• Tudtad-e, hogy a Tisza minden egyes áradásakor kb. 100 köbméter illegálisan lerakott hulladék kerül bele a folyóba az árterekről?
• Tudtad-e, hogy a hulladék ellenőrizetlen körülmények közötti égetése súlyos levegőszennyezéssel jár?
• Tudtad-e, hogy az éghajlatváltozásért felelős metán kibocsátás közel ötöde a hulladékok lerakása és égetése során keletkezik?
• Tudtad-e, hogy Szingapúrban 1.000 dollárra büntetik a szemetelőket? Ez vonatkozik a kiköpött rágógumira is!
• Tudtad-e, hogy a legtöbb illegális hulladékot Kínába szállítják, ahol ez súlyos egészségkárosodást okoz a lakosságnak?
• Tudtad-e, hogy az eldobott rágógumi a madarak és kisebb állatok halálát okozhatja?

• Tudtad-e, hogy egy hagyományos műanyag szatyor szétaprózódása 300-400 évig is eltart, és egy műanyag palack lebomlásához 500-1000 évre van szükség?
• Tudtad-e, hogy a műanyag edény 50-60 ezer év alatt bomlik le?
• Tudtad-e, hogy a Földön évente 500 milliárd – 1 billió nejlonzacskót használunk fel?
• Tudtad-e, hogy a Föld kőolajkészlete véges, így az abból készülő műanyagok újrahasznosítása rendkívül fontos?
• Tudtad-e, hogy Magyarországon évente a Gellért-hegy térfogatával megegyező PET palack kerül forgalomba?
• Tudtad-e, hogy Magyarországon évente 200 millió darab reklámzacskót használunk el, amelyek átlagos használati ideje 1 óra?
• Tudtad-e, hogy egy félliteres palack tartalmát átlagosan 7 perc alatt fogyasztjuk el, míg a palack kb. 700 év alatt bomlik csak le?
• Tudtad-e, hogy Amerikában óránként 2,5 millió műanyag palack kerül a szemeteskukákba?
• Tudtad-e, hogy műanyag égetése során számos veszélyes anyag keletkezik, amelyek belélegezve súlyos betegségeket okozhatnak?
• Tudtad-e, hogy átlagosan 46 műanyag tárgy lebeg az óceánok minden négyzetméterén? Ennek következtében állatok milliói pusztulnak el minden évben. A természetben eldobált műanyag szemetet az állatok tápláléknak hihetik, esetleg belegabalyodnak, és ez sok-sok állat halálát okozhatja évente.
• Tudtad-e, hogy egy palack előállításához háromszor annyi víz szükséges, mint amennyit töltenek bele?
• Tudtad-e, hogy 17 millió hordó olajat használ fel az ember évente PET palackok gyártására? Ez több, mint amit 1 millió autó használ el egy éven át!
• Tudtad-e, hogy egy palack előállításához szükséges mennyiségű olaj negyedéig töltené meg azt?
• Tudtad-e, hogy a szelektíven gyűjtött műanyag palackokat a válogatóműben szín szerint különválogatják, majd ledarálják és granulálják?
• Tudtad-e, hogy PET palackból már focimezeket is készítenek? Egy ilyen mez előállításához 8 palackra van szükség.
• Tudtad-e, hogy a műanyag palackokból kerti szék, virágláda, polár pulóver és még sok más hétköznapi tárgy, akár plüssállatok is készülhetnek? A 2012-es foci vb-n talán épp a te palackodból újrahasznosított mezben játszottak a focisták. Átlagosan 27 műanyag flakon anyaga szükséges egy pulóver előállításához.

• Tudtad-e, hogy a kutya- és macskaeledeles konzervdoboz tisztára kiöblítve kiválóan újrahasznosítható? A befőttesüvegek teteje fémként újrahasznosítható.
• Tudtad-e, hogy a Vénuszon fémeső esik?
• Tudtad-e, hogy a használt alumínium csomagolóanyagból kerékpár, autó- és motoralkatrész, vagy akár a londoni metró szellőztető lapátja is készülhet?
• Tudtad-e, hogy a fémek bányászata és kinyerése erősen környezetszennyező tevékenység? 1 tonna alumínium előállításához 4 tonna bauxitra van szükség, és az előállítás során 1 tonna vörösiszap keletkezik. Ezért ha újrahasznosítjuk a fémeket, csökkentjük a környezetszennyezést.
• Tudtad-e, hogy 19 ezer alumínium doboz szükséges egy autó gyártásához?
• Tudtad-e, hogy az újrahasznosított aludoboz 60 nap elmúltával ismét az üzlet polcán lehet? Így évente akár hatszor is a kezünkben tarthatjuk ugyanazt a dobozt.
• Tudtad-e, hogy 670 alumínium italosdoboz anyagából akár egy kerékpár is készülhet?
• Tudtad-e, hogy az újrahasznosított alumínium előállításához huszadannyi energiára van szükség?
• Tudtad-e, hogy a világ legnagyobb alumíniumból készült italosdoboza 5 m magas, 2 m széles és 4 kg súlyú volt?
• Tudtad-e hogy évente 9 milliárd forintnyi fémdobozt dobunk ki a világon?
• Tudtad-e, hogy 1 tonna acél ércből történő előállításához 13-szor annyi energiára van szükség, mint ha újrahasznosított anyagból állítanánk azt elő?
• Tudtad-e, hogy a hulladékhasznosítóban mágnesekkel válogatják ki a fémet a hulladék közül?

• Tudtad-e, hogy az üveget véletlenül találták fel?
• Tudtad-e, hogy az üveget már a fáraók korában is nagyra tartották? Az egyiptomiak üvegei i.e. 3000-ben ugyanúgy készültek, mint a mai nátronüvegek?
• Tudtad-e, hogy az üveg három természetes és nem mérgező összetevőből áll, és védőréteg nélkül is alkalmas élelmiszerek tárolására?
• Tudtad-e, hogy az üveg az egyetlen olyan hulladék, ami akárhányszor újrahasznosítható az anyag tisztaságának megtartása mellett? Az újrahasznosított üvegből készült palackok előállításánál 50 %-kal kevesebb vízszennyezés érhető el.
• Tudtad-e, hogy a színes és színtelen üvegeket külön kell gyűjteni, ahol lehet? A színtelen üveget csak színtelen üvegből lehet készíteni, ezért nem szabad összekeverni a színes üvegekkel!
• Tudtad-e, hogy nem gyűjthető az üveges szelektív hulladékgyűjtő kukában az ablaküveg, tükör, villanykörte, üvegtál, szemüveg és az orvosságos üveg?
• Tudtad-e, hogy az üveg az újrahasznosítás után is megtartja a színét?
• Tudtad-e, hogy a legtöbb mozaik csempe újrahasznosított üvegből készül színezéssel?
• Tudtad-e, hogy a mai üvegpalackok 40 %-kal könnyebbek mint 20 évvel ezelőtt?
• Tudtad-e, hogy egy újrahasznosított üveggel annyi energiát spórolunk, amennyivel egy számítógép 25 percig, egy televízió 3 órán keresztül, egy mosógép 10 percig működhet.
• Tudtad-e, hogy egy üvegpalack 1 millió év alatt bomlik csak le?
• Tudtad-e, hogy egy üvegpalacknak legalább 8 hét kell, hogy újrahasznosítsák és ismét a polcokra kerüljön?

• Tudtad-e, hogy a postaládákat elárasztó ingyenes reklámkiadványok háromnegyede olvasatlanul kerül a kukába?
• Tudtad-e, hogy a legjobb papír az, amelyik megmarad az erdőben fának?
• Tudtad-e, hogy az italoskatont is gyűjtheted szelektíven? Mielőtt kidobnád, tájékozódj róla, hogy melyik kukába dobhatod!
• Tudtad-e, hogy az italoskarton anyagának 75 %-a papír, 20 %-a műanyag és 5 %-a alumínium? Ennek ellenére tökéletesen lehet hasznosítani, ha szelektíven gyűjtöd.
• Tudtad-e, hogy a papírhulladékot csak akkor tudják újra feldolgozni, ha nem szennyezett? Ezért ne dobj zsíros, olajos, ételmaradékos papírt a szelektív gyűjtőbe!
• Tudtad-e, hogy Európában minden egyes ember évente 120 kg papírt használ fel?
• Tudtad-e, hogy 54 kg újságpapír újrahasznosítása megmenthet egy fát? 1999-ben 14 millió fát vágtak ki, hogy abból 10 milliárd papírzacskót készítsenek. Egy tonna újrapapír gyártása 12 öreg fát kímél meg a kivágástól, közben a világon minden másodpercben egy futballpálya méretű erdőrész tűnik el az erdőírtásnak köszönhetően. Az újrahasznosításból származó papír előállításához feleannyi energiára és negyadannyi vízre van szükség, mint a fából készült új papíréhoz. Minden tonna újrapapírral 32 köbméter vizet lehet megspórolni.
• Tudtad-e, hogy a New York Times egy napi kiadása 63 ezer fányi papírt igényel?
• Tudtad-e, hogy minden tonna újrahasznosított papírral 280 liter kőolajat lehet megtakarítani?
• Tudtad-e, hogy a használt papírzsebkendőt nem szabad szelektíven gyűjteni, mert betegségeket terjeszthet?
• Tudtad-e, hogy ha csekkek és számlák helyett online intézed a befizetéseidet, akkor több tonnányi felesleges papírtól mentesíted magad és a környezetet?
• Tudtad-e, hogy az a papír- és famennyiség, amit évente eldobunk, elegendő lenne 50 millió ház 20 évi fűtésére?

• Tudtad-e, hogy a Tisza minden egyes áradásakor kb. 100 köbméter illegálisan lerakott hulladék kerül bele a folyóba az árterekről?
• Tudtad-e, hogy a hulladék ellenőrizetlen körülmények közötti égetése súlyos levegőszennyezéssel jár?
• Tudtad-e, hogy az éghajlatváltozásért felelős metán kibocsátás közel ötöde a hulladékok lerakása és égetése során keletkezik?
• Tudtad-e, hogy Szingapúrban 1.000 dollárra büntetik a szemetelőket? Ez vonatkozik a kiköpött rágógumira is!
• Tudtad-e, hogy a legtöbb illegális hulladékot Kínába szállítják, ahol ez súlyos egészségkárosodást okoz a lakosságnak?
• Tudtad-e, hogy az eldobott rágógumi a madarak és kisebb állatok halálát okozhatja?

• Tudtad-e, hogy világszerte 4 500 milliárd cigarettacsikket dobnak el az emberek évente? Ha a világon egy év alatt eldobott összes cigicsikket egymás mellé raknánk, akkor az olyan hosszú lenne, hogy 2.800-szor érné körbe a Földet?
• Tudtad-e, hogy Magyarországon évente fejenként 100 kg csomagolóanyagot használunk el, ami aztán hulladékká válik?
• Tudtad-e, hogy minél gazdagabb egy ország, annál több hulladékot termel egy lakosa?
• Tudtad-e, hogy a korunkban keletkező szemét viszonylag új jelenség? Az iparosítás, a tömeggyártás és a fogyasztói társadalom előretörésének eredménye.
• Tudtad-e, hogy Budapesten évente annyi hulladék keletkezik, amennyi teljesen betemetné a Parlamentet?
• Tudtad-e, hogy Magyarországon minden egyes lakos évente kb. 400 kg hulladékot termel?
• Tudtad-e, hogy a szemét elsősorban a városi régiók problémája, mivel a városlakók fejenként akár négyszer több hulladékot is termelhetnek?
• Tudtad-e, hogy egy kisbaba 1 tonna pelenkát használ el 2 év alatt?

• Tudtad-e, hogy az a hulladék, amit nem szelektálsz, legnagyobbrészt egy az egyben lerakóba kerül?
• Tudtad-e, hogy a hulladéklerakóban a hulladék lebomlása közben rengeteg metán és szén-dioxid keletkezik, melyek egyaránt felelősek a globális felmelegedésért?
• Tudtad-e, hogy Magyarországon a hulladék mintegy kétharmada a lerakókba kerül és csupán negyedét hasznosítják újra?
• Tudtad-e, hogy a Bibliában szereplő Gyehenna völgye Jeruzsálem folyamatosan füstölgő, égő szeméttelepe volt, amely később a pokol szó egyik szinonímájává vált?
• Tudtad-e, hogy egy eldobható pelenka 500 év alatt bomlik le, és több mint 100 féle vírust és kórokozót tartalmazhat?
•  Tudtad-e, hogy a világ legszegényebb térségeiben emberek milliói élnek guberálásból szeméttelepek környékén?
• Tudtad-e, hogy a vegyszerek csomagolása veszélyes hulladék, amit csak speciálisan lehet gyűjteni pl. hulladékudvarokban?
• Tudtad-e, hogy vannak olyan kukásautók, amelyek több rekeszben tudják gyűjteni a szelektív hulladékot?
• Tudtad-e, hogy a nem modernizált lerakókba kerülő hulladékból vegyszerek és más mérgező anyagok kerülhetnek a talajvízbe? Ezért fontos, hogy szelektálj!
• Tudtad-e, hogy Magyarországon csak szigorúan ellenőrzött, modern hulladéklerakókba kerülhet hulladék?

• Tudtad-e, hogy az anyagok újrahasznosításának gondolata nem újdonság? Régen teljesen természetes volt, hogy amit lehetett megjavítottak, újrahasznosítottak.
• Tudtad-e, hogy azokat a hulladékokat, amelyeket nem tudod otthon szelektíven gyűjteni, nagyrészt hulladékudvarokban térítésmentesen átveszik?
• Tudtad-e, hogy a lejárt gyógyszerek veszélyes hulladékok, melyeket nem szabad a kukába vagy a wc-be dobni, viszont a patikákban leadhatod őket?
• Tudtad-e, hogy ha újrahasznosítod a hulladékot, akkor nem kell költeni az ártalmatlanítására, és új nyersanyagokat sem kell környezetszennyező módon kitermelni?
• Tudtad-e, hogy a legtöbb hulladék természetesen, környezetbarát módszerekkel is újrahasznosítható?
• Tudtad-e, hogy Magyarországon az első szelektív hulladékgyűjtő kukákat 2003-ban helyezték ki?
• Tudtad-e, hogy egy kis kreativitással számtalan ajándékot tudsz készíteni üvegekből, aludobozokból, vagy PET palackokból?
• Tudtad-e, hogy Magyarországon az összegyűjtött hulladéknak csak alig több mint negyede kerül újrahasznosításra?
• Tudtad-e, hogy a hulladék, amit kidobsz, érték? Szelektív gyűjtéssel és újrahasznosítással segíthetsz a környezet megóvásában.
• Tudtad-e, hogy távhő és elektromos áram is lehet a kidobott karácsonyfából?
• Tudtad-e, hogy Magyarországon az összegyűjtött hulladék 9 %-át hulladékégetőkben hasznosítják, amivel például lakótelepek fűtését oldják meg.
• Tudtad-e, hogy egyes autók használt sütőolajjal is működnek?
• Tudtad-e, hogy a kuka szó az 1898-ban Augsburgban alapított K.U.K.A. vállalat szemétszállító autóinak köszönhetően vált a mindennapjaink részévé?
• Tudtad-e, hogy az újrahasznosítással készült hullámkartonokból irodabútorokat, kényelmes foteleket készítenek, melyek teherbírása akár 100 kg is lehet?

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény így határozza meg az újrahasználat fogalmát: olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket vagy alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált.

A hulladékkeletkezés megelőzése szempontjából fontos fogalom az újrahasználatra előkészítés: tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen.

Ehhez kapcsolódik még a megelőzés fogalma: az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedés, amely csökkenti

1. a hulladék mennyiségét, többek között a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén,
2. a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy
3. az anyagok és a termékek veszélyesanyag-tartalmát.

Tudtad-e, hogy feleslegessé vált, de még használható ruháiddal segítheted a rászorulókat?

Tudtad-e, hogy feleslegessé vált, de még használható könyveiddel, játékaiddal, bútoraiddal segítheted a rászorulókat?

Tudtad-e, hogy több országban is működnek újrahasználati központok, ahol az emberek leadhatják felesleges, de még használható dolgaikat?

Tudtad-e, hogy ha jó minőségű tartós használati cikkeket vásárolsz, akkor azok nem használódnak el rövid idő alatt, így kevesebb hulladék keletkezik?

Tudtad-e, hogy ha jóllakottan mész vásárolni, akkor kevesebbet vásárolsz? Ezáltal nem termelsz felesleges hulladékot.

Tudtad-e, hogy ha kevesebbet vásárolsz, akkor kevesebb hulladékot is termelsz?

Tudtad-e, hogy az aludobozos üdítők árának több mint a felét a csomagolás teszi ki?

Tudtad-e, hogy vásárlásaink 40 %-a nem előre tervezett, sok esetben felesleges? A haszontalan cikkekkel pedig csak a hulladék mennyiségét növeljük.

Tudtad-e, hogy ha vásárláskor viszel magaddal bevásárlótáskát vagy kosarat, ezzel is csökkented a háztartásodban keletkező hulladékot?

Így gyűjtsd külön a PET palackot is!

Nyomd össze az üdítős palackot, mielőtt kidobod a kukába!

Taposd össze a műanyag palackot, hogy ne foglaljon sok helyet a kukában!

Ne totojázz! Szelektálj!

Öntsd ki a maradék folyadékot a palackból, mielőtt eldobnád!

Gyűjtsd szelektíven a műanyag hulladékot, hogy új termékek készülhessenek belőle!

“Csavard fel a szőnyeget!” Csavard le a kupakot!

Az utolsó csepp vizet is távolítsd el a műanyag palackokból, mielőtt kidobod.

Válogasd ki a fémet a többi hulladék közül!

Préseld laposra az alumínium dobozt, ha kidobod!

Lapítsd ki az aludobozokat, hogy kisebb helyet foglaljanak! Így szelektáld a fémhulladékot is!

Ne hagyj folyadékot az alumínium dobozban, ha kidobod!

A fém az egyik legértékesebb nyersanyag, ezért gyűjtsd szelektíven!

Használd a fantáziádat, és használd újra a kidobott aludobozokat!

Mennyire felemelő érzés, ha a helyükre kerülnek a dolgok! Gyűjtsd külön a fémhulladékot!

Válogasd szét színek szerint a kidobásra szánt üvegeket!

Az üveg bírja a strapát, használd fel minél többször!

Szaladj visszaváltani a visszaváltható üvegeket, de óvatosan, nehogy összetörjenek!

Gyűjtsd külön, és vidd vissza a visszaváltható üvegeket!

Öntsd ki az üveg alján maradt folyadékot, mielőtt a kukába dobnád!

Töltsd fel a kiürült üvegeket újra! Használd fel őket minél többször!

Csak tiszta üvegeket dobj a szelektív hulladékgyűjtőbe!

Mosáskor sem kevered össze a színeket, ne tedd ezt az üvegekkel se! Válogasd külön színek szerint!

Gyűjtsd szelektíven a papírhulladékot!

Lapítsd ki az italoskartont is, hogy kevesebb helyet foglaljon!

Taposd ki az utolsó szuszt is a dobozokból, hogy a szemétszállítók ne levegőt szállítsanak el!

Gyűjtsd össze az otthonodban található és feleslegessé vált újságpapírokat, szórólapokat!

Csak száraz papírt dobj a szelektív kukába!

Csak tiszta, ételmaradékoktól mentes papírhulladékot szelektálj!

Hajtsd össze a papírdobozokat is, hogy kisebb helyet foglaljanak a kukában!

A nagyméretű papírhulladékot, ami nem fér a kukába, vágd kisebb darabokra!

A polisztirol vízálló, hőszigetelő, és nagyon könnyű műanyag, tiszta állapotban rideg, alig deformálható, kemény, törékeny és dekoratívan átlátszó. Habosítva (EPS, expanded polystyrene) ütésállóvá válik, csomagolásra (habszivacs) és hőszigetelésre (hungarocell, nikecell) használják.

Meggyújtani és tüzelni vele nem szabad, mert égésekor irritáló és mérgező füst keletkezik. Jól oldódik szerves oldószerekben, tömény lúgoknak és savaknak ellenáll (kivéve az ecetsavat és salétromsavat), és egyes szerves anyagok (pl. petróleum) felületi repedéseket okoznak rajta.

Készítenek polisztirolból porózus anyagokat (szivacsok), ipari alkatrészeket, háztartási eszközöket, poharakat és tányérokat, élelmiszer-tároló és joghurtos vagy egyéb tejtermékes dobozokat, optikai lencsét, dekorációt, az ütésálló fajtájából burkolatokat és dobozokat, tartályokat, játékokat, evőeszközt, CD és DVD tartót stb.

Az ütésálló polisztirol (HIPS, high-impact polystyrene) jól vákuumformázható, hajlítható és nyomtatható, így használják a reklámiparban (POS displayek, vákuumformázott alkatrészek), bútorgyártásban és a nyomdaiparban (szitanyomás, offset nyomtatás).

Hasznosítás: a polisztirolt ne a műanyag gyűjtőedénybe dobjuk, hanem adjuk le a hulladékudvarokban. Sajnos sok PS hulladék kerül a lerakóba, mert az emberek nem viszik vissza a hulladékudvarba. Pedig az építőiparban kedvelt az újrahasznosított polisztirol felhasználása (pl. betonnal keverve könnyűbetonban), és – annak hangelnyelő, ütésálló és hőszigetelő tulajdonságait kihasználva – gyártanak belőle csomagoló, csőszigetelő anyagokat és tartós műanyag tárgyakat, a habosított polisztirol hulladékából fát helyettesítő termékeket (ablakkeret, padlóburkolat).

A műanyaghulladék szelektív gyűjtésével új életciklus indítható, az újrahasznosítással megelőzzük a környezetszennyezést és újra műanyag lehet belőle.

A polipropilén hőre lágyuló, kémiai oldószerekkel, lúgokkal és savakkal szemben rendkívül ellenálló, széles körben használt műanyag. Olaj és zsiradékálló, nagyon alacsony a víz-, és oxigénáteresztő képessége miatt kedvelt élelmiszer-ipari csomagolás. Hidegben rideggé válik, az UV sugárzást (napsütést) nem bírja, jól ég – ezeket a negatív tulajdonságokat azonban adalékanyagokkal tudják kompenzálni.

A polipropilénből készülhet csomagolás, élelmiszer-ipari csomagolás, textilipari termékek, írószerek, műanyag alkatrészek, laboratóriumi berendezések, hangfalak, háztartási eszközök, járműalkatrész (például lökhárító, belső berendezés), ipari szálak, kötelek, húrok, szőnyegek, ragasztószalagok, tartályok, palackok, joghurtok és egyéb tejtermékek dobozai, mustáros, ketchup-os, majonézes, salátaöntetes flakonok, kupakok, műanyag edények, tálcák, kulacsok, háztartási szerek flakonjai stb.

Hasznosítás: sajnos a polipropilénből származó csomagolási hulladék visszagyűjtési aránya nagyon kicsi, a feldolgozásra kerülő anyag eredete dobozokból, akkumulátor házakból, gépkocsi ütközőkből és alkatrészekből származik. Az újrahasznosítás során darálják, granulátumot készítenek belőle, majd extrudálással vagy fröccsöntéssel, friss polipropilén és adalékanyagok hozzáadásával készítenek többnyire kisebb igényű termékeket: padlószőnyeget, ládát, rekeszt, esővízgyűjtőt, virágdézsát, autóakkumulátor dobozt, kerti padot, oszlopot, tetőcserepet, tömítőelemet, szellőzővezetéket stb.

A műanyaghulladék szelektív gyűjtésével új életciklus indítható, az újrahasznosítással megelőzzük a környezetszennyezést és újra műanyag lehet belőle.

Az LDPE a leggyakrabban használt, kis szakítószilárdságú és nagy hajlékonyságú műanyag, sűrűsége 0,910 g/cm3 és 0,940 g/cm3 között van. Elsősorban mezőgazdasági fóliát vagy rövid életciklusú műanyag zacskót, reklámszatyrot készítenek belőle, de vödröket, szappanadagoló üvegeket, műanyag csöveket is gyártanak LDPE-ből. Az élelmiszeriparban mélyhűtött termékek, tej, tejtermékek, savanyúság stb. csomagolására használják.

Hasznosítás: szétválogatás után granulátumot állítanak elő, amiből ismét csomagolófóliát, mezőgazdasági fóliát vagy szemeteszsákot gyártanak. Az LDPE hulladék egy részéből extrudálással (vagyis a granulátum megolvasztásával és az olvadék sajtolásával) és erősítőanyagok (erősítőszálak, fűrészpor) hozzákeverésével készítenek faléceket, valamint deszkákat helyettesítő műanyag profilokat (ezek ellenállók a fát károsító mikroorganizmusokkal szemben).

A mezőgazdasági fóliák – ellentétben a műanyagzacskókkal – a napsugárzás, a szél és az eső öregítő hatásai miatt elhasználtabbak és sárral, porral szennyezettek, így ezekből a hulladékfeldolgozás során igénytelenebb termékeket készítenek: szemeteszsákot, azokból talajtakaró fóliát.

A műanyaghulladék szelektív gyűjtésével új életciklus indítható, az újrahasznosítással megelőzzük a környezetszennyezést és újra műanyag lehet belőle.

A PVC hőre lágyuló, éghető, kémiailag ellenálló, kemény műanyag. Meleg, légköri oxigén és fény hatására öregszik és törik, ezért csomagolások esetén gyakran társítják ónnal. Van lágy és kemény típusa.

Készülnek belőle kemény profilokat, vegyipari csővezetékek, vízvezeték és szennyvízcsövek, korrózióálló edények, tartályok, szellőző-berendezések, szerelvények, csapok, szelepek, kábelbevonó és szigetelő anyagok, csomagolóanyagok, locsolócsövek, padlóburkolatok, műbőr cipőhöz és táskához, fóliák (viaszosvászon, linóleum), cipők és táskák készítésére felhasznált műbőr, ablakkeretek, vegyszeres palackok, gépalkatrészek, játékok, zuhanyfüggöny, gumikesztyű, kupakok, tálcák, kerti bútorok stb.

Előállítása és eltüzelése során környezetileg káros és mérgező, betegséget okozó vegyületek keletkeznek klórtartalma miatt. Forró vagy zsíros ételekkel érintkezve a PVC mérgező adalékanyagokat bocsát ki, amire pl. PVC asztalterítő esetén figyelni kell.

Hasznosítás: a PVC hasznosítása kezdetén a sokféle, különböző keménységű típusokban található, eltérő adalékanyagok miatt a PVC hulladékot szétválogatják, majd darálják és porítják. Mivel a PVC eredeti, anyagminőség javító (pl. ütésállóságot, rugalmasságot vagy keménységet fokozó) adalékanyagai az öregedés következtében veszítenek hatásukból, újabb adalékanyagokat adnak a hulladékhoz.

Egyes fajtákból mezőgazdasági csöveket, csőszerelvényeket, cipőtalpakat, kerti eszközöket, ereszcsatornát, kábelcsövet stb. gyártanak. Találunk példákat az ún. zárt láncú hulladékhasznosításra is, amikor egy adott termék hulladékának feldolgozása után ugyanazt a terméket állítják elő – pl. csőhulladékból csövet, vagy ablakkeretekből akár 80%-ban újrahasznosított PCV-ből készült ablakprofilt.

PVC üzemi hasznosításáról videót ide kattintva nézhetsz meg.

A műanyaghulladék szelektív gyűjtésével új életciklus indítható, az újrahasznosítással megelőzzük a környezetszennyezést és újra műanyag lehet belőle.

A polietilén anyagok felhasználási területe nagyon széles. Használják sátorfóliaként, szatyornak, elektromos vezetők szigetelésére, vízvezetékek, hordók és csövek alapanyagaként, készítenek belőle vezetékszigeteléseket, háztartási eszközöket (pl. szemetes kukát), italos vagy motorolajos palackot, margarinos dobozt, tejes-, mosó- és tisztítószeres vagy samponos flakont, játékot.

A HDPE kemény, nagy (legalább 0,941 g/cm3) sűrűségű, meglehetősen stabil polietilén, híg savak és lúgok oldatainak ellenáll, tömény savak magas hőmérsékleten roncsolják.

Hasznosítás: a polietilénhasznosításra az országban több pontján is szakosodtak vállalkozások, itt a kémiai hasznosítás is megtörténik: különböző színű és minőségű re-granulátumot állítanak elő. Ezek a re-granulátumok széles körben alkalmazhatók védőcső, kupak, flakon, raklap, vödörgyártás, fóliafúvás stb. gyártására.

HDPE hasznosításáról videót ide kattintva nézhetsz meg.

A műanyaghulladék szelektív gyűjtésével új életciklus indítható, az újrahasznosítással megelőzzük a környezetszennyezést és újra műanyag lehet belőle.

Átlátszó, fényes felületű, hőre lágyuló műanyag, amiből az ásványvizes és üdítős palackok legnagyobb része készül. Alkalmas fólia, mikrohullámtűrő csomagolás, poharak, néhány háztartási- és tisztálkodószer flakonjának gyártására is.

Hasznosítás: a visszagyűjtés, bálázás után a műanyag hulladék a feldolgozó helyen válogatásra kerül, anyagfajta és szín szerint – ez történhet manuálisan vagy modern technológiával automatikusan, esetleg a kettő kombinációját együtt alkalmazzák. Ezután következik a darálás, majd a mosás, színre válogatás. Az így előálló mosott PET-darálék már kereskedelmi terméknek minősül, széles körben felhasználható, jellemzően granulátumot készítenek belőle. Ily módon lesz ismét PET-palack a hulladékból (amit a hazai jelenlegi gyakorlatban csupán 30% arányban kevernek a friss alapanyaghoz), de kedvező nedvszívó képessége miatt alkalmas pl. egészségügyi célokra (pelenka és intim-betét gyártás), kiváló szakítószilárdsága miatt pedig pántszalag gyártásra is alkalmazható. Emellett ismeretes még építőiparban (geotextília) és autóiparban (autókárpit) történő felhasználása is. De a ruhák műanyagszála is készülhet ebből.

Magyarországon a kiépült hasznosítási kapacitás kihasználására kevés az itthon visszagyűjtött PET-palack, így a hasznosítók külföldről is vásárolnak hulladék PET alapanyagot.

PET hasznosító üzemről videót ide kattintva nézhetsz meg.

A műanyaghulladék szelektív gyűjtésével új életciklus indítható, az újrahasznosítással megelőzzük a környezetszennyezést és újra műanyag lehet belőle.

Az Európai Unió országaiban a termékek gyártóinak, forgalmazóinak gondoskodniuk kell az általuk kibocsátott csomagolásból származó hulladék megfelelő hasznosításáról. A Zöld Pont jelölés nem arra utal, hogy az termék környezetbarát, vagy újrahasznosított anyagból készült. Azt jelenti, hogy a gyártó, illetve forgalmazó csatlakozott egy hulladékgazdálkodási koordináló szervezethez (amelyik garantálja számára, hogy a termékből keletkező hulladék kezelése a jogszabályoknak megfelel).

Magyarországon a termékek és szolgáltatások környezetbarát jellegét tanúsító jel az Országos Szabadalmi Hivatalnál bejegyzett védjegy. A Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. állami szervezet feladata a magyar Környezetbarát Termék védjegy és az európai ökocímke rendszer hazai működtetése, vagyis a tanúsító címke odaítélése nyilvános pályázattal az önkéntesen jelentkező hazai és külföldi gyártók, szolgáltatók és forgalmazók részére. A címke jelenléte a vásárlónak minőségi árut, minőségi szolgáltatást garantál és jelzi, hogy a termékek előállítása környezetkímélő módon történt, valamint egészséges termékhez, szolgáltatáshoz jut a fogyasztó.

Az elektromos és elektronikai termékek, akkumulátorok és szárazelemek nem kerülhetnek a vegyes háztartási hulladék közé, ezt jelzi a csomagoláson található ábra. Ha egy termék csomagolásán ilyet találunk, akkor ne dobjuk a szemetesbe, és lomtalanításkor se tegyük ki az utcára! Elvihetjük hulladékudvarba, leadhatjuk visszavételi akciók alkalmával (pl. jellemzően önkormányzatok által szervezett gyűjtőnapokon), ill. egyes áruházakban elhelyezett gyűjtőbe. Ha vásárolunk elektronikai és elektromos gépet vagy akkumulátort, hasonló terméket a vásárlás helyén is átvesznek.

Eredetileg Nagy-Britanniából indult világhódító útjára 1955-ben, és egyszerűen arra hívja fel a figyelmet, hogy ne hajigáljuk szét a szemetet, hanem tegyük azt a megfelelő helyére. Ezáltal védjük a lakókörnyezetünk tisztaságát, és nem leszünk antiszociálisak – legalábbis a szemetet tekintve.

A műanyagok szinte minden fajtája újrahasznosítható, általában darálják, mossák és granulátumot készítenek belőle. A további munka során anyagfajtától függően más-más technológiával készülnek újrahasznosított termékek, ezért darálás előtt gondosan szétválogatják az egyes típusokat. A technológiai eltérések, valamint az egyes fajtákból gyűjtött anyag mennyiségi jellemzői és piaca alapján jelenleg csak a PET, HDPE és PVC újrahasznosítása kifizetődő.

A műanyagok magas hőértékük miatt termikusan is hasznosíthatók, azonban égetésükkor egészségre káros gázok szabadulnak fel. Az energiaközpontok komoly füstszűrő rendszerekkel rendelkeznek. A műanyag otthoni égetése szigorúan tilos, mert betegséget okozó, nemegyszer rákkeltő anyagok megengedett határértékének sokszorosa szabadul fel.

A műanyaghulladék szelektív gyűjtésével új életciklus indítható, az újrahasznosítással megelőzzük a környezetszennyezést és újra műanyag lehet belőle.

Az itt felsorolt hulladékfajták a mérgezőanyag tartalmuk vagy különösen környezetkárosító mivoltuk miatt kerültek ebbe a kategóriába. Nagyon fontos, hogy fokozottan figyeljünk a gyűjtésükre, ezeket semmi esetre sem szabad a hagyományos szemetesbe tenni, mert azok tartalma a hulladéklerakóba vagy az égetőbe kerül, onnan pedig vissza a környezetbe (lerakó – talajszennyezés, égető – légszennyezés).

A biztonságos gyűjtésükre több megoldás létezik, leadhatók:

• a nagyobb áruházakban található hulladékfajtánkénti speciális gyűjtőtartályba (pl. fénycső, elemek, stb.),
• kijelölt hulladékudvarokban,
• az önkormányzat vagy a közszolgáltató által szervezett gyűjtőakciók keretében,
• visszavehetik a vásárlás helyén – a részletekről mindenképpen érdeklődni kell.

Lejárt szavatosságú gyógyszerek

Sokféle vegyi anyagot tartalmaznak és a környezetbe jutva kiszámíthatatlan károkat okoznak, ezért érdemes a gyógyszeres fiókot, dobozt stb. évente átnézni és a lejárt szavatosságú készítményeket a legközelebbi patikába visszavinni, ahol speciális gyűjtődobozban tárolják, majd égetéssel ártalmatlanítják.

Szelektíven gyűjthetők:

• leselejtezett háztartási kis- és nagygépek
• számítástechnikai berendezések (monitor, nyomtató, billentyűzet stb.)
• szórakoztató elektronikai cikkek
• barkácsgépek

Amire oda kell figyelni a szelektív gyűjtése során:

Ezekben a készülékekben gyakran található olyan veszélyes anyag, ami a működés során nem károsítja az egészségünket, viszont, ha a zárt rendszer megsérül, ezek az anyagok kiszabadulnak és a légtérbe illetve a talajba jutva megmérgezhetik az élővilágunkat. Ezért ezeket az elektronikai cikkeket a leselejtezést követően a hulladékudvarba vagy egyéb átvevőhelyre kell szállítanunk.

Az elektronikai és az elektromos készülékek hasznosítása:

A hasznosítóban első lépésként eltávolítanak minden olyan anyagot, ami ártalmas a környezetre, ilyenek például: festékpatronok, elemek, akkumulátorok, kondenzátorok stb. Ezek eltávolítása után kézi vagy gépi erővel szétbontásra kerül a berendezés, majd különválogatják az egyes anyagtípusokat, pl. vas és egyéb fémek, műanyag, üveg, gumi, fa, stb., amelyeket anyagában vagy energetikailag hasznosítanak, a hasznosításra alkalmatlan anyagokat ellenőrzött körülmények között ártalmatlanítják.

Fénycsövek és egyéb fényforrások

Szelektíven gyűjthetők:

• energiatakarékos izzók
• fénycsövek

A higanytartalmuk miatt számítanak veszélyes hulladéknak, ezért figyelni kell arra, hogy ne sérüljenek, amíg a megfelelően gyűjtőhelyre nem szállítottuk. Ha mégis összetörtek, akkor az alábbiak szerint kármentesíthetünk:

• a higany szobahőmérsékleten párolog és különösen mérgező higanygőz keletkezik, ezt megszüntetendő nyissunk ablakot és alaposan szellőztessünk ki;
• a darabok felületén lehet mérgező anyag, ezért lehetőleg ronggyal, vagy kesztyűvel szedjük össze egy zacskóba;
• ha felporszívózzuk vagy felsöpörjük, egészségkárosító anyag maradhat a seprű szálain, vagy a porzsákban, inkább vizes papírtörlővel vagy ronggyal töröljük fel, ezeket is dobjuk a fénycső maradványai mellé a zacskóba;
• végül vigyük az átvevő helyre (pl. hulladékudvar), ne dobjuk a kukába!

A fénycsövekből és egyéb fényforrásokból készülhet:

• üvegbura: a burából;
• fémtermékek: a fémrészekből.

A fénycsöveket és az egyéb fényforrásokat összezúzzák és utána válogatják külön az egyes anyagtípusokat.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvény alapján felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyeket figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodás tervezése, működtetése és fejlesztése során.

a) újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve: a hulladékképződés megelőzése érdekében segíteni kell a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék újrahasználatra előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését;

 b) kiterjesztett gyártói felelősség elve: a gyártó (pénzügyileg is) felelős azért, hogy

• a megelőzés és a hulladékgazdálkodás szempontjából kedvezően válassza meg az általa gyártott termék és alkalmazott technológia jellemzőit (felhasznált alapanyagok, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képessége, élettartama, újrahasználhatósága, javíthatósága),
• tervezzék meg a termék előállítása és felhasználása, elhasználódása során keletkező hulladék hasznosítását és ártalmatlanítását,
• a visszavitt termék legyen visszaváltva, visszavéve,
• a termékből származó hulladék legyen átvéve,
• illetve a további hulladékgazdálkodási tevékenységek legyenek elvégezve.

c) önellátás elve: az Európai Unió tagállamaival együttműködésben biztosítani kell, hogy Magyarország területén hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózata jöjjön létre, illetve működjön a hulladék ártalmatlanítására, valamint a vegyes hulladék hasznosítására. Figyelembe kell venni a földrajzi adottságokat valamint a különleges kezelést igénylő hulladékhoz szükséges létesítményi igényeket.

 Az önellátás elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie.

 d) közelség elve: biztosítani kell, hogy a hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózatát úgy kell megtervezni, hogy a hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából

• lehetővé tegye a hulladék egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben, és
• a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák alkalmazását

Figyelembe kell venni

• a környezeti adottságokat,
• a környezeti és gazdasági hatékonyságot,
• az elérhető legjobb technikát, valamint
• az adott hulladék különleges kezelési igényét;

A közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;

e) a szennyező fizet elve: a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős;

f)  a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását (azért fontos, hogy a hasznosítás után minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza a természetes szervesanyag-körforgásba, és csökkenjen a lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma);

a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve: A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tervezésének és fejlesztésének szempontjai:

• a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztása,
• a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság fizetőképessége,
• üzemeltetési költségek fenntarthatósága,
• a feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a közszolgáltatási díj emelését;

g)      a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az

• maradéktalanul fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint
• a közszolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére (nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét).

Az akkumulátor elektromos energiát szolgáltató berendezés, mely az egyik leggyakrabban használt áramforrás. Ezek a maróanyag és nehézfémtartalmuk miatt soroljuk a veszélyes hulladékok közé. Az elhasznált ólomakkumulátorok a kereskedelmi egységekben, a gyártók forgalomba hozatali helyein és begyűjtő vállalkozások ipari begyűjtési pontjain kerülnek összegyűjtésre, 1 m³-es zárt, saválló műanyag konténerekben.

Külön gyűjtendő:

• savas és lúgos akkumulátorok
• telefonakkumulátorok
• mindenféle méretű és teljesítményű száraz elemek

Ólomakkumulátorok:

Mivel a használt ólomakkumulátorok magyarországi hasznosítása nem megoldott, exportőr cégek közeli országok feldolgozóiba szállítják ki a hulladékot. A hulladék válogatását követően a kezelés során az alábbi másodnyersanyagok nyerhetők vissza:

• nagy tömbökben előállított megmunkálatlan ólom;
• a műanyagból darálás, mosás, szárítás és préselés után PP granulátumot állítanak elő, melyből elsősorban műanyag akkumulátorházat gyártanak;
• a hasznosítás további termékei lehetnek a nátrium-szulfát, a gipsz és az ipari víz.

Nagyméretű lúgos akkumulátorok:

Ezek az áramforrások a korszerű, nagy energiaigényű készülékekből mára kiszorultak, viszont nagy terhelhetőségük miatt az ipar számos területén ma is használják (pl. vészvilágítások, vasúti járművek energiaellátása, repülőgép akkumulátorok). Megfelelő karbantartás mellett az élettartamuk elérheti a 25-30 évet is. A nagyméretű lúgos áramforrások magyarországi hasznosítása, illetve hasznosításra történő előkészítése a hazánkban működő egyetlen feldolgozónak köszönhetően megoldott. A lúgos akkumulátorok mechanikai bontását követő kezelés termékeiként keletkezett:

• nikkelt,
• lúgot,
• vas- és műanyaghulladékot anyagában;
• a bontás során keletkező fadobozokat termikusan hasznosítják.

A nem hasznosítható kadmium veszélyeshulladék-lerakóba kerül.

Elemek és hordozható akkumulátorok:

Gyűjtésük a veszélyes-hulladékok tárolási követelményeinek megfelelő, jellemzően 12-80 liter űrtartalmú gyűjtőedényben, országszerte közel 30.000 helyen történik.

A használt olajok és zsírok a környezetbe kerülve elzárják az élő szervezeteket az oxigéntől, illetve a túlhevítés következtében rákkeltő anyagok keletkezhetnek benne, ezért miután kihűltek egy műanyag palackba tegyük és a hulladékudvarba vagy akár a kijelölt MOL kutakra is elvihetjük.

Szelektíven gyűjthetők:

• olajok
• zsírok

A használt sütőzsiradékból készülhet:

• biodízel üzemanyag
• biogáz alapanyaga

A biodízel gyártás melléktermékei is környezettudatos módon kerülnek további felhasználásra: hasznosítják a glicerint, valamint a szappanos vizet teljes egészében biogáz termelésbe vezetik vissza.

Szelektíven gyűjthetők: befőttes üvegek, ásványvizes üvegpalackok, sörös-, borosüvegek, röviditalok palackjai, kozmetikai termékek üvegcséi pl.: parfümök, arckrémek csomagolása.

Az üveghulladékokból kerül vissza a legkevesebb a szelektív gyűjtőrendszerbe, ezért minden évben érdemes átnézni a kamrában, mosogató alatt, egyéb helyeken a befőzési időszakra félretett befőttesüvegeket és palackokat. Ha olyan üvegeket találunk, amikbe évek óta nem tettünk el semmit, azokat nyugodtan a szelektív gyűjtőhelyre vihetjük, így kényelmesebbé és könnyen áttekinthetővé tehetjük a tároló helyiségeinket.

Amire oda kell figyelni az üveg szelektív gyűjtése során:

• Az üvegek kiöblítve kerüljenek a konténerbe és ahol lehetőség van rá, külön konténerbe kerüljön az átlátszó és a színes üveg.
• Ha nagyon precízek akarunk lenni, a kupakját, fedelét az anyagtípusának megfelelő helyre dobhatjuk (fém vagy műanyag).

Üveghulladékból készülhet: befőttesüveg, üvegpalack, habkavics, színes, divatos burkolóanyag (üvegmozaik), üveggyapot.

Magyarországon jelenleg csak az átlátszó üveg hasznosítása megoldott, az orosházi üveggyár állít elő belőle öblösüveg terméket, a színes üvegek feldolgozása Szlovákiában, Csehországban, Horvátországban, Ukrajnában vagy Ausztriában történik.

Kapcsolódó bejegyzések:

Szelektív gyűjtés lépésről lépésre, Hulladék és szemét, Hulladékok jellemzői, Hulladékpiramis

Szelektíven gyűjthetők konzervdobozok (májkrémes, állateledeles stb.), energiaitalos és üdítősdobozok, sörösdobozok.

Amire oda kell figyelni a fémek szelektív gyűjtése során:

• Az aludobozokat összenyomva tegyük a gyűjtőedénybe, hogy a lehető legkevesebb levegő maradjon benne. Így a szállítás során a gépkocsi nem levegőt, hanem hasznos anyagot szállít és csökkenthető a szállítással járó környezeti terhelés.
• Fontos, hogy tiszták legyenek a dobozok: ha étel maradt benne, a mosogatás végén ezeket is öblítsük el, plusz mosogatóvíz használata nélkül.

Fémhulladékból készülhet például sörkollektor, autó- és motoralkatrészek, alumínium italos doboz („can to can” technológia). A feldolgozás első fázisában különválogatják az alumínium és vas dobozokat, majd kohókba szállítják, ahol fémtömböket állítanak elő. Ezek a fémtömbök később bármilyen vas, vagy alumíniumtermék előállítására alkalmasak.

Ez az egyik legfiatalabb és a legvitatottabb hulladékfajta: sokáig úgy gondolták, hogy nem lehet hasznosítani. Ma már a technológia rendelkezésre áll ipari méretekben, így csak a közszolgáltatón és rajtunk múlik, hogy különválogatjuk-e. Az italoskarton anyaga 75%-ban papír, 20%-ban polietilén, 5%-ban alumínium.

Szelektíven gyűjthetők: tejes dobozok, gyümölcsleves dobozok, tejtermékek (pl.: tejszínes, tejeskávés stb.) többrétegű dobozai.

Amire figyeljünk a szelektív gyűjtés során:

• A hulladék begyűjtője (önkormányzat által megbízott közszolgáltató) határozza meg, hogy melyik gyűjtőedénybe kell dobni. Mivel elsősorban papírt tartalmaz, legtöbbször a papírok közé kerül, de sok helyen a műanyagokkal vagy a fémekkel gyűjtik együtt.
• Ha a mosogatás végén a dobozokat is – vízpazarlás nélkül – kiöblítjük megelőzhetjük, hogy a maradék tej vagy gyümölcslé erjedésnek induljon a dobozban.
• A kartondobozt összenyomva tegyük a gyűjtőedénybe, hogy a lehető legkevesebb levegő maradjon benne. Így a szállítás során a gépkocsi nem levegőt, hanem hasznos anyagot szállít és csökkenthető a szállítással járó környezeti terhelés.

Az italos kartondoboz újrahasznosítása során kétféle lehetőség van: ha nem választják szét az összetevőket, akkor ledarálva összepréselik, és tectan forgácslap készül belőle. Ha az összetevőket szétválasztják, akkor a papírt a papírgyártás során újrahasznosítják (az italoskarton jó minőségű papírból készül, így a hulladékából jó minőségben készíthetők újrahasznosított termékek).

Magyarországon még nem működik olyan papírgyár, ami a tejes és gyümölcsleves dobozok hasznosítását végzi, így osztrák és cseh hasznosító cégek gyártanak belőle papírtermékeket.

Szelektíven gyűjthetők PET palackok (üdítős, ásványvizes), flakonok (mosó-, mosogató- és egyéb tisztítószeres öblítős, tusfürdős, samponos és egyéb kozmetikai flakonok), zacskók, fóliák. Bizonyos műanyagfajtáknak jelentős piaca van a hulladékiparban (pl. PET, ), míg más fajtáknál elsősorban az energetikai hasznosítás jöhet szóba. Kezeletlen égetésük során káros anyagok szabadulnak fel, ezért semmiképpen ne tüzeljünk műanyagokkal!

Amire oda kell figyelni a műanyagok szelektív gyűjtése során:

• A műanyag palackokat és flakonokat összenyomva tegyük a gyűjtőedénybe, hogy a lehető legkevesebb levegő maradjon benne. Így a szállítás során a gépkocsi nem levegőt, hanem hasznos anyagot szállít, és csökkenthető a szállítással járó környezeti terhelés.
• A kupakot vagy a lapított palackra visszatekerjük és mehetnek együtt a gyűjtőedénybe, vagy felajánlhatjuk a kupakgyűjtő akciók során.
• A lebomló bevásárló műanyagtáskák jelenleg kizárólag energetikailag hasznosíthatók. Tájékozódjunk a közszolgáltatónál, hogy bedobhatók-e a műanyagok közé. Hasonló a helyzet a tejtermékek poharaival, tégelyeivel: bár hasznosíthatóak lennének, legtöbb helyen sajnos nem gyűjthetőek szelektíven, kivétel ez alól pl. Budapest, Pécs, Kecskemét vagy Nyíregyháza. Nézzünk utána, hogy a lakóhelyükön bedobhatóak-e a szelektív kukába!

Műanyaghulladékból készülhet: rekesz, fólia, zsák, táska, vödör, lavór, virágláda, fűrács, vállfa, rendszámtáblatok, építőipari szigetelőanyag, poláranyag (textilipari hasznosítás), fekvőrendőr, terelő bóják.

Magyarországon nagyjából 25-30 cég foglalkozik a műanyaghulladékok hasznosításával.

Szelektíven gyűjthetők: kartondobozok (kisebb, pl. teás doboz, nagyobb pl. elektronikai berendezések dobozai), hullámkartonok, irodai papírok, újságok, szórólapok, régi prospektusok.

Amire oda kell figyelni a papír szelektív gyűjtése során:

• A zsíros, ételmaradékkal és egyéb módon szennyezett papírzacskók és -dobozok (pl.: pizzás doboz) nem hasznosíthatók másodnyersanyagként, azonban magas fűtőértékük miatt energetikai hasznosításra alkalmasak. A nagyobb kartondobozokat feldarabolva vigyük a gyűjtőszigetre, így könnyedén beférnek a konténerbe és az otthoni tárolásuk is kevesebb helyet foglal.
• Papírhulladékból készülhet kartondoboz, papírzacskó, zsebkendő, szalvéta, WC papír, kéztörlő, füzetek, könyvek, tojástálca, újabban bukósisakot is készítenek.

Magyarországon jelenleg Dunaújvárosban és Budapesten dolgoznak fel hulladékpapírt.

Kapcsolódó bejegyzések:

Szelektív gyűjtés lépésről lépésre, Hulladék és szemét, Hulladékok jellemzői, Hulladékpiramis, Italos kartondoboz szelektív gyűjtése

Magyarországon évente kb. 80.000 tonna hulladék keletkezik elhasználódott elektromos és elektronikai (E+E) berendezéseinkből, aminek csupán a felét gyűjtjük vissza, és hasznosítjuk újra. Ez azt jelenti, hogy minden magyar ember évente fejenként 8 kg E+E hulladékot termel. Az EU célkitűzései közt szerepel, hogy 2020-ra a keletkezett hulladék 85 %-a visszagyűjtésre kerüljön.

Az elektronikai hulladékok nagy része veszélyes anyagokat tartalmaz, többek közt nehézfémeket, melyek már kis mennyiségben is súlyosan károsíthatják a környeztet és az emberi szervezetet is. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy megfelelően kezeljük a háztartásainkban keletkező hulladékot.

Mit tehetek tönkrement készülékeimmel?

A legfontosabb, hogy a megfelelő gyűjtőhelyen adjuk le készülékeinket, és ne a kukába dobjuk ki, vagy a lomtalanításkor az út szélére. Minden elektronikai cikket árusító bolt köteles átvenni az elromlott berendezéseinket, amennyiben hasonló funkciójú készüléket vásárolunk. Vannak olyan üzletek, ahol nem alkalmazzák ezt a megkötést, erről azonban érdemes előre tájékozódnunk, továbbá sok hipermarket is kihelyezett gyűjtőpontokat.

Az E+E hulladékot minden esetben átveszik a hulladékudvarok, így ha biztosra akarunk menni, akkor válasszuk ezt a megoldást. A legjobb megoldás azonban, ha először megpróbáljuk megjavíttatni az elromlott készüléket. Fontos, hogy legközelebbi vásárlásunkkor válasszunk körültekintően, mivel sok esetben egy olcsóbb termék hamar meghibásodik, így összességében pótlása nagyobb költséggel fog járni, mintha korábban egy drágább készüléket vásároltunk volna.

A hulladékok jellemzőit a jogszabályok értelmező részeiben találjuk. A hulladékokról szóló törvény értelmező rendelkezéseiben meghatározott néhány jellemző:

• hulladék jellege: veszélyes vagy nem veszélyes;
• hulladékfajta: az az anyagfajta, amiből az adott hulladék képződik (fa, papír, fém, biológiailag lebomló, műanyag stb.); alapos leírást találunk a Hulladékból Termék Kiállítás honlapján;
• hulladéktípus: a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben (16/2001. (VII. 18.) KöM-rendelet a hulladékok jegyzékéről) meghatározott, EWC kódszámmal ellátott anyag vagy hulladék; 20 főcsoportban, 111 alcsoportban 839-féle anyag vagy hulladék;
• vegyes hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak az a különböző fajtájú és összetételű hulladékot tartalmazó része, amelyet az elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő külön gyűjtőedényben gyűjtenek; a nem vegyes hulladékot elkülönítetten gyűjtött hulladéknak nevezzük;
• háztartási hulladék: a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint nagy darabos hulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot; a háztartási hulladéktól eltérő fajtájú, jellegű és típusú az üzemekben, gyárakban koncentráltan és kis helyen keletkező ipari eredetű hulladék.
• szilárd, folyékony, légnemű hulladék (pl. a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladékot települési hulladéknak nevezzük).

A hétköznapok során otthon leggyakrabban csomagolási hulladékkal találkozunk, amelyekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodásra a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet vonatkozik.

A hulladékok csoportosíthatók a következő szempontok szerint is:

•  szelektíven gyűjthető és szelektíven nem gyűjthető (többnyire az határozza meg, hogy milyen anyagokat vár a hulladékhasznosító, akihez a gyűjtő, lakossági hulladék esetén a közszolgáltató eljuttatja a hulladékot) – a közszolgáltatók honlapja felvilágosítással szolgál arról, hogy milyen fajta hulladékot melyik gyűjtőbe (kukába, zsákba, szelektív gyűjtőedénybe) kell elhelyezni, ill. az egyes hulladékudvarokban miket vesznek át.
•  nagy tisztaságú vagy szemetes: csak a homogén, azonos fajtájú hulladékokat tudják a hasznosítók felhasználni, ennek érdekében a szelektív gyűjtőedényekben kizárólag azokat a hulladékfajtákat kell elhelyezni, amelyeket a gyűjtők meghatároznak (pl. műanyagos konténerbe nem szabad papírt rakni);  a hulladék előkezelése során valamilyen módon szétválogatják a különböző anyagfajtákat, pl. a PET palackokat szín szerint.
• komposztálható és nem komposztálható: a háztartásokban és a kertekben keletkező zöldhulladék (és egyéb, pl. tojáskéj, kávézacc, lefőzött teafű stb.) alkalmas arra, hogy a komposztálás során humuszt, vagyis a termőföld alapját képező anyagot állítsanak elő a baktériumok, gombák, rovarok, giliszták, részletesebben lásd a régi KVVM tájékoztató honlapján.

KOMPOSZTÁLÁSSAL KB. 30%-KAL CSÖKKENTETŐ A HÁZTARTÁSOKBAN KELETKEZŐ SZEMÉT MENNYISÉGE

Az alábbi videók ízelítőt adnak az előkezelés és a hulladékfeldolgozás gyakorlati megvalósításáról:

• a Gépsystem Kft. mechanikai hulladékválogató csarnoka Kerepes, Ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központban:
• elektromos és elektronikus hulladék kezelése az Electro-Coord bemutatkozó filmjén:
• a sárvári HUKE Kft. PET-palack újrahasznosítója:

A hulladékkezelés prioritásait az ún. hulladékpiramissal szokták ábrázolni: a legjobban környezetbarát alternatíva a hulladékok keletkezésének megelőzése, a legelőnytelenebb megoldás a hulladék lerakóban történő tárolása.

Az Európai Uniós irányelvek szerint minden lehetőséget meg kell ragadni a hulladék kibocsátásának csökkentésére, sorrendben csak ezután következhet a szelektív gyűjtés és a komposztálás, és csak legvégső esetben lehet szó az ártalmatlanításról. Vagyis a hulladékgazdálkodásban, a szabályozás szellemében, a hulladékkezelési eljárások alkalmazására egy hierarchia érvényesül.

Az újabb vizsgálatok és elemzések világosan rámutatnak ennek a szemléletnek a gyengeségére, vagyis arra, hogy a valóságban az egyes eljárások nem alkotnak hierarchikus rendszert. A hulladékkezelési hierarchia elemeit a valóságban a mindenkori környezeti, társadalmi és gazdasági hatások figyelembevételével, az anyag kitermelésétől a hulladékként történő kezelésének megtörténtéig terjedő teljes életciklus szemlélet alapján a környezetileg leghatékonyabb megoldást választva kell alkalmazni. Ezt jobban szemlélteti az alábbi ábra:

Sokan keverik a két fogalmat:

• Újrafeldolgozás: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékot termékké vagy anyaggá alakítják annak eredeti használati céljára, akár más célokra; ez magában foglalja a szerves anyagok feldolgozását, de nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet feltöltési műveletek során használnak fel;
• Újrahasználat: olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket vagy alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált (pl. tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen).

A hulladékgazdálkodásban érvényes alapelvek a törvény szerint:

1. az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve: a hulladékképződés megelőzése érdekében segíteni kell a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék újrahasználatra előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését;
2. a kiterjesztett gyártói felelősség elve: a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; a kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős továbbá a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, illetve a termékből származó hulladék átvételéért, illetve a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják;
3. az önellátás elve: az Európai Unió tagállamaival együttműködésben biztosítani kell, hogy Magyarország területén a hulladék ártalmatlanítására, valamint a vegyes hulladék hasznosítására alkalmas hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózata jöjjön létre, illetve működjön, figyelembe véve a földrajzi adottságokat, valamint azt, hogy bizonyos hulladék esetében különleges hulladékgazdálkodási létesítményekre van szükség; az önellátás elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;
4. a közelség elve: biztosítani kell, hogy a hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózata lehetővé tegye a hulladék egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a környezeti adottságokat, a környezeti és gazdasági hatékonyságot, az elérhető legjobb technikát, valamint az adott hulladék különleges kezelési igényét; a közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;
5. a szennyező fizet elve: a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért;
6. a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen;
7. a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj emelését;
8. a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az maradéktalanul fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a közszolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; az ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.