Kamikatsu látképe

A Japán Shikoku-szigetén fekvő Kamikatsu 2003 óta egy olyan különleges küldetésen dolgozik, mely megvalósulása esetén 2020-ra a város nem fog hulladékot termelni. Nem kerül majd hulladék hulladéklerakókba: ez a Tokushima prefektúra célkitűzése. A falu nagyjából 1500 lakosa mára már bebizonyította, hogy felnőtt a feladathoz, és már elérték a 80 százalékos újrahasznosítási arányt a nem szerves hulladékok esetében. (A japán átlag jelenleg csupán 20 százalékos.)

E mintaértékű kezdeményezés központi helyszíne, a Hibigaya hulladékgyűjtő állomása amely egyben a Kamikatsuban a hulladék keletkezését megelőző tevékenység epicentruma is. Kamikatsu egy olyan nyüzsgő, hulladék újrahasznosítás-központú közösség, ahol a lakosok újrahasznosítanak minden újrahasznosítható anyagot, és mindezt teszik elképesztő módon 45 (igen, negyvenöt) különböző kategóriában. Nem a nálunk is már-már megszokott három vagy négy tárolóedény, hanem 45 címkével ellátott tartályt használnak az újrahasznosításhoz.

A szükségtelenné vált, vagy nem használt használati tárgyak – olyanok, mint kisebb eszközök, háztartási gépek, szerszámok, játékok, ruhaneműk stb. -, amelyek még használati értékkel bírnak, a Zero Waste nonprofit Akadémia által üzemeltetett Hibigaya freecycling üzletbe kerülnek. A falusiak bármit bevihetnek, otthagyhatnak, vagy elvihetnek. Érdemes megjegyezni, hogy a városkában nincsenek szemétszállítók.

 „Pontyos” dzseki

foto: Makery.info

A Zero Waste Akadémia két „Kuru kuru” teret nyitott meg, amelyek neve az áru körforgására utal. A használtcikk boltban Kamikatsu lakosai leadhatják régi, de még használható tárgyaikat (ruhák, edények stb.), és bárki, bármit ingyen haza is vihet. Itt az áru forgalmát tömegben mérik (2015-ben körülbelül 13 tonnányi tárgyat adtak le a boltban, és körülbelül 11 tonnát vittek el, ami kb. 85 százalékos újrafelhasználási arányt jelent). A Kuru Kuru kézműves központ, amely a hulladék közepette a művészet oázisa, évente több mint 2000 látogatót vonz. Az értékesítésre kínált dzsekik, ingek, táskák, sálak, szandálok és egyéb, régebbi szövetekből készült kuriózumok árusítását – A Reborn Kyoto projekthez hasonlatosan – 20 helyi nagymama kezdeményezte. Kuru Kuru emblematikus termékei, a pontyot ábrázoló régi zászlókból készült kabátok a szomszédban lévő varró- és kötőstúdióban készülnek. A hosszú, élénk színű zászlók – amelyeket hagyományosan a május 5-i Gyermeknap ünneplésére terveztek – a népesség elöregedése miatt sajnos kimentek a divatból.

45 szelektív kategória

Nem meglepő módon, a falubelieknek időre volt szükségük. Kamikatsu lakossága elöregedő és zsugorodó, ahogy az a Világgazdasági Fórum megállapította, „komoly társadalmi kérdés”, hogy belejöjjenek egy ilyen agresszív és mindenre kiterjedő részletességű hulladék kezelésbe. A napi hulladékválogatás semmivel sem kevésbé fáradságos vagy időigényes, mint az 2003-ban volt, amikor először mutatták be a Kamikatsu Nulla Hulladék Nyilatkozatát, de miután a falusiak végül belevágtak a megvalósításba, lendületet kaptak, és már csak előre néznek.

foto: Business Insider (Takuya Takeichi)
Takuya Takeichi (foto: Business Insider)

 
A Világgazdasági Fórum áttekintést nyújtott arról, hogy a falu hogyan kezelte a hulladék kérdést, nem is olyan régen:  „Miután megváltozott a japán gazdaság és az előrecsomagolt, eldobható áruk fogyasztása terjedt el, a lakosok szemétlerakót és nyílt égető helyet állítottak fel a városban. Mindenki hozta a szemetét, bármi is volt az, és a tűzre dobta; ez a gyakorlat az 1990-es évek végéig folytatódott. A városra komoly nyomás nehezedett a kormányzat részéről, hogy felhagyjon a nyílt tűzön történő szemétégetéssel, ezért építettek, és beüzemeltek egy szemétégető művet. Ezt a szemétégető típust azonban hamarosan betiltották az égetés során keletkező dioxinokkal kapcsolatos egészségügyi aggodalmak miatt. Így a város kénytelen volt bezárni hulladékégetőjét, ezáltal a hulladékégetőbe fektetett pénzt elbukták, és komoly összegeket voltak kénytelenek fizetni a közeli városnak, hogy szemetüket az ő létesítményükben semlegesítsék. ”

Amikor a Kamikatsu elkezdte a hulladék újrahasznosítását, a hulladék elkülönítésére kezdetben kilenc kategóriát hoztak létre. Ez rövid időn belül 34-re emelkedett. Nem olyan régen (2016-ban) ez a szám ismét emelkedett, és már 45 különböző kategóriába sorolva szelektálják a hulladékokat.

A palackokon és dobozokon túl

Mindenki példamutató módon gondoskodik arról, hogy az otthon keletkező hulladékot a megfelelő gyűjtőbe dobják a Hibigaya újrahasznosító állomáson. Figyelemre méltó, és követendő az a mód, ahogy Kamikatsu lakói bánnak a hulladékkal. Amint a falusiaknak sikerült levetkőzniük a „mindent kidobni” mentalitást, az új gondolkodásmód, a környezettel való törődés került előtérbe.

– Amikor beindult a Nulla Hulladék program, megnövekedtek a terheim – meséli a bolt tulajdonosa, Takuya Takeichi a példaértékű történetet. – A hulladék teljes szelektálása nagyon időigényes, de ahogy telt az idő, és a falu szigorú újrahasznosítási szabályai beszivárogtak a mindennapokba, azok mindenki által követett rituálékká váltak. Takeichi és a falu lakói elkezdtek másképp nézni a hulladékra. – Megszerettem ezt a fajta rituálét, azt, hogy törődöm a hulladék sorsával–mondja Takeichi. – Furcsa, de már elgondolkodom, mielőtt bármit is a szemétbe dobnék. A Nulla Hulladék vállalás többlet terhet jelent ugyan, de azt hiszem, ezáltal mindannyian lélekben gazdagabbá váltunk.

Ami az olyan organikus háztartási hulladékokat illeti – amelyek nem válogathatók szét a 45 kategóriába, és nem férnek bele a hagyományos újrahasznosított kartonpapír, vagy üveg kategóriába  – nos, erre is találtak megoldást. A komposztálás a lakosság és az üzleti vállalkozások tulajdonosai körében általános törekvés, még az újonnan betelepült séf Taira Omotehara számára is.

foto: facebook (Taira Omotehara)

 

– Amíg nem költöztem ide, egyáltalán nem vettem tudomást a keletkező hulladékról. Mindent egy helyre dobtam – ismeri el Omotehara. – Most a maradék étel a komposztba kerül, ezzel a helyi gazdaság termőföldjét gazdagítjuk, ahol az étteremben felhasznált zöldségek nevelkednek. Látom, ahogy bezárul a kör, és ez megváltoztatja a szemléletemet. (Mint a hegyvidéki Tokushima prefektúra legtöbb faluja, így Kamikatsu is túlnyomórészt a mezőgazdaságból él.) – Ha a szakácsok kicsit változtatnának gondolkodásmódjukon, azt hiszem az élelmiszer-hulladék mennyisége is csökkenthető lenne – teszi hozzá Omotehara.

Amikor a hulladék-csökkentés egy vidéki japán várost helyez a térképre

Kamikatsu azon figyelemre méltó erőfeszítése, hogy a közösség nem küld hulladékot hulladéklerakókra vagy hulladékégetőkbe, nem meglepő módon nemzetközi figyelmet kapott, különösen az elmúlt években. A Nulla Hulladék éve várhatóan 2020.

Ahogy arról az Associated Press 2017-ben írt, több mint 10 ország önkormányzatait és környezetvédelmi szervezeteit képviselő delegációk kísérik figyelemmel Kamikatsu erőfeszítéseit. Figyelnek, és tanulnak a világ vitathatatlanul legszigorúbb és legelkötelezettebb hulladékcsökkentő közösségétől.  Tovább növelte a falu iránti érdeklődést az újrahasznosított alapanyagokból felépített lenyűgöző Közösségi Ház, és Sörfőzde.

Hiroshi Hakamura & NAP

Az építész, Hiroshi Hakamura így ír az új Közösségi Házról: „Olyan ablakokat gyűjtöttünk össze az építkezéshez, amelyek a múltban megvilágították a várost. Azt szeretnénk, hogy ezek az ablakok a remény lámpájává váljanak, és megvilágítsák azt a várost, amely a csökkenő népességgel küzd. A belső tér tele van improvizációval és felfedezésre váró meglepetésekkel, a hulladék alkotó kombinációjával. A helyiek, akik ebben a pubban gyűlnek össze, kezdik igazán felismerni, hogy cselekedeteik szórakoztatóak és egyben kreatívak.”

Hiroshi Hakamura & NAP

Források: 

https://www.mnn.com/lifestyle/recycling/blogs/japans-trash-free-town-kamikatsu

https://www.curbed.com/2015/8/6/9933072/japanese-ecoconscious-brewery

http://www.nakam.info/en/

http://www.businessinsider.com/

 

, ,