A Vizes Élőhelyek Világnapja február 2-a. Ugyanis 1971-ben, ezen a napon írta alá 18 ország a Ramsari Egyezményt. A dokumentum a vizes élőhelyek, a madárvilág védelméről szól.

Hivatalos nevén az egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről a természetvédelmi államközi megállapodások között a legrégibb. „Az egyezmény értelmében vizes területnek tekintendők azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize álló, áramló, édes, félédes, sós, ideértve azokat a tengervíz-területeket is, amelyek mélysége apálykor nem haladja meg a hat métert, valamint az időszakosan kiszáradó szikes tavak. Csak azok az országok csatlakozhatnak, amelyek legalább egy területet bejelentenek a listára, s gondoskodnak arról, hogy ökológiai jellege fennmaradjon.” – olvasható a Ramsar című weblapon. Az egyezmény titkársága Glandban (Svájc) működik, jogi személyiséggel rendelkező háttérszerve a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN). Az egyezmény létrejöttét az egyre inkább átalakuló, pusztuló vizes élőhelyek védelme indokolta. Valamennyi csatlakozó államnak alapkötelezettségeket kell teljesítenie. A legfontosabb, hogy legalább egy vizes élőhelyet jelöljenek a Ramsari Jegyzékre. Továbbá a vizes élőhelyek védelme és további vizes élőhelyeken alapuló természetvédelmi területek létrehozása. Ezeken kívül az egyezményhez tartozó országok számának növelése.  Továbbá a vizes élőhelyekkel kapcsolatos oktatás, kutatás is a feladataikhoz tartozik. A programról éves végrehajtási tervet kell készíteni.

Nemzetközi szinten általánosan öt nagy csoportot különítenek el osztályozásuknál: tengeri élőhelyek (partvidéki vizes területek tengerparti lagúnákkal, továbbá sziklás partok és korallszirtek); deltákhoz kapcsolódó élőhelyek (delták, árapály mocsarak, és mangrove mocsarak); tavi élőhelyek (tavakhoz kapcsolódó vizes területek); folyómenti élőhelyek (vízfolyások mentén); mocsári élőhelyek (mocsarak, lápok és náddal borított fertők).

Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, jelenleg csaknem 30 területe van a listán.

Kiemelkedő jelentőségű a nemzetközi jelentőség feltételei közül az, amelyik valamely vízimadár faj vagy alfaj egy populációjának 1 százalékos értéket elérő állományokat veszi alapul. Hazai ramsari területeinken a következő fajok világ- vagy európai populációjának egy százaléka (vagy sok esetben még több is) fordul elő: nagy kócsag, vetési lúd, nyári lúd, nagy lilik, tőkés réce, dankasirály, daru,  füstös cankó, pajzsoscankó, nagy goda.  A legtöbb faj populációjának 1 százaléka rendszeresen a Hortobágy ramsari területen fordul elő (6 faj), ezt követi a Biharugrai-halstavak és a Balaton ramsari terület (3-3 faj).

Magyarország csatlakozásának kezdetétől nemcsak belföldön játszott aktív szerepet az Egyezmény végrehajtásában, hanem nemzetközi téren is. 1991-ben a szerződő felek konferenciái között működő Állandó Bizottság elnökévé választották hazánk képviselőjét, és ezt a tisztet 1999-ig, két cikluson keresztül töltöttük be. Ebben az időszakban egyúttal a Tudományos Technikai Tanácsadó Testületben hazánk képviselte a kelet-európai régiót.

 

Forrás: mme.hu, ramsar.hu, termeszetvedelem.hu