A műanyagszennyezés az egyik legsúlyosabb környezeti probléma, amely mára szinte mindenhol jelen van – a földön, a vízben és még az emberi szervezetben is. A mikroműanyagok – amelyek 5 milliméternél kisebb műanyagdarabkák – észrevétlenül bekerülnek az ételeinkbe, italainkba, és hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethetnek. Döbbenetes tények és sokkoló számok következnek!
Sokkoló számok: mennyi mikroműanyagot fogyasztunk el?
- Egy átlagos ember hetente kb. 5 gramm mikroműanyagot fogyaszt el – ami egy bankkártyának felel meg!
- Az ENSZ szerint évente több mint 300 millió tonna műanyagot állítunk elő és ennek jelentős része mikroműanyag formájában jut vissza a környezetbe.
- A tengerekben található mikroműanyagok 90%-a a folyókból származik, amelyeket a nem megfelelő hulladékkezelés és a mosás során keletkező szennyeződés táplál.
- Egy 2023-as kutatás szerint az emberek 80%-ának a vérében kimutathatók mikroműanyagok, ami komoly egészségügyi kérdéseket vet fel.
Hol találkozhatunk mikroműanyagokkal?
A mikroműanyagok szinte mindenhol megtalálhatók, még az olyan helyeken is, ahol nem is gondolnánk:
- Élelmiszerekben: A tengeri halak, kagylók és rákfélék gyomrában rengeteg mikroműanyag halmozódik fel, de a műanyag részecskék már a mézben, sóban és cukorban is kimutathatók!
- Ivóvízben: Egyes kutatások szerint a palackozott vizek 93%-a tartalmaz mikroműanyagokat, de még a csapvízben is kimutathatók apró műanyagrészecskék.
- Légkörben: A levegőben szálló mikroműanyagokat belélegezzük, így azok a tüdőnkbe és vérkeringésünkbe is bekerülhetnek.
- Ruházatban: A szintetikus anyagok, mint például a poliészter, minden egyes mosáskor mikroműanyagokat bocsátanak ki, amelyek a szennyvízzel együtt a folyókba és tengerekbe kerülnek.
Miért olyan veszélyesek a mikroműanyagok?
A mikroműanyagok nem csupán környezetszennyező anyagok – egészségügyi kockázatokat is hordoznak:
- Hormonháztartás felborulása: A műanyagokból kioldódó vegyületek, mint a BPA (biszfenol-A), hormonális problémákat okozhatnak.
- Gyulladás és sejtkárosodás: A műanyagok nanorészecskéi a sejtekbe is bejuthatnak, gyulladást és oxidatív stresszt okozva.
- Idegrendszeri és szív- és érrendszeri betegségek: Egyre több kutatás mutat rá, hogy a mikroműanyagok jelenléte összefüggésbe hozható bizonyos idegrendszeri és kardiovaszkuláris betegségekkel.
Mit tehetünk a mikroműanyagok ellen?
A probléma megoldásához globális és egyéni szinten is cselekedhetünk:
- Kerüld az egyszer használatos műanyagokat! Vásárolj többször használható üveg- vagy fémtárolókat, palackokat.
- Figyelj a ruháid anyagára! A pamut és egyéb természetes szálak kevesebb mikroműanyagot bocsátanak ki.
- Használj mosózsákot! A speciális szűrők és mosózsákok segítenek csökkenteni a mosás során felszabaduló műanyagrészecskéket.
- Válassz szűrt vizet! A mikroműanyagok egy része kiszűrhető megfelelő vízszűrő berendezésekkel.
- Támogasd a környezetvédelmi kezdeményezéseket! Csatlakozz olyan programokhoz, amelyek a hulladékgazdálkodás javítására törekednek.
Kevesen tudják, hogy Magyarországon háztartási mennyiségben szinte minden műanyaghulladékot ingyenesen le lehet adni a hulladékudvarokban! Ez különösen fontos, mert így az újrahasznosítás során nem kerül vissza a természetbe annyi mikroműanyag.
Források:
- ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP): „Műanyagszennyezés globális kihívásai” (2021)
- Nemzeti Környezetvédelmi és Természetvédelmi Intézet (NKI): „Mikroműanyagok és hatásuk a környezetre” (2022)
- Szegedi Tudományegyetem: „Kutatás a mikroműanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásairól” (2023)
- European Commission – Plastic Strategy: „Plastic waste and environmental impact” (2022)
- Magyar Tudományos Akadémia: „Mikroműanyagok: Egy rejtett veszély” (2023)
