Hulladék vagy másodnyersanyag? Építési-bontási hulladékok

Hulladék vagy másodnyersanyag? Építési-bontási hulladékok

2013. szeptember 23.

épület bontásA Magyarországon keletkező építési és bontási hulladékokat (ÉBH) keletkezésük szempontjából praktikusan két nagy csoportra választhatjuk szét, egyrészt a magasépítési, másrészt a mélyépítési ágazatban keletkezett hulladékokra. Az állampolgár legtöbbször felújítás vagy építkezés kapcsán találkozik az építési és bontási hulladékkal, azaz az előbbi felosztásban a magasépítésben keletkezett hulladékkal szembesül.

Ha az építkezés nem zöldmezős beruházás, hanem átépítés vagy netán egy bontási folyamat is tartozik hozzá, akkor az építtetőnek nagyobb mennyiségeket kell menedzselnie akár közvetlenül irányít, akár közvetetten egy építési vállalkozónak adja ki a munkát. Ez egy átlagos, 60-80 m2-es, hagyományos építésű ház teljes elbontása esetében elérheti a 150-250 tonnát is. A konténeres sittszállítás jelen árait figyelembe véve a munka árajánlatában, költségtételében akár 7-900 ezer forintot is jelenthet ez a tétel, amihez még nem kalkuláltuk az alapból kikerülő föld elhelyezését.

2013_08_27_10.8_Vermes Péter_Hulladék vagy másodnyersanyag_kep1Ezért fontos, hogy ha lehetséges, csökkenthetőek legyenek ezek a költségek. Ennek egyik fontos eleme, hogy a bontás eredményeképpen kapott hulladék nyersanyagként hasznosítható legyen (resource management), s még jobb eredményt érhetünk el a szelektíven történt gyűjtött építési hulladék hasznosításával. (Lásd a jellemző ÉBH-összetételt az ábrán!)

Ennek a lehetőségnek a gyakorlatba ültetése folyamatban van országos viszonylatban, a Vidékfejlesztési Minisztérium egy munkacsoportja foglalkozik vele. Lehetséges és megfontolandó szempontokat, eszközöket jelenthetnek a nyugat-európai példák. Van, ahol az építési engedély része a részletes bontási tervek (irányított/ szabályozott bontás előírásával) mellett adott keletkező anyagáramra vonatkozó újrahasznosítási specifikációk előírása. (Németország). Más példa szerint, például Hollandiában az ÉBH ártalmatlanítással való kezelése nem engedélyezett. Belgiumban az ÉBH piaci keresletét, a szelektív bontási megoldások elterjedését támogatják szabványosított követelményrendszer kidolgozásával.

2013_08_27_10.8_Vermes Péter_Hulladék vagy másodnyersanyag_kep2A szelektív bontás alkalmazásának fő célja, hogy a hulladékgazdálkodási piramis ábráján megjelentetett előnyös alternatíva megvalósulhasson, és a jelenleg nagyon elterjedt ÉBH-ártalmatlanítás az újrahasznosítás-újrahasználat irányába mozdulhasson el.

Addig is lássuk, milyen szempontok merülnek fel egy családi ház szelektív bontásának tervezésénél? Szelektív bontás tervezésének 5 gyors lépése:

 

  1. Helyszíni felmérés: Fel kell mérni a mennyiséget és anyagtípusokat, amelyeket újra fel lehet használni, értékesíteni.
  2. Környezet-egészségügyi felmérés: Fel kell jegyezni a bontási tervben az anyagok és hulladékok kezelésének módjait, az összes lényeges adatot. Meg kell győződni a munkát végző szakemberek (hulladékkezelési, munkavédelmi stb.) jogosultságairól, különösen, ha veszélyes hulladék is jelen van. Ezt legfőképpen az azbeszttartalmú palák és eternitcsövek, illetve a szigetelés kátránytartalma jelentheti.
  3. Munkaterv: Vázolni kell a bontás lépéseit, szakaszait, munkaerő, gép, időtartam, engedélyek megszerzése. Ezt a szakipari vállalkozótól mindenképp meg kell követelni.
  4. Helyszínrajz: Elegendő helyet kell biztosítani a különféle anyagok szétválasztásához, tárolásához. Vagy ha a munkaterület nem elég nagy, a folyamatos elszállítás-hasznosítást kell megszervezni.
  5. Anyaghasznosítási terv: Használja, illetve kérje a vállalkozójától, hogy nyomon követhesse ezt, mint egy útmutatót, egy költségvetést, amely nyilvántartja az eladott, az újra felhasználható, újrahasznosított vagy ártalmatlanított anyagokat, azok költségeit, és az abból származó bevételt, a munkáért felelőssel, az azt elvégzőkkel nyilvántartva, időben történő előrehaladás szerint. Tartalmazza az ártalmatlanító és a hasznosító helyszínek, telepek szerinti specifikációt is.

A jól megtervezett bontásnál és építésnél keletkező hulladék jelen pillanatban is költségcsökkenést eredményezhet, ha megtaláljuk a hasznosításának lehetőségeit. Ha ehhez nem is értünk, akkor is olyan vállalkozót kell keresnünk, aki nem pusztán költségtételként tekint a keletkezett hulladékra, de szakmai kapcsolataival, tapasztalatával a hasznosítást is meg tudja oldani, ami az építkezési költségvetésünkre „jótékony hatással” bírhat.

további cikkek

Ők az „Álmodd meg Te az Európai Hulladékcsökkentési Hét legjobb magyar akciószervezőinek járó díjat” 2021. január 12. Hulladékcsökkentési hét
A “Hasznosítsunk újra, használjunk többször!” fotó pályázat nyerteseit Dr. Boros Anita jelentette be 2021. január 12. Hulladékcsökkentési hét
Kihirdetésre kerültek a “Fiatalokkal a fenntarthatóságért!” poszter pályázat nyertesei 2021. január 07. Hulladékcsökkentési hét
Köszönjük
Hírlevelünk már úton.