A hulladék egyidős az emberiséggel. Folyamatosan növekvő mennyisége már jóval időszámításunk előtt komoly fejtörést okozott. A hulladék felhalmozódása az állandó települések létrejöttével egyre nagyobb gonddá vált, amit tovább fokoztak az azzal együtt járó higiéniai problémák és fertőzésveszély.
A környezetünk mellett saját magunkat is védjük
A görögök már az ókorban rendeletet alkottak a hulladékok kezelése érdekében. A 14. század környéki időkből származik a gólyaláb, amit arra találtak ki, hogy az embereknek ne a kórokozók hadát rejtő szennyben és szeméthalmokban kelljen járniuk.
Itthon, Pesten 1840-ben indult el az első szemétgyűjtő vállalkozás, majd az ipari forradalom idején mindenütt drasztikusan átalakult a megtermelt hulladék mennyisége és összetétele.
A szemétdombokat az I. világháború alatt és után átkotorták, hogy még “használható”, pl. égethető (fűtés) hulladékhoz jussanak. Az első PET palackokat 1977-ben vezették be.
Itthon 1981-ben nyílt meg a főváros hulladékégető műve, majd 2003-ban kezdték el felállítani Budapest 100 különböző pontján a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket.
A hulladék érték
A hulladékok szétválogatásának és gyűjtésének nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági előnyei is vannak: a hulladék érték, hiszen a hulladékká vált anyagokból másodnyersanyag nyerhető ki. Ennek felhasználásával kíméljük természeti erőforrásainkat és csökkentjük a lerakóba kerülő hulladék mennyiségét is, amivel környezetünk szennyezését mérsékelhetjük.
Filmpályázat a környezeti szemléletformálásért
Az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság immár harmadik alkalommal írta ki filmes pályázatát, amelyre fiatal alkotók kreatív, egyszerű üzeneteket megfogalmazó alkotásait várják.
A pályázat fő üzenete: „Hozz ki többet kevesebből!”, ennek kapcsán arra kérik a vállalkozó kedvű jelentkezőket, hogy mutassák meg képekben, mit jelent a gyakorlatban a számukra a környezetükre való tudatos odafigyelés és a hulladékokkal való felelős bánásmód. A filmek beküldési határideje: 2016. május 1.
