A műanyagokat egyre nagyobb mértékben használjuk étel- vagy italtárolásra. Mérgezőek vagy nem? Milyen körülmények között? Mire kell figyelni?
A BPA (biszfenol-A) elsősorban polikarbonátból (PC) készült műanyagokból és epoxigyanta alapú étel és ital tartókból oldódik ki. Megfelelő tisztítás és használat mellett, ha ezeket a termékeket nem tesszük ki magas hőhatásnak és erősen savas vagy lúgos közegnek, akkor a normál körülmények között kioldódó BPA az egészségügyi határérték alatt marad.
Nem tanácsos tehát- a kis háromszögben 3-as 7-es vagy PC jelöléssel ellátott- műanyagokba forró italt vagy erősen savas, esetleg lúgos üdítőt tölteni, vagy ételünket ilyen műanyagban mikrózni.
Ezen műanyagokból kioldódó BPA ugyanis a hormonháztartást megzavaró gyenge környezeti ösztrogénnek fogható fel, amely a férfiak esetében kevesebb spermium számot a nők esetében pedig csökkenő ösztrogéntermelést és meddőséget okoz. Ezen kívül ezt az anyagot összefüggésbe hozták még a viselkedési zavarokkal és az elhízással is.
Érdemes tehát az élelmiszerekkel, italokkal érintkezésbe kerülő műanyagokat vásárlás előtt ellenőrizni.
Nem kell aggódnunk viszont, ha az 1-es számmal ellátott PET vagy PETE jelzést találjuk az üdítős palackunk alján.
Az emberek által a leggyakrabban használt ásványvizes és üdítős (PET) flakonok használata biztonságos a hormonháztartást zavaró BPA-ra nézve, ugyanis ezek a termékek polietilén-tereftalátból készülnek, amely gyártása során nem használnak biszfenol-A-t.
Mi kerülhet üdítőnkbe a PET palackból?
A magyar családok az európai átlag felett fogyasztanak ásványvizet, derült ki egy felmérésből.
Sokan nem is gondolnák, hogy az ártalmatlannak hit PET palackból több különböző vegyi anyag is az ásványvizekbe, üdítőkbe kerülhet.
Az etilén-glikol az egyik olyan bizonyítottan beoldódó anyag, amelyet a PET palack gyártásánál alkalmaznak. Kutatások szerint felfedezhetünk még acetaldehid, tereftálsav, izoftálsav és antimon maradványokat is üdítőnkben.
Dán kutatások szerint a palackokból kioldódó antimon mennyiségét növeli, ha savas pl: meggyből, málnából vagy fekete ribizliből készült gyümölcsleveket tárolunk bennük.
Kutatásaik alkalmával 40-nél is több gyümölcslevet vizsgáltak, amelyek közül egy fekete ribizliből készült üdítő tartalmazta a legnagyobb antimon mennyiséget. Ez a koncentráció meghaladta ugyan az Európai Unió által az ivóvízre javasolt határértékét, ami 5 μg/l, azonban nem haladta meg az élelmiszerek esetén megengedett határértéket.
A PET (polietilén-tereftalát) előállításához katalizátorként használt antimon-trioxidot feltételezhetően rákkeltő hatásúnak minősítették.
Ha tehát magas savtartalmú üdítőt szeretnénk valahova magunkkal vinni, tanácsosabb azt üvegből készült palackban tárolni PET-palack helyett.
Forrás: www.kockazatos.hu; Fotó: eletmod.transindex.ro
