Már az ókori görögök is rendeletekkel szabályozták a hulladékok elhelyezését. A Bibliából ismert Gyehenna völgy Jeruzsálem ókori hulladékégetője volt. Los Angelesben 1961-ben a szelektív hulladékgyűjtésről visszaváltottak nem szelektív gyűjtésre, de miután a város mellett megtöltöttek 6 darab hulladéklerakót és képtelenek voltak új lerakót kijelölni, 1984-ben újraindították a szelektív hulladékgyűjtést.
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen változásokon esett át a hulladékkezelés egészen napjainkig:
Kr. e. 10000
Az állandó települések megjelenésével létrejön a hulladék elhelyzésének problémája.
Kr. e. 6500 – Észak-Amerika
Régészeti kutatások szerint egy ősi amerikai törzs a mai Coloradóban átlagosan napi 2,4 kg hulladékot termelt.
Kr. e. 500 – Athén, Görögország
A nyugati világ első települési hulladéklerakója. Rendeletekkel szabályozták hogy a hulladékot a város határától legalább 1,5 km-re kellett lerakni.
Újszövetség a Bibliában – Jeruzsálem, Izrael
Gyehenna völgye a város folyamatosan füstölgő, égő hulladéklerakója. Idővel a Pokol egyik szinonimájává válik.
i. sz. 200 – Róma
Tisztasági egységeket szerveztek Rómában. Két fős csapatok az utcákat járva kocsijukba dobták felszedett szemetet.
1348 – Firenze, Itália
A pestis, más néven a fekete halál lecsapott Firenze városára, arra kényszerítve, hogy dolgozzon ki jogszabályokat az utcák tisztítására, valamint a “mocsok és a szemét” eltávolítására és ezek ellenőrzésére.
1357 – London, Anglia
A helyi hatóságok megtiltották szemét, trágya, kavics és föld elhelyezését a Temzébe és a többi városi vízi útba.
1372 – London, Anglia
Elkezdték bírságolni azokat a lakosokat, akiket rajtakaptak azon, hogy az ablakukból utcára öntik a mosóvizet, az éjjeliedény tartalmát, vagy bármilyen más “vizet”.
1388 – Anglia
Az Angol Parlament megtiltotta a hulladék elhelyezését a nyilvános vízi utakban és csatornákban.
1392 – London, Anglia
Az összedarabolt mészárszéki hulladékot a Temze egyik kijelölt mólóján apály idején a folyó közepébe szabadott dobni, így az áramlás kimosta a tengerbe. A város tisztaságára megbízottakat jelöltek ki: csatornabiztos, utcaseprő, csendőr, altiszt, gereblyés és útburkolat felügyelő.
XV. sz.-tól XXI. sz. – Magyarország
[5]A XV. századtól a bányászat a mai Magyarország területén már olyan méreteket öltött, hogy a középkori bányák hulladékai napjainkban is környezeti kockázatot jelentenek.
1400 – Párizs, Franciaország
A hulladékhalmok olyan magasak a városkapun kívül, hogy akadályozták a város védelmét.
1405 – London, Anglia
A hatóságok kihirdették, hogy a hulladék városból való kivontatására kordékat kell használni.
1550 – Párizs, Franciaország
II. Henrik francia király javasolta hogy néhány párizsi szennyvízcsatornát vezessenek le a Szajnába. A városi hatóságok a közegészségügyi veszélyekre hivatkozva azonban megvétózták.
1554 – Párizs, Franciaország
800 szemetes kordéval naponta kétszer hordták el a hulladékot Párizsból.
1657 – New Amsterdam -később Manhattan
Törvényt hoztak a hulladék utcára dobálása ellen.
1690 – Philadelphia, USA
Rittenhouse Amerika első papírüzeme. Használt pamut, lenvászon rongyok, valamint használt papír rostjainak újrahasznosításával állított elő papírt.
1710 – Virginia, USA
Telepesek elföldelték a hulladékukat pl. kagylóhéjakat, állati csontokat, építési törmeléket, törött üvegeket, kerámia tárgyakat. Továbbá kidobtak több száz páncélruhát is, melyet az őslakosok nyilai ellen küldtek nekik.
1724 – Japán
Emberi hulladék trágyaként való újrahasznosítása. Annyira népszerűvé vált, hogy a magasba szökő ára miatt, a börtönfenyegetettség ellenére is történtek lopások.
1731 – Buda
“Fertálymester” címen megbízottat neveztek ki, akinek a város tisztaságának felügyelete lett a feladata.
1771 – Buda
Rendeletben írták elő, hogy az utcát minden ház tulajdonosának hetente egyszer fel kellett sepernie a ház előtt. A szemétszállító kocsiknak reggel 8 előtt el kellett hagyniuk a várost.
1792 – Philadelphia, USA
Hulladékok szállításához rabszolgákat vesznek igénybe.
1800 – USA
A malacokat sok városban arra használták, hogy megegyék a szemetet az utcán.
1810 – Anglia
Peter Durand szabadalmaztatta a konzervdobozt.
1820-as évek – London, Anglia
A hulladék közel 100%-át korabeli “kukások” gyűjtötték össze. Majd a telephelyeiken kézi válogatás, rostálás, szitálás során újrafeldolgozták/ újrahasznosították/ újrahasználták. A fő termék a háztartások fűtése során elégetett kőszén finom szemcséjű hamuja volt.
A rendszer sok hasonlóságot mutatott a környezetvédelmi szempontból fejlődő országokban uralkodó hétköznapi hulladékhasznosítási gyakorlathoz.
1830 – Pest
A város két helyen jelölt ki városi hulladéklerakót. Más helyeken megtiltották a lerakást.
1834 – Nyugat Virgina, USA
Törvényileg vadászat ellenes védettség alá helyezték a keselyűket Charlestonban mert a madarak sok szemetet megettek.
1842 – Anglia
Edwin Chadwick vizsgálati jelentése nagy-britanniai munkás népesség egészségügyi állapotáról a piszkos környezet okozta betegségek vonatkozásában.
A “higiénia kora” elkezdődik.
1850-es évek – Reno, Nevada, USA
Ócskások guberáltak személyes tárgyakat az Oregon – Santa Fe – California sávban, melyeket bevándorló telepesek hagytak hátra a hosszú nyugatra tartó vándorlásban.
1860-as évek – Washington, D. C., USA
A lakosok az utcára öntötték a szennyvizet és kidobálták a szemetet. A disznók szabadon kószáltak a városban, a vágóhidakról fojtogató füst áradt, az Fehér Házat is beleértve az épületeket ellepték a csótányok valamint a patkányok.
1860-as évek – USA
Fából készített papírpép lett az amerikai újságok papírjának alapanyaga, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor is rongyokból dolgoztak.
1865 – Gibralter, Michigan
Megépült az első hulladékégető.
1866 – New York City, USA
A világváros egészségügyi tanácsa meghirdette a szemét elleni harcot. Megtiltották “elhullott állat, szemét, vagy hamu utcára vetését”.
1868
Először sikerül kereskedelmi mennyiségben szintetikus műanyagot előállítani. Celluloiddal helyettesíthettek fát, fémet, elefántcsontot. Készülhetett belőle szemüvegkeret, biliárd golyó, fésű, ing gallér, stb.
1872 – New York City, USA
Felhagytak a korábbi gyakorlattal, amely szerint hulladékot az East River feletti építményről azt a folyóba borították.
1874 – Nottingham, Anglia
Albert Fryer szabadalma alapján a Manlove, Alliott & Co. Ltd. megépítette az első szabályozott hulladékégetőt. Az új technológiát egyszerűen csak “A Pusztító”-nak nevezték.
Korábban a metán termelődés miatt a hulladék begyulladása véletlenszerűen következett be. Az új égetőbe az egész város hulladékát begyűjtötték.
1884 – Párizs, Franciaország
Eugène Poubelle kémikus rendelete az immáron 2 milliós nagyvárosban kötelezővé teszi minden háztulajdonos számára a 40-től 120 l-ig, az ott lakók számára fenntartott hulladékgyűjtő edény kihelyezését. A hulladékot szét kellett válogatni: romlandó, ruha és papír, valamint cserép és kerámia frakciókra.
1885 – New York, Governors Island, USA
Megépül az Egyesült Államok első hulladékégetője.
1889 – Washington, D. C., USA
Egy jelentés szerint az országban elfogyóban vannak a megfelelő hulladéklerakó helyek.
1895 – Budapest
A tarthatatlan állapotok javítása érdekében vállalkozókat vonnak be a hulladék elszállításába. A szentlőrinci Cséry telepen hulladékválogató is működött, melyre többszöri átrakás után napi 50-60 vagon hulladékot szállítottak vasúton.
1896 – USA
Szerves hulladékokat tömörítő gépeket vezetnek be az USA-ban. Később leállítják őket ártalmas anyagok kibocsátása miatt.
1898 – New York, USA
Megnyílik az első újrahasznosítást szolgáló hulladékválogató üzem.
XX. század fordulója
A helyi hatóságok azzal szembesültek, hogy az egyik legnagyobb problémájuk a hulladékokkal kapcsolatos gondok lettek.
1900 – USA
Az intenzív sertéstartást arra használták, hogy feletessék a nyers, vagy felfőzött hulladékokat. Azzal számoltak, hogy 75 sertés eszik meg naponta 1 t szemetet. Később az 1950-es évek közepén a sertések között kitört vírusos hólyagos bőrkiütés járványban a korábban nyers szeméttel etetett állatok ezrei hullottak el. Ezután törvénybe foglalták, hogy a sertések etetése előtt fel kell főzni a hulladékot.
1905 – New York City, USA
Hulladékégető által termelt áram szolgáltatta az elektromos áramot a Williamsburg híd fényeihez.
1916 – New York City, USA
A város polgárai egyenként napi 2 kg hulladékot termelnek.
1914 – USA
Körülbelül 300 hulladékégető működik szerte az országban.
1920-as évek
Mocsaras területek, egykori bánya gödrök, mélyedések hasznosításának elterjedt módja lett azok hulladékkal való feltöltése.
1932
Hatékonyabbá vált a hulladékszállítás, mert a tömörítős szemétszállító tehergépkocsik több hulladékot tudtak megmozgatni.
1942
A háborús időkben megerősödtek azon erőfeszítések, melyek a hulladék csökkentését és a lehető legtöbb anyag újrahasznosítását szolgálták.
1954 – Olympia, Washington, USA
Fizetnek az alumínium dobozok visszaváltásakor.
1959 – USA
Az Amerikai Mérnökök Társasága kiadta a hulladéklerakási útmutatót, melyben javasolták hogy a tömörített hulladékot minden nap földdel takarják be, s ez majd csökkenti a rágcsálók számát és a kiáramló bűzt.
1961 – Los Angeles, California
Sam Yorty populista[6] politikus nyerte a polgármester-választást, aki síkraszállt az újrahasznosítható hulladékok szelektíven gyűjtésének “kényelmetlensége” ellen. A következő 23 évben 6 városi tulajdonú szilárdhulladék-lerakót jelöltek ki és töltöttek tele[7]. Miután nem tudtak új lerakókat létesíteni újraindították a szelektív hulladékgyűjtést. Jelenleg LA-ban van a világ egyik legfejlettebb hulladékgyűjtő rendszere és elrettentő buszos kirándulásokat szerveznek a régi hulladéklerakókhoz[8].
1965 – USA
Jogszabályokba öntötték az első szilárd hulladékokra vonatkozó hulladékgazdálkodási szövetségi törvényeket.
1968
Elkezdték visszavásárolni a cégek az újrahasznosítható konténereket.
1970 – USA
Először ünnepelték a Föld Napját, amelyet a Környezetvédelmi Hivatal hívott életre. Szövetségi Levegőtisztasági Törvény elfogadása.
1971 – Oregon, USA
Kiállították az első számlát üvegvisszaváltásról.
1976 – USA
Az 1974-es olaj embargó és a hírhedté vált Love Canal[9]-i szennyezés felfedezése (megismerése) nyomán jött létre a “Erőforrás-megőrzési és Helyreállítási Törvény” (RCRA) mely különös hangsúlyt fektetett az újrahasznosításra és a szakszerű hulladékgazdálkodásra.
1979 – USA
Környezetvédelmi Hivatal kiadta a nyílt téri lerakás tilalmára vonatkozó kritériumokat.
1987 – Tucson, USA
A biológiai lebomlás mértékének tanulmányozásának érdekében az Arizonai Egyetem régészeti feltárások alaposságával kutatásokat kezdett egy felhagyott hulladéklerakóban.
1990 – USA
Az USA 38 tagállamából 140 újrahasznosítással kapcsolatos jogszabály ismert.
1995 – Magyarország
Környezetvédelmi törvény elfogadása: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól.
2000 – California, USA
A tagállam városai kötelesek hulladékuk 50%-át újrahasznosítani.
2000 – Magyarország
Hulladékgazdálkodási törvény, melyet 2012-ben lecseréltek.
2000 – Kárpát-medence
[10]Tiszai ciánszennyezés. 100 ezer m3 cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult az élővilágra.
2008 – EU
2008/98/EK Európai Hulladék Keretirányelv elfogadása.
2010 – Magyarország
[11]Ajkai vörösiszap-katasztrófa. Tíz ember meghalt és százötvenen megsérültek az egyik vörösiszap zagytározó gátszakadása nyomán.
2012 – Magyarország
“Új” hulladék törvény (Ht): 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, melyet a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt váltotta fel (Hgt.).
Forrás: http://www.hulladekudvar.hu
[1] Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_waste_management, fordítás: Kerekes István
[2] Forrás: http://www.timeline-help.com/timeline-of-waste-management.html, fordítás: Kerekes István
[3] Forrás: http://www.astc.org/exhibitions/rotten/timeline.htm , fordítás: Kerekes István
[4] Forrás: Dr Maklári Jenőné, Életmódunkkal a környezetünkért, Flaccus Kiadó 2000
[5] Forrás: Bezárt bányászati h. […] kockázati besorolása, 2012. http://elginfo.elgi.hu/mwf/mwf2012.pdf
[6] Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Sam_Yorty
[7] Forrás: http://waste360.com/mag/waste_recycling_rocks_la
[9] Love Canal egy vegyi üzem szakszerűtlenül feltöltött, majd 1$-ért eladott veszélyeshulladék-lerakóján megépített lakónegyedéről vált ismerté. Benépesedése után derült fény arra, hogy lerakóból az emberi egészségre rendkívül veszélyes anyagok jutottak a környezetbe. Civil aktivisták nyomására a lakóparkot iskoláival együtt a hatóságok felszámolták. A lakóközösség tagjaiban nagy arányban kialakuló súlyos betegségeket egyértelműen összefüggésbe hozták a környezeti szennyezéssel. Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Love_Canal