Ötvennégy hazai hulladékhasznosító vállalkozás, üzem tárta ki kapuit az érdeklődők előtt hogy bemutassa tevékenységét a KUKAkulTÚRÁ-n, a hulladékkezelők nyílt napján, május 11-12-én.
A Földművelésügyi Minisztérium immár negyedik alkalommal megszervezett kukakulturális programjához közszolgáltatók, hulladékudvarok -, hasznosítók-, válogatók-, lerakók, szennyvízkezelők és komposztálótelepek, nemzeti parkok és a két budapesti Szemléletformáló és Újrahasznosítási Központ és a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű is csatlakozott. Ebből a felsorolásból is kiderül, hogy volt bőven látnivaló vidéken és a fővárosban is. A két napon mi is útra keltünk, hogy lássuk, kik és miért is vesznek részt ezen a különleges túrán és milyen tapasztalatokat szereznek.
Értékes hulladék
A honlapon kiválasztott első helyszínen, Csepelen az Inter-metal Recycling Kft. ügyvezetője már a nagytétényi Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola másodikosainak tartott előadást pénteken délelőtt a telepen lévő oltóvíz tároló partján kialakított filagóriában. Gyakorlott „idegenvezetőként”, mikrofonnal, vállhangszóróval felszerelten kísérte a csoportokat végig a telepen, bemutatva a beérkező elektromos-, elektronikai hulladékok újrahasznosításra történő előkészítését (szétszedését), amelynek során az értékes anyagokat kinyerik.
A hűtőgépek, a mobiltelefonok, a kábelek, a fém italos dobozok, a fém gyártási hulladékok tömege és kezelésük igencsak látványos és szó szerint kézzelfogható közelségbe került. Az ügyvezető arra hívta fel a gyerekek figyelmét, hogy sokkal több fém-, elektromos- és elektronikai hulladék kerül forgalomba, majd kerül a szemétbe, mint amennyi ide, a hasznosítóhoz jut. Van még tanulnivaló a szelektív hulladékgyűjtésről és helyes gyakorlatáról, hogy mindezeket anyagukban hasznosítsák és visszakerüljenek a gazdaság körforgásába. Ezzel környezetünket, a Földet is óvjuk. Kitért a globális felmelegedésre, a tengerek, óceánok műanyagszennyezésére is és a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” mottót hangsúlyozva egyszerű, hétköznapi dolgokat említett, mint a szelektíven gyűjthető hulladékok szétválogatását. Hiszen ha nem válogatva gyűjtik a hulladékot, az már csak szemét és a hulladéklerakóba, vagy a hulladékhasznosító műbe viszi a kukásautó – mutatta a gyerekeknek az ilyen létesítményekről a fotót.
Élménypedagógia
A diákokat kísérő pedagógus szerint is gyermekkorban el kell kezdeni a környezettudatosságra való nevelést, nagyon jó, hogy vannak ilyen programok, ahol a vizuális és verbális információ összeadódik az élménnyel, mert ezek segítik a megértést, a bevésést, hogy az kiváltsa a helyes cselekvést. A gyerekek érdeklődése kiterjedt a telep udvarán felállított – tavalyi Trash Art – hulladékszobor építő verseny néhány darabjára is. Szemmel láthatóan a bábfilm sorozatból ismert „Mekk Elek, az ezermester” nyerte el a tetszésüket és azt is megfigyelték, mi mindent használtak fel a mű elkészítéséhez: pl. számítógép egerének műanyag burkolatát, tejfölös flakonokat, PET kupakokat, apró, műanyag gyermekjátékokat. A szobrok láttán néhányan máris felvetették, hogy ilyet lehetne talán a suliban is csinálni…
Pet prés
A KUKAkulTÚRA következő állomása a Zollex Bt. káposztásmegyeri bemutatója volt, ahol egy 10 emeletes társasház földszintjén kialakított szelektív hulladékgyűjtő élettörténetét ismerhettük meg. Már 8 éve működik a pet-prés, a mechanikus zsugorító, a „kukatömörítő” – bebizonyítva, hogy a takarékosság, az odafigyelés bizony pénzt ér. A közös képviselő és néhány lakó egymás szavába vágva mesélte, hogy 6 éve nem növekedik a közös költség, mert a szelektív hulladékgyűjtés miatt nem kell a kukáskocsinak levegőt szállítania és igen kevés a kommunális hulladék, aminek az elszállításáért fizetni kell.
Mindenki tudja, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékot ingyen szállítja el a közszolgáltató – tehát: amit lehet, azt inkább abba dobják. A kupakot lecsavarják és a palackot a falra szerelt készülékkel kilapítják. Azt is megtudtuk, hogy a házbeli gyerekek rendszeres játékává is vált ez az eszköz, amely igazán meggyőzően mutatja be, hogy felesleges levegővel megtölteni a kukát.
Villámcsődület
A KUKAkulTÚRA szombaton is folytatódott, így Budapesten, az Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF Zrt.) XV. kerületi Szemléletformáló és Újrahasználati Központjába látogattunk el, ahol – miközben hoztak, vittek felesleges, ám másnak még jó bútorokat, síléceket, foteleket, babakocsit – hirtelen zeneszóra 5 féle színes pólóba öltözött fiatalok egy lendületes flashmobot adtak elő. A táncosok szürke, zöld, sárga, kék, fehér pólója a szelektív hulladékgyűjtő edényzetekre hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy mindenki a megfelelő színű edényzethez kapcsolja a hulladékfajtát.
A villámcsődület az újrahasználati központra is ráirányította a figyelmet,mert még kevesen ismerik ezt a házi lomtalanítást szolgáló objektumot, ahol a budapestiek ingyenesen leadhatják jó állapotú, másnak még jó eszközeiket, bútoraikat, könyveiket és akinek erre szüksége van, csekély raktározási díj ellenében elviheti ezeket. A látogatók, akik először jártak itt elmondták, hogy ha ezt tudják, akkor használják és bizony gyakrabban ki fognak nézni, mert valami mindig kell otthon. Sokan még be is vásároltak ez alkalommal, hiszen, ha már eljöttek Nőtincsről és a gyereknek úgyis kell kerékpáros sisak, a mérete és a színe is jó, 600 forintért meg is éri… Volt aki retró üvegasztallal és bögrével tért haza erről a túráról.
Hulladékhasznosító Mű
A Szemléletformáló és Újrahasználati Központtól néhány száz méterre van az FKF Zrt. Hulladékhasznosító Műve. Tehát irány a Mű magas kéménye, ahol a kapun belépve megtudtuk, hogy már reggel 8 óra óta érkeztek az érdeklődők. Az igazi roham 10 óra körül kezdődött, de mivel az udvaron álló kukáskocsikra fel is lehetett mászni, be lehetett ülni a vezetőfülkébe, jót lehetett kapaszkodni hátul és sokat szelfizni – nem voltak üres percek… A felnőttek többségét a Köztisztasági Múzeum retró szemeteskocsi, locsolóautó és kukagyűjteménye érdekelte, hiszen sokan még láthatták ezeket Budapest utcáin anno…
A Mű mozgó ábrákkal, képernyőkkel ellátott földszinti előadótermében megnézhettük azokat a helyeket, folyamatokat is, amelyekhez munkavédelmi, biztonsági okokból nem lehet közel kerülni. Sámson László hulladékkezelési igazgató elmondta, hogy a Mű három kazánjában kerül energetikai hasznosításra Budapest kommunális hulladékának 60 százaléka. A begyűjtést végző kukás kocsik a beöntő nyíláshoz tolatnak egy billentéssel a hulladékbunkerbe – melynek befogadó képessége 10 ezer köbméter – öntik a szemetet: építési törmeléket, megszámlálhatatlan, szeméttel teli nejlonzacskót, mosószeres flakont, fém italos dobozt… sajnos minden olyat is, aminek nem itt lenne a helye.
A 10 méter mély hulladékbunker fölött „közlekedő” markoló egyszerre 3-4 tonna szemetet emel a kemencébe, így óránként 15 tonna szemét, azaz 2-3 kukáskocsi rakománya kerül energetikai hasznosításra. A látogatóhelyiség ablakán keresztül arról is meggyőződhettek a KUKAkultTÚRA résztvevői, hogy még mindig van mit tanulni, tenni azért, hogy az a szemmel is látható értékes nyersanyagmennyiség ne menjen füstbe…
A Mű zegzugos folyosóin, lépcsőin túrázva megnézhettük a kamerákkal felszerelt kemencéket is, beláthattuk a kémlelő nyíláson keresztül a tűztérbe, ahol 1200 Celsius-fokon égett a szemét. A Mű éves kapacitása 420 000 tonna, de ez nem került még teljesen kihasználásra. A jelenlegi kapacitás 13 ezer lakás fűtéséhez, melegvíz-ellátásához elengedő gőzt és 45 ezer lakás villamos energiáját „termeli” meg. A Műből kikerülő salakból még visszanyerik a fémet, ami szintén hasznosításra kerül és a maradék maradéka pedig a lerakóba kerül.
A pécsi BIOMARK 2000 Kft. Eperfás út 3. sz. alatti telephelyén május 11-én, pénteken délután nyitotta meg kapuit a KUKAkulTÚRA rendezvény a látogatók előtt.
A főleg papír- és műanyaghulladék átvételével és hasznosításra történő előkezelésével foglalkozó Duparec Papírbegyűjtő és Feldolgozó Kft. csepeli telephelyén – ahol már korábban is volt ilyen program – május 11-én, pénteken két csoportba várták a KUKAkulTÚRÁ-ra érkezőket.
A mosonmagyaróvári Compastor Kft. a szerves hulladék újfajta komposztálását vezette be Pásztor József vállalkozó, egyéni gazda ötlete alapján és ennek megtekintésére invitálták a KUKAkulTÚRA résztvevőit. Az egyébként is rendben tartott komposztáló prizmában (melyet bármelyik településen ki lehet alakítani) jól elfér a papír-, zöld- és egyéb szerves hulladék, amelynek „megmunkálását” a helyi giliszták szorgalmasan végzik. 
Az itt folyó komposztáláshoz azért a kézi és gépi erőre egyaránt szükség van. Az érés elősegítéséhez olyan komposztoltót használnak, amelynek hatóanyaga a giliszta és a giliszták által átvitt, majd felszaporított baktérium, melyek a komposztálás minden fázisában hatékonyak, mert tartalmazzák azokat a makro- és mikroorganizmusokat, amelyek tökéletesen és gyorsan képesek komposztot előállítani. 
A komposztáláshoz a szükséges oxigént a giliszták járatai biztosítják, a nedvesség fenntartását pedig öntözéssel garantálják. 
Kísérletek alapján egyértelmű, hogy ez a komposztoltó a leggyorsabban alakítja komposzttá a zöldhulladékot és egyéb kiindulási anyagokat és kiváló termőföldet biztosít. Bővebb információ: Compastor.
Milyen érdekes, hogy szinte minden kisgyerek bolondul a kukásautóért, a kukás mellényért és mit nem adna azért, hogy mehessen vele egy kört. Aztán ez a lelkesedés az évek múlásával alábbhagy, de a kérdés örök: hová megy a kukásautó? Tényleg összeöntve viszi a szemetet, vagy a szelektív gyűjtőedények tartalmát mégiscsak külön gyűjtik a kocsiban is? És mit lehet csinálni ennyi hulladékkal?
A szolnoki Zöldkonferencián Búsi Lajos az FM zöld ipari támogatások kezeléséért felelős helyettes államtitkára a minisztérium környezettudatos szemléletformáló tevékenységének céljait és eszközeit ismertette, kiemelve, hogy a hulladék érték, gond csak a szeméttel van. A környezettudatos nevelést éppen ezért már otthon, a családban, kisgyermekkorban el kell kezdeni, a jó példa megmutatásával, hiszen senki sem születik környezettudatosnak, sem pedig szemetelőnek.
Újra fellélegezhet az erdő: négy hektáros Natura 2000-es ártéri terület tisztult meg a hulladékszőnyegtől.
Lehet, hogy csak mese lehet a szemétmentes világ? Hiszen az egyes ember nem tehet arról, hogy mindent csomagolva kapunk, hamar tönkremennek a kütyük, és lassan senki sem emlékszik arra, hogy hogyan lehetett élni nejlonzacskó nélkül… 
