Hogyan került fel az indiai Kerala „nulla hulladékos” városa, Alappuza, az ENSZ top 5-ös listájára?
A nagy szemétválságot lehetőséggé alakították a keralai Alappuzában, hogy megmutassák, hogyan lehet sikeresen, és fenntartható módon kezelni a városi hulladékot. Öt évvel ezelőtt az álmos tengerparti Alappuza városába látogató turistákat mindenhol szeméthegyek fogadták. Az egészségtelen környezet miatt veszélyben volt a város turisztikai hírneve. Tény, hogy a rothadó szeméthegyek bűzétől szinte lehetetlen volt sétálni az utcákon és a városi csatornák mentén.
Szennyezett környezet
Míg a dél-nyugat indiai Kerala tartományban a leghosszabb a várható élettartam és a legalacsonyabb a csecsemőhalálozás, addig Alappuza városa kivétel volt a magas halálozási ráta miatt, ami a környezet szennyezettségének rovására volt írható. A várost egyébként Kelet Velencéjeként is szokás nevezni a rengeteg csatornának köszönhetően, amelyek a várost az azonos nevet viselő Kerala folyó holtágával összekötik.
„Zöld” háztartások
A polgári hatóságok a város szilárd hulladék problémáját egy újabb hulladékkezelő létesítmény létrehozásával tervezték megoldani Sarvodayapuram-ban, de a helyi lakosok tiltakoztak, miután rájöttek, hogy ez nem jelent további lépéseket, csupán újabb hulladéklerakók létrehozását. Miután a tiltakozások 2012-ben az újságok címoldalára kerültek, a tartományi kormány feladta korábbi tervét, és új megoldást keresett. Megalkottak egy decentralizált hulladékgazdálkodási tervet, amely lehetővé tette a háztartások számára, hogy „zölddé” váljanak, és saját, biológiailag lebomló háztartási hulladékukat a kertjükben kezelhessék, komposztálhassák.
Tiszta ház, tiszta város
Ma már Alappuza polgárai és polgári tisztviselői is boldogok. Nemcsak a „Nirmala Bhavanam, Nirmala Nagaram” (tiszta ház, tiszta város) kampány sikere miatt, amely csökkentette a városi hatóságok hulladékgazdálkodási terheit, hanem azért is, mert a város elnyerte „Az ország legtisztább városa 2016” elismerő címet a Tudományos és Környezetvédelmi Központtól (CSE). Mindezeken túl, az ENSZ Környezetvédelmi Programja Alappuzát a világ öt példaértékű városa közé emelte a szilárd hulladék sikeres és fenntartható módon való kezelése kapcsán. (Az ENSZ top 5-ös listájába tartoznak a következő városok: a japán Osaka, az indiai Alapuzza, a szlovéniai Ljubljana, A malaysiai Penang és a kolumbiai Cajicá).
Érzékenyítő kampány
Hogyan érték el ezt a megtisztelő címet? Amikor Alappuza belefogott a terv megvalósításába, napi szinten 58 tonna hulladékot termelt. Ennek a mennyiségnek jelentős részét a sarvodayaparum-i bűzös hulladéklerakóba került. A kormányzat első lépése egy holisztikus érzékenyítő kampány volt, mely keretében a higiéniára, és a hulladékgazdálkodásra koncentráltak. A mindenkit személyesen felkereső kampány keretében Alappuza összes lakójával megismertették és megtanították a szelektív hulladékgyűjtés összes előnyét. Higiéniai klubokat alakítottak ki az iskolákban, és a diákokat arra ösztönözték, hogy gyűjtsék a műanyag hulladékot kuponokért cserébe (20 rúpia minden kilogramm műanyagért), amelyekért könyveket vásárolhattak a kijelölt üzletekben. A közösségi részvétel ösztönzésére dalok születtek, utcai játékokat, kiállításokat és felvonulásokat rendeztek. Ezt követően a kormány úgy döntött, hogy kísérleti alapon, decentralizált hulladékgazdálkodási központokat hoz létre, mivel a háztól-házig történő gyűjtés és a központosított hulladékkezelés a magas népsűrűségű Alappuza esetében nem volt gazdaságosan megvalósítható.
Házi komposztáló
A projektet egyszerűen közelítették meg. Minden háztartásban telepítettek egy anaerob csőkomposztálót, vagy egy drágább biogáz egységet, hogy a szerves hulladékot házilag kezelni tudják. Mindkét lehetőséget olyan kormányzati szervek támogatták, mint a Nem Hagyományos Energiaügyi és Vidékfejlesztési Ügynökség (ANERT) és az Integrált Vidékfejlesztési Technológiai Központ (IRTC).
Például a közel 1000 rúpia értékű csőkomposztálót 100 rúpiáért kínálták a háztartásoknak állami és önkormányzati támogatással, míg a drágább biogáz egységeket (kb. 15 000 rúpia) 75 százalékos támogatással megfizethető módon, 3750 rúpiáért kínálták az érdeklődőknek. A cél mindkét esetben ugyanaz: a háztartási „nedves hulladék” (komposztálható ételmaradék, zöldségek, gyümölcshéjak) átalakítása hasznosítható bio-hulladékká. Minden egység mellé 2-3 képzett, betanított karbantartót rendeltek. Ami a műanyaghulladékot illeti, az rendszeres időközönként kerül begyűjtésre (meghatározott időpontokban és meghatározott helyeken), és magánszemélyeknek vagy az állami tulajdonban lévő Clean Kerala Company-nak adják át újrahasznosítás céljából.
Önkormányzati gyűjtőhelyek
Ha valamilyen oknál fogva egy háztartás nem tudja feldolgozni saját szerves hulladékát (pl. nincs kertje), akkor azt kötelesek az önkormányzat által létrehozott gyűjtőhelyekre elvinni. A kihelyezett komposztáló edények létrehozásakor a Kerala Mezőgazdasági Egyetem innovatív megoldását alkalmazták. A szerves hulladékok nedves, és száraz rétegeit halmozzák egymásra, intenzíven szellőztetik, miközben marhatrágya kultúrával permetezik. Minden egyes ilyen egység 2000 kg szerves hulladékot képes mindössze három hónap alatt magas minőségű humusszá alakítani. Az ilyen egységek irányításának felelősségét azon önkormányzati közmunkások kapták, akik korábban hulladékgyűjtögetőként, illetve szelektálóként dolgoztak.
Sokoldalú törekvés
Bár az ötlet egyszerűnek tűnik, de annak megvalósítása korántsem volt ilyen könnyű. Kezdetben a komposztáló állomásokkal szemben nagy volt a helyi lakosság ellenállása. Ezért úgy döntöttek, hogy kísérleti jelleggel Alappuza legszemetesebb területén alakítják ki az első komposztközpontokat, mivel semmi sem lehetett rosszabb az akkori helyzetnél. Ezeket a helyszíneket megtisztították, kihelyezték a tárolóedényeket, amelyeket vonzó falfestményekkel és cserepes növényekkel díszítettek. Például a legnagyobb közösségi komposztközpont, a Wat-San Park, a Kochi Biennáléban részt vevő művészek támogatásával jött létre. Virágzó függőleges kertjeivel és üvegházaival ez a komposztközpont ma már olyan, mint egy park! Ezen kívül az önkormányzat bevetette a közmunkásokat, hogy eltakarítsák az utcai szemetet. Köztéri kamerákat szereltek fel a város számtalan pontján, és a szemetelőket kb. 2500 rúpia büntetéssel sújtják. Azoknak a büntetésük 20 000 rúpiára rúg, akik a szemetet a csatornába, vagy vízbe dobják.
A pilot projekt azonnali sikere láttán a város vezetése egy hónapon belül több hasonló központot létesített. Valamint még további összegeket áldoztak a projektre: a tervekben csupán 87 000 háztartásba terveztek WC-t építeni, de ezt meghaladva 98 000 WC-t létesítettek. Ezek közül 61 000 a szegénységi küszöb alatt élő háztartásokban épült ki. A mai napig Alappuza város területén 5000 konyhai hulladékgyűjtőt telepítettek, 3000 biogázüzemet, 2800 kombinált komposztálóegységet és 218 aerob komposztáló egységet, melyek a város szerves hulladékának 80 százalékát elnyelik. Mindezeken túl biogázt, és humuszt biztosítanak a város 174 000 lakosa számára.
Jelentős megtakarítás
Nem utolsó sorban a házhoz menő hulladékgyűjtés mellőzésével a helyi önkormányzat jelentős összeget takarít meg. Mivel nem kell üzemeltetni a kukás autókat, így a város közel 5 millió rúpiát takarít meg. Ezen felül a biogáz értékesítésből 6 millió rúpia, a humusz értékesítésből további 3 millió rúpia bevételre tesz szert.
Nem meglepő módon Alappuza sikere a decentralizált hulladékkezelés terén felkeltette néhány szomszédos önkormányzat, és falu figyelmét is Kerala tartományban. Többek között a tartomány fővárosa, a kétszer nagyobb Thiruvananthapuram is érdeklődést mutat a rendszer bevezetése iránt. Ha itt is sikeresen működik az alappuzai modell, akkor ez bizonyíthatja, hogy nagyobb városokban is megvalósítható a decentralizált szilárd hulladék kezelés.
Alappuzáról
India dél-nyugati partjánál található Kerala tartományában. A közel 40 000 háztartásnak 174 000 lakosa van. Népsűrűsége 4466 fő négyzetkilométerenként. A tartományban itt a harmadik legmagasabb az írni-olvasni tudók aránya. A fő megélhetési forrás a mezőgazdaság, a tengeri fuvarozás, és a turizmus.
Sanchari Pal nyomán
Forrás: https://www.thebetterindia.com/ https://www.youtube.com/watch?time_continue=107&v=01OYQjsLt9M
