Manapság sokat hallani környezetünk állapotának romlásáról és a környezetvédelem fontossága is mindennapi téma. A környezetvédelem egyik kulcsterülete a hulladékgazdálkodás, ismerkedjünk meg néhány alapfogalmával!
Magyarországon egy ember évente kb. 470 kilogramm lakossági (kommunális) hulladékot termel. A háztartási hulladék eloszlása az alábbiak szerint alakul:
Nagyon fontos, hogy milyen sorrendben kell és lehet a keletkező hulladékot kezelni:
- Megelőzés
- Újrafelhasználás
- Újrahasznosítás
- Energetikai hasznosítás
- Lerakás
A megelőzés a legfontosabb, hiszen az a legjobb hulladék, ami nem létezik. Ezzel tehetünk a legtöbbet a hulladék mennyiségének csökkentéséért és, hogy a további lépcsőkre már csak kevés hányada jusson. A megelőzés tekintetében a következő szempontokat érdemes betartani:
- betétdíjas csomagolás használata,
- hosszú élettartamú, kisebb tömegű és javítható termékek gyártása,
- környezetterhelő termékek adóztatása,
- fogyasztás csökkentése – egyes termékekről való lemondás,
- környezettudatos vásárlás – www.tudatosvasarlo.hu,
- komposztálás – www.komposztmester.hu,
- megunt nem használt termékek elajándékozása, elcserélése az eldobás helyett,
- meghibásodott termékek megjavíttatása, új vásárlása helyett.
Az újrafelhasználás során az adott termék ugyanazt a funkciót tölti be, mint amire gyártották. Erre nagyon jó példa a visszaváltható üveg vagy a lakosság által újra és újra felhasznált befőttesüveg, amelyeket átalakítás nélkül továbbra is ugyanabból a célból használunk. Továbbá számos aukciós portál, közösségi és apróhirdetési oldal áll rendelkezésünkre az újra használat szempontjából, ahol a feleslegessé vált dolgainktól könnyen megszabadulhatunk (eladhatjuk, elcserélhetjük). Az alábbi linken láthatod a visszaváltható termékek listáját, kategóriákba sorolva: http://humusz.hu/betetdij .
Az újrahasznosítás révén az eredeti funkció módosul vagy teljesen megváltozik, és a hulladékból újra termék készül. Ezáltal jelentős mértékű nyersanyagot lehet spórolni. Fontos megjegyezni, hogy az újrahasznosítás esetében elkerülhetetlen szennyezés jön létre, ezért az előző két lépcsőhöz képest kevésbé környezetbarát megoldás. Ez a folyamat szorosan összefügg a szelektív hulladékgyűjtéssel. Magyarországon összesen kb. 5000 gyűjtősziget található, amely 4,5-5 millió embernek ad lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre.
Az energetikai hasznosításhoz tartozik a hulladékok elégetése fűtőanyagként, ami főként a cementgyárakra jellemző. Minél több fűtőanyagot helyettesítenek hulladékkal, annál kevesebb a cement előállítási költsége. Másik módszer a hulladékégető művekben történő égetés, ami által hőt vagy elektromos áramot állítanak elő. Ez a megoldás komoly légszennyezést okoz.
A lerakás/deponálás során a hulladékot anyagi változtatás nélkül egy jól elszigetelt területre szállítják és lerakják. Sajnos a hulladék kezelésének ez a leggyakoribb módja „olcsósága”, de leginkább egyszerűsége miatt. Ezzel szemben a korszerű lerakók létesítése és működtetése ma már egyáltalán nem olcsó és hosszú távon nem oldja meg az egyre növekvő hulladékmennyiség problémáját sem. Az elszállítás költségeinek nagymértékű emelkedése várható, ezért érdemesebb lenne nagyobb figyelmet szentelni a megelőzésre és az újrahasználatra!
Források:
http://www.zoldkoznapok.hu/nulla_hulladek.php
http://diak.hulladekboltermek.hu/hulladek/hulladekhierarchia/
