Néhány északi országban, mint például Norvégiában és Svédországban az energiatermelés és a fűtés biztosítása is szemétégetésen alapszik. Norvégiában az energia felét szemétégetésből nyerik, amely a távfűtési rendszer alapját is képezi. Svédországban 250 000 otthon áramszükségletét fedezi a szemétégetés, valamint a központi fűtés működéséhez szükséges hő 20%-át biztosítja.
Az északi országok szemétből energiát előállító programja annyira hatékony, hogy szemétlerakóik szinte üresek és importra szorulnak. A svéd, a norvég, és a finn szemétégető és energiaellátó rendszer évi 700 millió tonna szemetet képes elégetni, miközben a három ország együttvéve is kevesebb, mint a harmadát termeli ennek a mennyiségnek.
A skandináv országokban szigorúan veszik a szelektív hulladékgyűjtést, a különböző hulladékot különböző színű zsákokban gyűjtik. A hulladékégetők optikai érzékelőkkel állapítják meg a zsákok színéből, hogy milyen jellegű a hulladék és ez alapján osztja szét őket. A hulladék nagy részét elégetik.
Az eredményességet mutatja, hogy például az Egyesült Királyságban a szemét 49%-át viszik lerakóba, míg Norvégiában 2%-ot, Svédországban pedig 1%-ot (Eurostat, 2011).
A szolnoki Zöldkonferencián Búsi Lajos az FM zöld ipari támogatások kezeléséért felelős helyettes államtitkára a minisztérium környezettudatos szemléletformáló tevékenységének céljait és eszközeit ismertette, kiemelve, hogy a hulladék érték, gond csak a szeméttel van. A környezettudatos nevelést éppen ezért már otthon, a családban, kisgyermekkorban el kell kezdeni, a jó példa megmutatásával, hiszen senki sem születik környezettudatosnak, sem pedig szemetelőnek.
Újra fellélegezhet az erdő: négy hektáros Natura 2000-es ártéri terület tisztult meg a hulladékszőnyegtől.
Lehet, hogy csak mese lehet a szemétmentes világ? Hiszen az egyes ember nem tehet arról, hogy mindent csomagolva kapunk, hamar tönkremennek a kütyük, és lassan senki sem emlékszik arra, hogy hogyan lehetett élni nejlonzacskó nélkül… 
