A svédek a háztartási hulladék közel 100 százalékát újrahasznosítják. Már importálniuk kell a szemetet, hogy szemétégetőiket üzemeltetni tudják.
Cél a nulla hulladék
Jó lenne, ha semmilyen háztartási hulladék nem menne pocsékba. Ha minden darabját fel lehetne használni valamilyen formában: új termék, alapanyag, gáz vagy legalább hő formájában.
Svédország már majdnem itt tart. A háztartási hulladék 99 százaléka újra hasznosul valamilyen formában. Ez azt jelenti, hogy az ország egyfajta újrahasznosító forradalmon ment keresztül az utóbbi évek során, hiszen 1975-ben az újrahasznosítási arány még csak 38 százalék volt. Napjainkban az újrahasznosító állomások nem több, mint 300 méternyire találhatók a lakóövezetektől. A legtöbb svéd otthonában szelektálja a hulladékot, és azokat speciális tárolókba helyezi lakótömbjén belül, vagy a hulladékudvarokban. Kevés más olyan nemzet van, amely kevesebb hulladékot juttat a szeméttelepekre.
Svéd adatok a hulladékkal kapcsolatban: 2015-ben közel 2,3 millió tonna háztartási hulladékot égettek el energiává; ugyanebben az évben 1,3 millió tonna háztartási hulladékot importáltak többek között Norvégiából, az Egyesült Királyságból, és Írországból; Svédország régóta elégeti a keletkező háztartási hulladékot. Az első szemétégetőt 1904-ben üzemelték be, ma már 32 van belőle országszerte; a nehézfém kibocsátást 99 százalékkal csökkentették 1985 óta annak ellenére, hogy több, mint háromszor annyi szemetet égetnek el
Az újrahasznosítás fokozása
Weine Wiqvist, a svéd Hulladékgazdálkodási és Újrahasznosítási Egyesület (Avfall Sverige) igazgatója úgy gondolja, hogy a svédek ennél többet is tehetnek, hiszen a háztartási hulladék felét jelenleg elégetik, és energiát nyernek belőle. Elmondása szerint a hulladék alapanyagként, vagy termékként való hasznosításával kevesebb energiát használnának fel, mint jelenleg, amikor az egyik terméket elégetik, és egy másikat készítenek új alapanyagokból. – Megpróbálunk „feljebb lépni az újrahasznosítás létráján” – mondja. – Ez azt jelenti, hogy égetés helyett inkább újrahasznosítunk és a hatóságokkal együttműködve promotáljuk az újrahasznosítást.
Ezalatt a svéd háztatások továbbra is külön gyűjtik az újságot, műanyagot, fémet, üveget, elektromos berendezéseket, izzókat és elemeket. Sok helyi önkormányzat buzdítja a lakosságot arra is, hogy az ételmaradékot is külön gyűjtsék, hiszen mindez újra hasznosítható, vagy komposztálható.
Az újságpapírból papírmassza készül, az üvegeket újra használják, vagy beolvasztják, a műanyagból alapanyag készül, az ételmaradék komposztálható, vagy komplex kémiai folyamatok eredményeként biogáz készül belőle. A szemetes autók gyakran újrahasznosításból származó árammal, vagy biogázzal üzemelnek. A szennyvizet ivóvíz tisztaságúra tisztítják. Speciális szemétszállítók járják a városokat, hogy összeszedjék az elektronikai-, és az olyan veszélyes hulladékokat, mint a vegyszerek. A gyógyszerészek visszagyűjtik a megmaradt gyógyszereket. Az olyan nagyméretű hulladékokat, mint pl. TV-k, a svédek a városok külterületein található gyűjtőállomásokra viszik.
Fotó: Åke E:son Lindman (Gärstadverken, Linköping)
Hulladékból energia
Vegyük közelebbről szemügyre azt az 50 százaléknyi hulladékot, amit a hulladékégetőkben elégetnek, hogy energiát nyerjenek belőle. A hulladék viszonylag olcsó energiaforrás, és Svédország az elmúlt időben jelentős égetőkapacitást, tudásbázist, és hulladékmenedzsmentet épített ki az utóbbi évek során, és 2014-ben már 2,7 millió tonna hulladékot importált más országokból. A megmaradt hamu az égetés előtti súly kb. 15 százalék teszi ki. A hamutól elválasztják a fémeket, ezeket újra hasznosítják, és a maradék, ami nem éghető (pl. porcelán, cserép) az útépítéseken alkalmas a kavics kiváltására. Az ezek után megmaradó kb. 1 százalékot hulladéklerakókban helyezik el. A hulladékégetőkben keletkező füst 99,9 százaléka nem mérgező széndioxid és víz, de ezt is átszűrik száraz szűrőkön, és vízen. Az elhasználódott száraz szűrők a hulladéklerakókba kerülnek, míg a nedves szűrőkben keletkező iszappal elhagyott bányákat töltenek fel. Svédországban a hulladék elégetését nem kérdőjelezik meg, míg pl. az USA-ban ez társadalmi vita alapját képezi.
Jobban csinálni
Hans Wrådhe a Svéd Környezetvédelmi Ügynökségnél (Naturvårdsverket) úgy véli, hogy ildomos lenne magasabb díjakat bevezetni a hulladék begyűjtéséért. Úgy gondolja: „Ez növelné a problémával kapcsolatos tudatosság mértékét.” A kormányzati szervekkel és vállalatokkal együtt Hans Wrådhe cselekvési tervet dolgozott ki a hulladékkeletkezés megelőzésére, többek között arról is, hogyan ösztönözhetnék a gyártókat a hosszabb élettartamú termékek gyártására. Az ügynökség adómentességet javasol bizonyos javításokkal foglalkozó cégek számára. – A kormány által támogatott hirdetések segíthetnének az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentésében – teszi hozzá. – Ha a termelésben kevesebb mérgező anyagot használnának, akkor az egyben azt is eredményezné, hogy kevesebb olyan hulladék keletkezne, amely speciális semlegesítést igényel.
Többet újrahasznosítani!
A svéd televízióban – a többi reklám között – a Pantamera videók megpróbálják ösztönözni az embereket arra, hogy a használt palackokat vigyék vissza az élelmiszerboltokba. A panta mera azt jelenti, hogy többet újrahasznosítani. A vállalatok csatlakoznak az erőfeszítésekhez. A H&M például Svédországban a náluk leadott használt ruhaneműkért kedvezményes kuponokat ad a Garmet Collecting (ruhagyűjtés) keretében. Az Optibag cég egy olyan gépet fejlesztett ki, amelyik szétválogatja a különböző színű szemetes zsákokat. Az emberek az ételhulladékot zöld zsákba, a papírt pirosba, a fémet, vagy üveget is más-más színű zsákban gyűjtik. A szemetes zsákokat a szeméttelepen a gép automatikusan színek szerint szétválogatja, így megoldódik a hulladékválogatás problémája. A dél-svédországi Helsingborg-ban a közönséges hulladékgyűjtőket hangszórókkal szerelték fel, és azok kellemes zenét játszanak – mindezt az újrahasznosítás nevében.
De térjünk vissza a Svéd Környezetvédelmi Ügynökséghez, ahol az igazgató, Wiqist, úgy gondolja, hogy a tökéletes újrahasznosítás lehetséges, és megéri foglalkozni a gondolattal. –Nulla hulladék – ez a jelszavunk – mondja. – Szeretnénk, ha kevesebb hulladék keletkezne, és ami keletkezik, az is újra hasznosulna. A tökéletesség talán soha nem valósul meg, de egy bizonyos: az elképzelés mindenképpen lenyűgöző.
Jonas Fredén szabadúszó svéd újságíró írása nyomán.
(https://sweden.se/nature/the-swedish-recycling-revolution/)
