Télen se dobjuk ki a szemétbe konyhai szerves hulladékunkat, hanem vigyük ki a komposztba. Jó tudni, hogy a komposzt érési folyamata télen sem áll le, csak lelassul.
Igaz, hogy a természet bőkezűen ontja terményeit és ezért nyáron és ősszel tesszük a legtöbb szerves anyagot a komposztba, de télen se feledkezzünk meg a talajjavító mesterséges trágya (humusz) készítéséről és töltsük folyamatosan komposzt edényünket, illetve keretünket. Mit tegyünk bele? Pl. összetört tojáshéjat, teafiltert, kávézaccot, krumpli-, zöldség-és gyümölcshéjat, szobanövények elszáradt leveleit, virágföldet, fahamut (legfeljebb 2-3 kg/m3), növényevő kisállatok ürülékét a forgácsalommal együtt, tollat, szőrt, papírt (selyempapír, feldarabolt tojástartó doboz, karton papír de újságpapír nem), kevés gyapjúszövetet, pamut anyagot és lenvászon feldarabolva. Továbbá az ősszel levágott és 2-5 centiméteres darabokra összeaprított gallyat, összegyűjtött száraz falevelet, szalmát, faforgácsot, fűrészport. Télen is figyeljünk arra, hogy a nedves anyagok (gyümölcshéj stb.) mennyiségéhez mérten terítsük a száraz anyagot (aprított gally, fűrészpor) a ládába.
Tilos a komposztba tenni!
Ne tegyünk a komposztba festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradékot, szintetikus, illetve nem lebomló anyagokat (műanyag, üveg, cserép, fémek). A kóbor állatok, legyek megjelenését kivédve ne tegyünk a komposztba húst, csontot, főtt ételmaradékot, kenyeret. Szintén ne helyezzünk el a komposztba fertőzött, beteg növényeket, húsevő állatok almát, veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagokat (nagy forgalmú utak mellől származó növényi hulladékot (pl. fű, falevél, stb.), elemet, akkumulátort, porszívó gyűjtőzsákjából kiürített port.
Korhadás és rothadás
A komposzt érlelésében mikroorganizmusok, gombák és enzimek, valamint egyes rovarok, férgek, giliszták vesznek részt. A mikroorganizmusok enzimeket termelnek és lebontják vele a szerves anyagokat, a különféle gombák (élesztő, penész stb.) és enzimek a fás szárú növényeket bontják le, a rovarok, férgek, giliszták feldolgozzák a szerves hulladékot és járataikon át levegőztetik, valamint keverik a szerves anyagokat, tápanyagot bocsátanak ki. A lebontás létrejöhet levegő jelenlétében (aerob lebomlás, azaz korhadás) és levegő nélkül (anaeob lebomlás, azaz rothadás). Mindkét folyamat zajlik a komposztban, a feladatunk az aerob bomlás túlsúlyát biztosítani. 
Télen az aerob baktériumok, mikroorganizmusok és a földigiliszták a hideg elől a meleget adó komposzt belsejében rejtőznek, ezért ebben az évszakban nem tanácsos forgatással megbolygatni a komposztot. Nem érdemes teljesen megtölteni a keretet, inkább érdemes egy újat kezdeni. Az új keret aljára tegyünk komposzthálót, majd szórjunk rá fűrészport.
Talajjavítás
A 9-12 hónapig érlelt komposztunkat majd tavasszal, átszitálva szórhatjuk ki kertünkbe, amikor plusz 10 Celsius-fok fölé emelkedik a hőmérséklet, illetve cserepes növényeink átültetésére használhatjuk. Érettsége fokát mutatja, hogy ötödére csökkent, sízne sötétbarnára váltott és elhagyják a százlábúak, földigiliszták. Addig is nézzünk szét a kertben, pincében, padláson, kamrában, van-e szitánk. Használhatunk pl. zöldséges ládát, vagy akár a kőművesmunkákhoz árusított szitát is.
Ha nincs kertünk, akkor is komposztáljunk és a humuszt adjuk oda kerttulajdonos rokonainknak, ismerőseinknek.
Forrás: kvvm.hu, kerti-komposztalok.hu
