Bár még csak január eleje van, de a konyhakerttel rendelkezőknek már most érdemes megtervezniük, hogy milyen növényeket termelnek ebben az évben.

Gondoljuk át, hogy mekkora a kertünk, mennyi zöldségre van szükségünk, melyeket szereti a család, milyen új zöldségek termesztését szeretnénk kipróbálni és miután minden kérdést megválaszoltunk, tervezzük meg, miket fogunk ültetni. Vonjuk be a családot is ötletelésbe. A gyerekeknek kijelölhetünk egy kis földdarabot, amin ők gazdálkodhatnak a szakmai segítségünkkel. Így is nevelhetjük őket munkára, a növényeik felelősségteljes gondozására.

Rendszeres munka

Minél kevesebb vegyszert szeretnénk használni? Akkor nézzünk utána az úgynevezett zöldségtársításoknak. Ugyanis bizonyos növények segítik egymás növekedését, elűzik a kártevőket, míg mások nem fejlődnek jól, ha közel ültetjük egymáshoz. Fontos azt is tudnunk, hogy milyen a kertünk talaja, mely növények fejlődnek szépen benne, melyek vegetálnak, illetve melyek pusztulnak ki. Lényeges, hogy tudjuk, mennyi időnk lesz a kerttel foglalkozni: rendszeresen ott vagyunk és gyomlálunk, kapálunk, öntözünk, kacsolunk, vagy éppen csak hogy van egy kis időnk a kerttel foglalkozni. Előbbi esetben bátran tervezhetünk, utóbbi esetben csak pár fajta növényre számíthatunk, melyek szinte gondozás nélkül is termést hoznak: pl. a zöldborsó, a sóska, a vöröshagyma és fűszernövények, mint pl. a borsmenta, az orvosi menta, a citromfű, a kakukkfű.

Magvetés

A fentiek ismeretében tervezzük meg a kertünket, határozzuk meg, hogy mely magvakat, hová vetjük, a palántákat hová ültetjük majd a kertünkben. Szaküzletben vásároljuk meg a magokat, ezzel elkerülhetjük, hogy eleve sérült, beteg magot ültetünk el. Ha még nem tettük meg, kezdjük gyűjteni a palántának való tejfölös poharakat. Elmosva tároljuk a felhasználásig. Februárban kezdjük a magvetést, a palántanevelést.

Szomszédok

A tervezéshez jó, ha ismerjük az úgynevezett növénytársításokat: kedvezőek: pl.: sárgarépa és hagyma; zeller és káposztafélék, saláta és retek káposzta és paradicsom; burgonya és zöldbab; uborka és hagyma. Kedvezőtlen növénytársítások: bab és hagyma; burgonya és hagyma; vöröskáposzta és paradicsom; sárgarépa és paradicsom; petrezselyem és fejes saláta, paprika és padlizsán; tök és burgonya.

Arra is figyeljünk, hogy ne ültessük ugyanarra a helyre azt a fajta növényt, amelyet tavaly is odaültettünk. Ne zsúfoljuk tele a kertet, hagyjunk helyet növényeinknek a növekedésre és magunknak utat köztük a gyomlálásra, kapálásra, öntözésre.

Komposztálás

Ha eddig még nem volt komposztálónk, az idén azt is tervezzük be és készítsük el, vagy vásároljuk meg. Silót is használhatunk. Így magunk állítjuk elő a kiváló minőségű humuszt és a kertbe szórva javítjuk a talaj összetételét, egészségesebb növényeket nevelünk. Nézzünk ki a kertben egy félárnyékos zugot és oda tegyük a komposztálót. Hagyjunk körülötte helyet, hogy tudjuk gondozni, megforgatni a tartalmát. A ládába meghatározott konyhai hulladékot, állati ürüléket, faforgácsot, földet terítve, rendszeresen forgatva érleljük a komposztot.

Belevaló

Nagyon fontos tudnunk, hogy milyen hulladékot tehetünk bele és miket nem. Belemehet a konyhai hulladékok közül a gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj, kávézacc, a tea-filterből a teafű, hervadt virág, elszáradt cserepes növények. A kerti hulladékok közül az elnyílt virágok, az elhullott zöldség és gyümölcs, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kert gaz. Valamint a kezeletlen fa, a fekete-fehér papír, karton, haj és köröm. Ne kerüljön bele főtt ételmaradék, kenyér, csont, hamu, üveg, fém, műanyag, pelenka, porzsák, színes újság, fáradt olaj és veszélyes anyag (pl. vegyszer, növényvédő szer). Ne tegyünk bele beteg növényeket sem. Érdemes fedelet is készíteni a komposztálónknak, mert eső hatására túl nedvessé válhat és rothadásnak indulhat a komposzt. A rothadást még fanyesedék, gallyak, forgács hozzáadásával kerülhetjük el.

Megérett

Először is terítsünk a komposztáló talajára kb. 10 cm vastagságban mulcsot, szalmát v agy gallyat. Lapátoljunk közé földet. Felváltva tegyük bele a kerti zöldhulladékot a barna kerti hulladékkal 3:4, illetve 1:4 arányban. Tartsuk nedvesen. Tavasztól őszig több a konyhai, ősszel több a kerti hulladék, ezért utóbbit aprítsuk fel és tároljuk addig, ameddig felhasználjuk. 9-12 hónap alatt megérik a komposztunk, ezalatt 3-szor, 4-szer forgassuk át. Majd rostáljuk át és terítsük a talajra. A rostán fennakadt növényi részeket tegyük vissza a tartályba és folytassuk a komposztálást. Jó, ha tudjuk, hogy egy év alatt egy személyre kb. 100 kg komposztálható szerves hulladék jut.

 

okovolgy.hu, kvvm.hu