A hulladék vázlatos története, az ókortól napjainkig

Már az ókori görögök is rendeletekkel szabályozták a hulladékok elhelyezését. A Bibliából ismert Gyehenna völgy Jeruzsálem ókori hulladékégetője volt. Los Angelesben 1961-ben a szelektív hulladékgyűjtésről visszaváltottak  nem szelektív gyűjtésre, de miután a város mellett megtöltöttek 6 darab hulladéklerakót és képtelenek voltak új lerakót kijelölni, 1984-ben újraindították a szelektív hulladékgyűjtést.

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen változásokon esett át a hulladékkezelés egészen napjainkig:

Kr. e.  10000

Az állandó települések megjelenésével létrejön a hulladék elhelyzésének problémája.

Kr. e.  6500 – Észak-Amerika

Régészeti kutatások szerint egy ősi amerikai törzs a mai Coloradóban átlagosan napi 2,4 kg hulladékot termelt.

Kr. e. 500 – Athén, Görögország

A nyugati világ első települési hulladéklerakója. Rendeletekkel szabályozták hogy a hulladékot a város határától legalább 1,5 km-re kellett lerakni.

Újszövetség a Bibliában – Jeruzsálem, Izrael

Gyehenna völgye a város folyamatosan füstölgő, égő hulladéklerakója. Idővel a Pokol egyik szinonimájává válik.

i. sz. 200 – Róma

Tisztasági egységeket szerveztek Rómában. Két fős csapatok az utcákat járva kocsijukba dobták felszedett szemetet.

1348 – Firenze, Itália

A pestis, más néven a fekete halál lecsapott Firenze városára, arra kényszerítve, hogy dolgozzon ki jogszabályokat az utcák tisztítására, valamint a “mocsok és a szemét” eltávolítására és ezek ellenőrzésére.

1357 – London, Anglia

A helyi hatóságok megtiltották szemét, trágya, kavics és föld elhelyezését a Temzébe és a többi városi vízi útba.

1372 – London, Anglia

Elkezdték bírságolni azokat a lakosokat, akiket rajtakaptak azon, hogy az ablakukból utcára öntik a mosóvizet, az éjjeliedény tartalmát, vagy bármilyen más “vizet”.

1388 – Anglia

Az Angol Parlament megtiltotta a hulladék elhelyezését a nyilvános vízi utakban és csatornákban.

1392 – London, Anglia

Az összedarabolt mészárszéki hulladékot a Temze egyik kijelölt mólóján apály idején a folyó közepébe szabadott dobni, így az áramlás kimosta a tengerbe. A város tisztaságára megbízottakat jelöltek ki: csatornabiztos, utcaseprő, csendőr, altiszt, gereblyés és útburkolat felügyelő.

XV. sz.-tól XXI. sz. – Magyarország

^[5]A XV. századtól a bányászat a mai Magyarország területén már olyan méreteket öltött, hogy a középkori bányák hulladékai napjainkban is környezeti kockázatot jelentenek.

1400 – Párizs, Franciaország

A hulladékhalmok olyan magasak a városkapun kívül, hogy akadályozták a város védelmét.

1405 – London, Anglia

A hatóságok kihirdették, hogy a hulladék városból való kivontatására kordékat kell használni.

1550 – Párizs, Franciaország

II. Henrik francia király javasolta hogy néhány párizsi szennyvízcsatornát vezessenek le a Szajnába. A városi hatóságok a közegészségügyi veszélyekre hivatkozva azonban megvétózták.

1554 – Párizs, Franciaország

800 szemetes kordéval naponta kétszer hordták el a hulladékot Párizsból.

1657 – New Amsterdam -később Manhattan

Törvényt hoztak a hulladék utcára dobálása ellen.

1690 – Philadelphia, USA

Rittenhouse Amerika első papírüzeme. Használt pamut, lenvászon rongyok, valamint használt papír rostjainak újrahasznosításával állított elő papírt.

1710 – Virginia, USA

Telepesek elföldelték a hulladékukat pl. kagylóhéjakat, állati csontokat, építési törmeléket, törött üvegeket, kerámia tárgyakat. Továbbá kidobtak több száz páncélruhát is, melyet az őslakosok nyilai ellen küldtek nekik.

1724 – Japán

Emberi hulladék trágyaként való újrahasznosítása. Annyira népszerűvé vált, hogy a magasba szökő ára miatt, a börtönfenyegetettség ellenére is történtek lopások.

1731 – Buda

“Fertálymester” címen megbízottat neveztek ki, akinek a város tisztaságának felügyelete lett a feladata.

1771 – Buda

Rendeletben írták elő, hogy az utcát minden ház tulajdonosának hetente egyszer fel kellett sepernie a ház előtt. A szemétszállító kocsiknak reggel 8 előtt el kellett hagyniuk a várost.

1792 – Philadelphia, USA

Hulladékok szállításához rabszolgákat vesznek igénybe.

1800 – USA

A malacokat sok városban arra használták, hogy megegyék a szemetet az utcán.

1810 – Anglia

Peter Durand szabadalmaztatta a konzervdobozt.

1820-as évek – London, Anglia

A hulladék közel 100%-át korabeli “kukások” gyűjtötték össze. Majd a telephelyeiken kézi válogatás, rostálás, szitálás során újrafeldolgozták/ újrahasznosították/ újrahasználták. A fő termék a háztartások fűtése során elégetett kőszén finom szemcséjű hamuja volt.

A rendszer sok hasonlóságot mutatott a környezetvédelmi szempontból fejlődő országokban uralkodó hétköznapi hulladékhasznosítási gyakorlathoz.

1830 – Pest

A város két helyen jelölt ki városi hulladéklerakót. Más helyeken megtiltották a lerakást.

1834 – Nyugat Virgina, USA

Törvényileg vadászat ellenes védettség alá helyezték a keselyűket Charlestonban mert a madarak sok szemetet megettek.

1842 – Anglia

Edwin Chadwick vizsgálati jelentése nagy-britanniai munkás népesség egészségügyi állapotáról a piszkos környezet okozta betegségek vonatkozásában.

A “higiénia kora” elkezdődik.

1850-es évek – Reno, Nevada, USA

Ócskások guberáltak személyes tárgyakat az Oregon – Santa Fe – California sávban, melyeket bevándorló telepesek hagytak hátra a hosszú nyugatra tartó vándorlásban.

1860-as évek – Washington, D. C., USA

A lakosok az utcára öntötték a szennyvizet és kidobálták a szemetet. A disznók szabadon kószáltak a városban, a vágóhidakról fojtogató füst áradt, az Fehér Házat is beleértve az épületeket ellepték a csótányok valamint a patkányok.

1860-as évek – USA

Fából készített papírpép lett az amerikai újságok papírjának alapanyaga, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor is rongyokból dolgoztak.

1865 – Gibralter, Michigan

Megépült az első hulladékégető.

1866 – New York City, USA

A világváros egészségügyi tanácsa meghirdette a szemét elleni harcot. Megtiltották “elhullott állat, szemét, vagy hamu utcára vetését”.

1868

Először sikerül kereskedelmi mennyiségben szintetikus műanyagot előállítani. Celluloiddal helyettesíthettek fát, fémet, elefántcsontot. Készülhetett belőle szemüvegkeret, biliárd golyó, fésű, ing gallér, stb.

1872 – New York City, USA

Felhagytak a korábbi gyakorlattal, amely szerint hulladékot az East River feletti építményről azt a folyóba borították.

1874 – Nottingham, Anglia

Albert Fryer szabadalma alapján a Manlove, Alliott & Co. Ltd. megépítette az első szabályozott hulladékégetőt. Az új technológiát egyszerűen csak “A Pusztító”-nak nevezték.

Korábban a metán termelődés miatt a hulladék begyulladása véletlenszerűen következett be. Az új égetőbe az egész város hulladékát begyűjtötték.

1884 – Párizs, Franciaország

Eugène Poubelle kémikus rendelete az immáron 2 milliós nagyvárosban kötelezővé teszi minden háztulajdonos számára a 40-től 120 l-ig, az ott lakók számára fenntartott hulladékgyűjtő edény kihelyezését. A hulladékot szét kellett válogatni: romlandó, ruha és papír, valamint cserép és kerámia frakciókra.

1885 – New York, Governors Island, USA

Megépül az Egyesült Államok első hulladékégetője.

1889 – Washington, D. C., USA

Egy jelentés szerint az országban elfogyóban vannak a megfelelő hulladéklerakó helyek.

1895 – Budapest

A tarthatatlan állapotok javítása érdekében vállalkozókat vonnak be a hulladék elszállításába. A szentlőrinci Cséry telepen hulladékválogató is működött, melyre  többszöri átrakás után napi 50-60 vagon hulladékot szállítottak vasúton.

1896 – USA

Szerves hulladékokat tömörítő gépeket vezetnek be az USA-ban. Később leállítják őket ártalmas anyagok kibocsátása miatt.

1898 – New York, USA

Megnyílik az első újrahasznosítást szolgáló hulladékválogató üzem.

XX. század fordulója

A helyi hatóságok azzal szembesültek, hogy az egyik legnagyobb problémájuk a hulladékokkal kapcsolatos gondok lettek.

1900 – USA

Az intenzív sertéstartást arra használták, hogy feletessék a nyers, vagy felfőzött hulladékokat. Azzal számoltak, hogy 75 sertés eszik meg naponta 1 t szemetet.  Később az 1950-es évek közepén a sertések között kitört vírusos hólyagos bőrkiütés járványban a korábban nyers szeméttel etetett állatok ezrei hullottak el. Ezután törvénybe foglalták, hogy a sertések etetése előtt fel kell főzni a hulladékot.

1905 – New York City, USA

Hulladékégető által termelt áram szolgáltatta az elektromos áramot a Williamsburg híd fényeihez.

1916 – New York City, USA

A város polgárai egyenként napi 2 kg hulladékot termelnek.

1914 – USA

Körülbelül 300 hulladékégető működik szerte az országban.

1920-as évek

Mocsaras területek, egykori bánya gödrök, mélyedések hasznosításának elterjedt módja lett azok hulladékkal való feltöltése.

1932

Hatékonyabbá vált a hulladékszállítás, mert a tömörítős szemétszállító tehergépkocsik több hulladékot tudtak megmozgatni.

1942

A háborús időkben megerősödtek azon erőfeszítések, melyek a hulladék csökkentését és a lehető legtöbb anyag újrahasznosítását szolgálták.

1954 – Olympia, Washington, USA

Fizetnek az alumínium dobozok visszaváltásakor.

1959 – USA

Az Amerikai Mérnökök Társasága kiadta a hulladéklerakási útmutatót, melyben javasolták hogy a tömörített hulladékot minden nap földdel takarják be, s ez majd csökkenti a rágcsálók számát és a kiáramló bűzt.

1961 – Los Angeles, California

Sam Yorty populista^[6] politikus nyerte a polgármester-választást, aki síkraszállt az újrahasznosítható hulladékok szelektíven gyűjtésének “kényelmetlensége” ellen. A következő 23 évben 6 városi tulajdonú szilárdhulladék-lerakót jelöltek ki és töltöttek tele^[7]. Miután nem tudtak új lerakókat létesíteni újraindították a szelektív hulladékgyűjtést. Jelenleg LA-ban van a világ egyik legfejlettebb hulladékgyűjtő rendszere és elrettentő buszos kirándulásokat szerveznek a régi hulladéklerakókhoz^[8].

1965 – USA

Jogszabályokba öntötték az első szilárd hulladékokra vonatkozó hulladékgazdálkodási szövetségi törvényeket.

1968

Elkezdték visszavásárolni a cégek az újrahasznosítható konténereket.

1970 – USA

Először ünnepelték a Föld Napját, amelyet a Környezetvédelmi Hivatal hívott életre. Szövetségi Levegőtisztasági Törvény elfogadása.

1971 – Oregon, USA

Kiállították az első számlát üvegvisszaváltásról.

1976 – USA

Az 1974-es olaj embargó és a hírhedté vált  Love Canal^[9]-i szennyezés felfedezése (megismerése) nyomán jött létre a “Erőforrás-megőrzési és Helyreállítási Törvény” (RCRA) mely különös hangsúlyt fektetett az újrahasznosításra és a szakszerű hulladékgazdálkodásra.

1979 – USA

Környezetvédelmi Hivatal kiadta a nyílt téri lerakás tilalmára vonatkozó kritériumokat.

1987 – Tucson, USA

A biológiai lebomlás mértékének tanulmányozásának érdekében az Arizonai Egyetem régészeti feltárások alaposságával kutatásokat kezdett egy felhagyott hulladéklerakóban.

1990 – USA

Az USA 38 tagállamából 140 újrahasznosítással kapcsolatos jogszabály ismert.

1995 – Magyarország

Környezetvédelmi törvény elfogadása: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól.

2000 – California, USA

A tagállam városai kötelesek hulladékuk 50%-át újrahasznosítani.

2000 – Magyarország

Hulladékgazdálkodási törvény, melyet 2012-ben lecseréltek.

2000 – Kárpát-medence

^[10]Tiszai ciánszennyezés. 100 ezer m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult az élővilágra.

 2008 – EU

2008/98/EK Európai Hulladék Keretirányelv elfogadása.

2010 – Magyarország

^[11]Ajkai vörösiszap-katasztrófa. Tíz ember meghalt és százötvenen megsérültek az egyik vörösiszap zagytározó gátszakadása nyomán.

2012 – Magyarország

“Új” hulladék törvény (Ht): 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, melyet a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt váltotta fel (Hgt.).

Forrás: http://www.hulladekudvar.hu

[1] Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_waste_management, fordítás: Kerekes István