A Hortobágyi Nemzeti Park 1973-as megalapítását követően 1975 január 1-jén létrejött a Kiskunsági Nemzeti Park. A több mint ötvenezer hektáron fekvő park létrejöttének célja, hogy megőrizze a Duna-Tisza köze jellegzetes arculatát, természeti értékeit, földtani képződményeit, vizeit és tudományos, oktatási céllal bemutassa azokat.
A Duna-Tisza közén fekvő nemzeti park kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra Programja 1979-ben Bioszféra Rezervátummá nyilvánította. A nemzeti parknak vannak a Ramsari Egyezmény (hivatalos nevén egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről) hatálya alá tartozó területei: Felső Kiskunsági tavak és puszták, az izsáki Kolon-tó, a Pusztaszeri és Mártélyi Tájvédelmi Körzet és a Csongrád-bokrosi Sós-tó. Három tájvédelmi körzete és 18 területe áll a természetvédelem oltalma alatt és 27 helyi jelentőségű védett területe van.
A park változatos területei magukban foglalják a Tisza holtágait, ártereit, a homokbuckákat, szikes tavakat és pusztákat, vízjárta gyepeket, erdőket és a tanyavilágot.
Puszta, tó, bucka
Kilenc nevezetes egysége van a nemzeti parknak. A Felső-kiskunsági puszta rétekből, legelőkből áll. Területeinek többségén úgynevezett vakszi-foltok, azaz fehér „sóvirágzás” mutatja a talaj szikes jellegét. A pusztán több tíz kilométerre is el lehet látni. Számos növény él a savanyú talajon, a legismertebb az orvosi székfű, magyarán a kamilla. Szívesen fészkel a területen a gólya és költ a fokozottan védett túzok. A védett terület északi részén, Apaj községnél vizes élőhely alakult ki, ezért a gátakon létrehozták a Réce tanösvényt. Az egy kilométer hosszan, a halastavak mentén haladó tanösvényről madárvonuláskor rendkívül sok szárnyas figyelhető meg, továbbá a sziki és a nádi madárvilág is tanulmányozható. A megfigyelőtornyokban elhelyezkedve új perspektívában mutatkozik az élővilág.
A Felső-kiskunsági tavak egykor összefüggő tórendszert alkottak. Sok, azóta különvált tó elmocsarasodott, azonban a Szabadszállás határában levő Zab-szék, vagy a fülöpszállási Kelemen-szék ma is eredeti állapotában látható. A szikes tavakban a sós vízhez alkalmazkodó apró rákok élnek, terített asztalt kínálva pl. a különös csőrű gulipánoknak. A leggyakrabban előforduló madár a sirály. A parton birkák legelnek, amolyan természetes fűnyíró szerepét betöltve. A szikes tavak vidéke a Ramsari Egyezmény oltalma alatt álló nemzeti jelentőségű vizes élőhely.
A Kolon-tó a vidék legnagyobb édesvízi mocsara, legmélyebb pontja 60-80 centiméter. Tündérrózsa és békaszőlő is megfigyelhető hínárjai között. A tó körül láprét, mocsárrét, láperdő található. Tölgy-, kőris- és sziklfái között 80-100 éves tölgyek is állnak. Állatvilágában mocsári teknős, zöld gyík, kanalas gém is megtalálható. Élővilága megfigyelhető pl. az Aqua Colun és Poszáta tanösvényeken valamint kilátókon. A tanösvényeken az is megtudható, hogyan lett a tóból összefüggő nádas. A park madármegfigyelési táborokat is rendez, lehet rá jelentkezni.
A Fülöpházi buckavidék az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. Miután feltöltődött a folyómeder, a Duna elhagyta a területét és a szél által mozgatott homokdűnék maradtak utána. A szinte érintetlen buckák legszebb részeit a Fülöpházi buckákat homoki gyepek fedik és az úgynevezett homoki csenkesz. Köztük zúzmók, mohák és a májusban virágzó árvalányhaj. A legeltetéssel megszűntek a mozgó homokbuckák, ma már csak kettő van belőlük a fokozottan védett területen. Gazdag állatvilága képviselői közül megemlítjük a barna ásóbékát és a földön fészkelő mezei pacsirtát, a fák odvaiban költő harkályokat. A környék kedvelt kirándulóhely, használható az erdei tornapálya és a kék virágú báránypirosító növényről elnevezett tanösvény.
Az Orgoványi-rétek a homokbuckák, mocsarak, láprétek, szikesek képét hordozzák. Nád, káka, gyékény, sás és megannyi növény él a vizes területen. Lepkék, madarak lepték el a környéket, mint a különös nevű cserregő nádiposzáta, nádirigó, nádi tücsökmadár. De akár vaddisznót, rókát, hermelint is láthatunk. A homokbuckák növényritkasága a csikófark. A fokozottan védett orgoványi buckavidék csak vezetővel látogatható.
A nemzeti park legnagyobb területe Bugac. Éles tetejű, meredek homokbuckák és szélbarázdák váltják egymást. Előbbiekben nádasok, szikes tavak alakultak ki, azonban ezek a csatornázás és a csapadékhiány miatt megszűntek. Ritka növénye a fekete kökörcsin. A buckák tetején nyárfa nő, alatta boróka-és kökénybokrok állnak. Sáskafajok, szöcskék, fülemüle, vadgerle, sárgarigó is él a területen. Megtekinthető a kunsági szárazmalmok mintájára épült pásztormúzeum is, benne a kiskunsági pásztorok életét, hagyományos szerszámait bemutató kiállítással. A puszta közepén megtekinthetőek a régi pásztorépítmények is. A múzeum mellől indul az ősborókás túraút.
A Szikra- és az Alpári-rét a Tisza folyókanyarulataiból alakult ki, természetes és mesterséges holtágakból, ártéri erdőkből, hullámtéri kaszálókból áll. A Szikra-holtág 9 km hosszú, áradáskor még ma is elönti a folyó. A mélyebben fekvő területeken égerláp látható, látványos a vízitök, a békaliliom. Az Alpári templomdobról érdemes megfigyelni a panorámát és a térség ritka madarát, a jégmadarat. A Kontyvirág tanösvényen a 19. századi, folyószabályozás előtti vidék, a holtág és az ártér ismerhető meg.
A Peszéradacsi réteken láprétek, homokbuckák és erdők is megfigyelhetők. Védett és ritka állat a rézsikló, az elevenszülő gyík, a rákosi vipera. Kerecsensólyom is előfordul a területen. A Kosbor tanösvényt bejárva a lép-és mocsárvilág tárul fel a látogató előtt.
A védelmet élvező Miklapuszta területén alacsony és magasabb szintek váltogatják egymást. Korábbi, állandó jellegű mocsarai helyett magas sótartalmú, erősen lúgos vize van. Számos halastó tarkítja a vidéket, melyek felületeit lassan benövi a nád. A vizek a környező természeti területekkel együtt „zöld folyosót” alkotnak az északról délre vonuló madaraknak. Nem ritka a vércse, a kerecsensúlyom, a héja és a gém sem.
Hullámtér, ártér
Ezeken kívül három tájvédelmi körzete van a Kiskunsági Nemzeti Parknak, mint a pusztaszeri, a mártélyi és a Körös-éri. A Tisza-völgyben fekszik a pusztaszeri, legismertebb része a szegedi Fehér-tó. Mára átalakult, halastó-rendszerként létezik tovább, sokszínű madárvilágnak adva otthont. Különösen ősszel, a madárvonuláskor látogatja sok szárnyas a területet, illetve fészkel ott: bíbic, cinege, bölömbika. A Tisza hullámterében fekszik a mártélyi körzet. A Tisza szabályozása során Csongrád és Szeged között a folyó ágát 7-szer vágták át és a több mint 100 kilométernyi hosszúságú folyót kb. 70 kilométeresre rövidítették. A szabályozás szinte egy új folyót teremtett. A gátakon kívül maradt az egykori vadvizek világa és kultúrtájjá változott. A folyó és a hullámtér között új Tisza menti táj született. A mártélyi körzeten kívül folyik a Tisza, de két holtága a körzetben található, melyek még 1-2 ponton kapcsolatban vannak a Tiszával. Évente többször átjárja az ár a területet. A zöldellő fák lombkoronáján fülemüle, barna kánya, fészkel. 
A holtágat pl. csukák, süllők, harcsák lakják, bőséges táplálékforrást jelentve a madaraknak. Emiatt került fel a körzet a Ramsari Egyezmény listájára. Indokolt a kitüntető szerep, ugyanis 254 madárfajt számoltak meg a területen. A holtágaknál strand és tanösvények, pl. az Ártéri tanösvény kínálják a kikapcsolódást és az ismeretszerzést. A Körös-éri körzet homoki élőhelyekből áll, pl. homoki legelőkből. Halastavakat is kialakítottak Kelebiánál. Száraz gyepjein és parlagjain él Európa legritkább emlőse, a földikutya. Az Ásotthalmi emlékerdő 1944 óta védett, érintetlenül áll. Az Ásotthalmi lápréteken virít a Közép-Európában ritka mocsári kardvirág. A határmenti, egykor vizekben gazdag területsávon pettyes gőte, mocsári teknős, fürge gyík élnek.
Árpád-kori falu rekonstrukciója
Természet Háza – Kiskunsági Nemzeti Park Látogatóközpontot is érdemes felkeresni. A Kecskeméten épült házban állandó kiállítás látható a hazai természetvédelem történetéről, a nemzeti parkokról, a Duna-Tisza köze élőhelyeiről és a régi mesterségekről. Ezen kívül különféle programok és időszaki kiállítások is láthatók. Szatymazon látogatható a Tisza-völgyi bemutatóház, bejárható a Sirály tanösvény, melyen a Fehér tó környéke szabadon látogatható területei fedezhetők fel. A bemutatóháznál kerékpár is kölcsönözhető. Megtekinthető Tiszaalpáron az Árpád-kori falu rekonstrukciója is. Ezeken kívül még számos nevezetesség kínálja magát, mint pl. a Soltszentimrén látható Árpád-kori templomrom.
A védett természeti területeken belül a természeti emlék kategóriába tartoznak a kunhalmok és földvárak. Jogi értelmezésük szerint: „A kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilágvédelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak.” A természetvédelmi törvény alapján „a földvár olyan védelmi céllal létesült vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel.” A Kunsági Nemzeti Park területén 23 földvár található, a Duna-Tisza közén 117 kunhalmot számláltak össze. Mindkét fajta természeti emlék a törvény erejénél fogva védett.
Szabályok (zöld)turistának
Ha érdekelnek a természeti parkok, természetes vizek, természeti képződmények, akkor valószínű, hogy gyakran kirándulsz. Fontos, hogy tartsd be az alábbi szabályokat a természet védelme érdekében. Ha a téli hónapokban szeretnél kirándulni a parkba, érdemes vonattal, autóbusszal indulnod, vagy jó ötlet hívni a barátaidat, hogy üljenek be az autódba és kiránduljatok együtt. Viszont tavasztól őszig autó helyett használd inkább a kerékpárod, vidd el vonattal, ha messze van a kiszemelt kirándulóhely, illetve gyalogosan fedezd fel a parkot, vagy az engedélyezett járművel járd be látogatható területét. Lényeges, hogy a parkokban, tanösvényeken mindig a kijelölt úton haladj. Ellenkező esetben akaratlanul is kárt tehetsz a növényekben (pl. letaposod) és elriaszthatod az állatokat.
Figyelj arra, hogy rétegesen öltözködj. Gondolj arra, hogy a gyaloglás során megizzadhatsz, ezért részesítsd előnyben a nedvszívó anyagból készült felsőruházatot. A kullancsok ellen sapkát, zárt ruházatot tanácsos viselned. Érdemes az alkalomnak megfelelő cipőt, pl. túracipőt hordanod. A környezet megóvásához az is hozzátartozik, hogy ne hangoskodj, ne riaszd el az állatokat. A legpraktikusabb kényelmesen, a kiépített pihenőhelyeken elfogyasztanod az elemózsiát, a csomagolását pedig hazavinned. Így biztos, hogy nem hagysz magad után szemetet. PET palackos innivaló helyett inkább oltsd a szomjad a csapvízzel töltött kulacsodból. 
Ha több napra indulsz, érdemes a helybelieknél megszállnod, azokat az élelmiszereket fogyasztanod, amelyeket ott termelnek és dolgoznak fel, mint pl. lekvárt, mézet, húskészítményt, sajtot, asztal gyümölcsöt… Érdemes a nemzeti parki termék logóval ellátott élelmiszereket is megkóstolnod és otthonra is vásárolnod belőlük rokonaidnak, ismerőseidnek, magadnak. A természetes, ízletes ételeknek mindenki örülni fog.
Forrás: nemzetiparkok.hu, knp.nemzetipark.gov.hu
