének megvárni a szervezett lomtalanítási időpontokat, vagy olyan hulladéktípusokat szeretnének leadni, amelyek az általános lomtalanítás alkalmával nem elszállíthatók.
Fontos tudni, hogy nem minden hulladék helyezhető ki lomtalanításkor. A szolgáltatók általában csak nagyméretű bútorokat, használhatatlan háztartási tárgyakat és egyéb, nem veszélyes hulladékot szállítanak el. Elektronikai hulladékot – például régi televíziókat, hűtőszekrényeket vagy mosógépeket – külön gyűjtőpontokon kell leadni. Ugyanígy az építési törmelék, a veszélyes anyagok és a zöldhulladék sem kerülhet az utcára lomtalanításkor, ezekre külön gyűjtési rendszerek léteznek.
2027-ig Budapesten fokozatosan megváltozik a lomtalanítás rendszere. Az eddig megszokott évente egy-két alkalommal történő lakossági lomtalanítás helyett egy kétéves átmeneti időszak veszi kezdetét, amely során fokozatosan térnek át az új eljárásokra. Az átmeneti időszak célja, hogy a lakosság és a hulladékgazdálkodási rendszer alkalmazkodni tudjon egy teljes körűen bevezetésre kerülő új lomtalanítási modellhez.
Addig az átmeneti időszakban a kerületek eldönthetik, hogy a jelenlegi módon folyjon-e tovább a városrészben a lomtalanítás, vagy csatlakoznak az új rendszerhez, amelyben kijelölt gyűjtőpontokon elkülönítve adhatóak majd le a lomok. A gyűjtőpontokat úgy jelölik ki, hogy 800 méternél senkitől se legyenek messzebb. Ezeken a helyeken kilenc különböző hulladéktípust elkülönítetten gyűjtenek majd, tizedikként pedig a veszélyes hulladékokat kezelnék. Budapesten a lomtalanításkor 30-40 ezer tonna hulladék kerül az utcára, és az szeretnék elérni, hogy ennek nyolcvan százaléka újrahasznosítható legyen.
Az új rendszer szerint a lomtalanítás időpont-foglalásos alapon fog működni, vagyis a lakosok előzetesen be kell, hogy jelentkezzenek, ha meg akarnak szabadulni nagyobb méretű hulladékaiktól. A központi koordinációt a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi, és a gyűjtés ütemezett lesz, így elkerülhetővé válik a korábbi években tapasztalt közterületi rendetlenség.
A változtatások célja, hogy megszüntessék a kaotikus és környezetkárosító lomtalanítási gyakorlatokat, és hatékonyabbá tegyék a hulladékkezelést Magyarországon. A részleteket és az új szabályokat az Energiaügyi Minisztérium és a MOHU folyamatosan ismerteti a lakossággal. Ugyanakkor mindig érdemes figyelemmel kísérni a települések hivatalos honlapját vagy a hulladékgazdálkodási cég tájékoztatóit, hogy pontosan tudják, mikor és milyen szabályok szerint zajlik a lomtalanítás.
Miért fontos a tudatos lomtalanítás?
A lomtalanítás nem csupán arról szól, hogy megszabadulunk a felesleges tárgyaktól. Ha helyesen kezeljük a lomokat, hozzájárulhatunk a fenntarthatóbb hulladékgazdálkodáshoz és a környezetvédelemhez. Az alábbi okok miatt érdemes tudatosan részt venni benne:
- Csökkenthetjük a szemét mennyiségét: A lomok egy része újrahasznosítható, így nem feltétlenül kell a hulladéklerakókba kerülnie.
- Mások számára értéket jelenthet: ami nekünk felesleges, másnak még hasznos lehet. Adományboltokban, online csoportokban vagy újrahasználati központokban sok tárgy új életre kelhet.
- Megőrizhetjük a közterületek rendezettségét: A lomtalanítás időszaka sok helyen kaotikus látványt nyújt, de odafigyeléssel és együttműködéssel elkerülhetjük a hulladék szétszóródását.
Magyar eredmények és tendenciák
Az elmúlt években Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fenntartható lomtalanításra. Egyre többen döntenek úgy, hogy a még használható tárgyakat elajándékozzák vagy továbbértékesítik. Egyes becslések szerint a lomtalanítás során kitett tárgyak 20-30%-a még újrahasznosítható vagy mások számára hasznos lehet, de sok esetben egyszerűen a szeméttelepeken végzi.
Hogyan vehetsz részt felelősen?
Ha szeretnéd, hogy a lomtalanítás valóban környezettudatos módon történjen, érdemes néhány alapelvet követni:
- Gondold át, hogy valóban lom-e, amit kidobnál. Lehet, hogy az a tárgy, másnak még értékes lehet.
- Használd a hulladékudvarokat! Ha olyan tárgyad van, amelyet a lomtalanítás során nem lehet kihelyezni, vidd el egy hulladékudvarba!
- Figyelj a kihelyezési időpontra! Ne rakd ki túl korán a lomokat, mert könnyen szétdobálhatják őket.
Források:
- Energiaügyi Minisztérium: „A hulladékgazdálkodási reformok és lomtalanítási rendszerek fejlődése Magyarországon” (2027)
- MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.: „Lomtalanítás 2027 – Az időpontfoglalásos rendszer és a kijelölt gyűjtőpontok működése Budapesten” (2027)
- Magyar Hulladék- és Környezetvédelmi Intézet (MHKI): „Fenntartható lomtalanítás – Történeti áttekintés és jövőbeli trendek” (2023)
- Helyi Önkormányzati Hulladékgazdálkodási Szabályzatok: „Lomtalanítási irányelvek és helyi megoldások” (2023)
