Mi történik a szeméttel, ha nem teszünk semmit? És mi történhet, ha végre teszünk?
Képzeljük el, hogy egyre nagyobb és nagyobb hátizsákot cipelünk magunkkal nap mint nap, amibe beledobáljuk a műanyag palackokat, az ételmaradékot, az elromlott telefont, sőt, a kidobott szekrényt is. Nem ürítjük ki, csak gyűlik. Ez a hátizsák persze nem a mi vállunkat nyomja, hanem a bolygóét.
A világ jelenlegi szeméttermelése elérte az évi 2,3 milliárd tonnát – ez nagyjából 2300 Gízai piramisnak felel meg. És ha nem változtatunk a hozzáállásunkon, ez a mennyiség 2050-re 3,8 milliárd tonnára nőhet – az már tényleg egy szeméthegyekből épült Himalája lenne.
Három jövőkép: semmit, valamit, vagy mindent?
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Nemzetközi Szilárdhulladék Szövetség (ISWA) friss jelentése három különböző lehetséges jövőt vázol fel:
1. “Ne nyúlj hozzá” forgatókönyv
Ebben az esetben minden marad a régiben: néhány ország szelektíven gyűjt, mások nem, a hulladék egy része újrahasznosul, másik része égetőbe vagy a tengerbe kerül. Ez a legrosszabb forgatókönyv – és sajnos jelenleg ezen az úton járunk.
2. “Tegyük meg, amit muszáj”
Ez már egy kicsit jobb. A városok bevezetnek némi szelektív gyűjtést, vannak támogatott komposztálási programok, újrahasznosítási kampányok. De a rendszer hézagos, és nem fogja vissza a hulladéktermelést olyan mértékben, ahogy kellene.
3. “Teljes körforgás” – az álomforgatókönyv
Ez az igazán ambiciózus út: a hulladék keletkezését már az elején megelőzzük, újragondoljuk a csomagolást, termékeket tervezünk újrahasznosításra, és a hulladékot értékes nyersanyagként kezeljük. Ha ez valósággá válna, évente 108,5 milliárd dolláros haszon termelődne világszinten – nem mellesleg a bolygó is fellélegezne.
A gazdaság szemetéből erőforrás lehet
A jelentés hangsúlyozza, hogy a szemét nem csupán teher, hanem lehetőség. Ha a hulladékot nem problémának, hanem erőforrásnak tekintjük, a következő eredmények érhetők el:
- 60%-kal kevesebb metánkibocsátás (ez a gáz 80-szor erősebb, mint a CO₂)
- Több millió új zöld munkahely
- Csökkenő nyersanyag-függőség
És még egy fontos adat: ha jól csináljuk, a jelenlegi hulladékmennyiség felét sem kellene megtermelnünk 2050-re.
És mi a helyzet most?
A jelentés szerint a világ országainak csak minden ötödik tagja rendelkezik átfogó hulladékgazdálkodási stratégiával. A szemét jelentős része még mindig kontrollálatlan lerakókba, égetőkbe vagy – legrosszabb esetben – a természetbe kerül.
Ez nem csak környezeti kockázat, hanem egészségügyi is: a rosszul kezelt hulladék évente legkevesebb 270 000 ember halálát okozza közvetve, főként a szennyezett levegő és víz miatt.
Mi kell a fordulathoz?
A szakértők szerint a kulcs három dolog:
1. Politikai akarat – szabályozások, tilalmak, ösztönzők.
2. Pénzügyi befektetés – infrastruktúrába, technológiába, oktatásba.
3. Közösségi részvétel – tudatos fogyasztás, szelektív gyűjtés, szemléletváltás.
Ahogy a jelentés egyik szerzője fogalmazott: „Nem elég újrahasznosítani. Újra kell gondolnunk, miért keletkezik ennyi hulladék egyáltalán.”
Összefoglalva
A világ hulladékproblémája ijesztő méretet ölt, de nem megoldhatatlan. A jövő a mi kezünkben van: vagy szeméthegyeket hagyunk az unokáinkra – vagy olyan rendszert, ahol a szemét már nem szemét, hanem érték.
Forrás: UNEP & ISWA, 2024
