A Top 3 környezetvédelmi kihívás 2024-ben

A Top 3 környezetvédelmi kihívás 2024-ben

Második rész: A divatipar környezetvédelmi költségei

Ki ne szeretné a szép ruhákat, ki ne csábulna el egy-két mutatósabb darab láttán? Az év eleje jó apropót szolgáltat a legtöbb embernek arra, hogy felfrissítse ruhatárát, ugyanakkor abba kevesen gondolnak bele, hogy az új ruhák több, mint 60%-a jelentős mennyiségű olaj és gáz felhasználásával készül.

Össztársadalmi szinten fogyasztásunkkal felfoghatatlanul sok olyan anyag előállítására ösztönözzük a gyártókat, mint például a poliészter, az elasztán, az akril, avagy a spandex. Önmagában egy poliészter póló környezeti ’’költsége’’ nem kevesebb, mint 5 kilogramm szén-dioxid. Egy szemléletes példával élve ez nagyobb terhelést jelent a környezetre és vele együtt az élővilágra nézve, mint amennyit a légi és a tengeri közlekedés együttesen okoz.

Talán nem is gondolnánk, de a víz is elengedhetetlen a ruhagyártáshoz, méghozzá hatalmas mennyiségben: egy farmer elkészítése 7.000, egy egyszerű póló elkészítése 2.700 liter felhasználását igényli, amely egy átlagember 2,5 évnyi (!) édesvízfogyasztásának felel meg.

Ennek orvoslása elengedhetetlen, de egyéni szinten sokat tehetünk, ha mellőzzük a műszálas ruhadarabok megvásárlását, pláne felhalmozását és vásárláskor az árucímkén a kender, len, illetve pamuttartalomra utaló jelzéseket keresünk, illetve nem ódzkodunk a használt ruhadarabok választásától sem.

Fontos azonban, hogy ne csak a ruhák beszerzésekor legyünk környezettudatosak, hanem kedvenceink megunását/elavulását követően is. Egy átlagos európai uniós állampolgár éves szinten 26 kilogramm textilt használ fel, ami önmagában is megdöbbentő szám, ugyanakkor ami igazán félelmetes, az az, hogy ebből 11 kilogrammot mindössze 7-8 alkalommal veszünk elő összesen.

Éppen ezért, ha megválunk valamelyik korábbi kedves darabunktól, gondoljunk a rászorulókra, az alapítványokra, vagy végső esetben a hulladékudvarok által kínált lehetőségre is! Hazánkban csaknem 280 hulladékudvar szolgáltatását vehetjük igénybe. Ehhez nincs is szükségünk másra, mint a lakcímkártyánkra, amelyet a hulladékok leadásakor kell bemutatnunk. Miután összegyűjtöttük mindazt, amitől megválnánk, keressük meg a hozzánk legközelebb eső hulladékudvart, amelyek teljes listája az alábbi linken keresztül érhető el: https://mohu.hu/egyeb-cikkek/hulladekudvarok.htmlTöbb teendőnk ezt követően nincs is, a szakemberek gondoskodnak a leadott hulladék további sorsáról, elősegítve, hogy azok újrahasznosított formában ismét visszakerüljenek a boltok polcaira, ezáltal is biztosítva a fenntarthatóságot.

Soha ne tévesszük szem elől közös környezetünk szempontjait!

Források:
MOHU
EWWR

további cikkek

Ne dobj ki évente 190 ezer forintot! hírek
A piacok és szezonális termékek előnyei – A tudatos vásárlás közösséget teremt és csökkenti a pazarlást hírek
A jövő záloga: plasztikmentes hétköznapok hírek
Köszönjük
Hírlevelünk már úton.