Az újrahasznosítás azt jelenti, hogy az adott tárgyból ismét nyersanyag lesz, míg az újrahasználat esetében a tárgy marad az, ami volt, csak a használója vagy a használati célja változik meg. Melyikre törekedjünk?
Az újrahasznosítás sokszor költséges és energianyagigényes folyamat, már maga a gyűjtés és a nagy távolságokra szállítás is meglehetősen környezetszennyező. Sajnos a legtöbben azzal, hogy a műanyagot bedobják a szelektív gyűjtőbe, úgy érzik, kivették a részüket a környezetvédelemből, a többi már nem rajtuk múlik. Pedig az újrahasznosítás nagyon bonyolult folyamat, amely számos tényező (helyi szabályozások, piaci követelmények, költségek stb.) sikeres együttállásán múlik, nem beszélve arról, hogy a szelektívbe kerülő hulladékok nem mindegyike képes újra nyersanyaggá válni.
Az egyszer használatos műanyagok közül a műanyagzacskó, az elvihető kávéspohár és a szívószál például nem újrahasznosítható, mégis a szelektív gyűjtőbe dobjuk. A műanyagok újrahasznosítása szempontjából a PET palacknak van a legnagyobb értéke, de az sem palackként születik újjá (ahhoz szupertiszta, minden szennyeződéstől mentes palackokra lenne szükség), hanem polyesterszálként, amiből végül ruházati cikk készül. És amikor egy PET palack egyszer polyesterként végzi, többé már nem hasznosítható újra.
A műanyagok újrahasznosítása esetében általánosan érvényes szabály, hogy minden egyes újrahasznosítás után romlik az adott műanyag minősége, 2-3 alkalom után pedig már nem is hasznosítható újra. Hogy erősítsék az újrahasznosított műanyagok minőségét, általában “szűz” műanyagot is hozzákevernek, úgyhogy amikor legközelebb a “recycled” címkét látod egy terméken, jusson ez eszedbe.
A műanyaggal szemben a fém és az üveg végtelenül újrahasznosítható anélkül, hogy vesztene minőségéből vagy tisztaságából, de ehhez is energiafelhasználásra és környezetterhelő eljárásokra van szükség.
Ezzel szemben az újrahasználat nem arról szól, hogy miből készül a tárgy és hogyan válhatna belőle újra nyersanyag, hanem arról, hogyan adunk új célt a létezésének. Újrahasználatnak számít a használt cikkek adás-vétele, kölcsönzés, bérlés vagy elromlott tárgyaink megjavíttatása, amelyet ma már számos online és offline platform is támogat.
Az újrahasználattal megtakaríthatjuk azt az energiát, ami a termékek újrahasznosításához szükséges, és azokkal a nyersanyagokkal is spórolunk, amelyekre egy új termék létrehozásához lenne szükség. Ezért fontos, hogy az újrahasználat egyre népszerűbb és általánosabb gyakorlattá váljon. Egy jó példa külföldről: amikor 2013-ban a Nagy-londoni Hatóság bevette az újrahasználatot fenntarthatósági tervébe, az eredmény 12.000 tonnányi újra használatba vett tárgy lett.
