A fiatalon mártírhalált halt szicíliai Szent Lúcia legendai alak nevéhez fűződnek a december 13-i néphagyományok. A szent neve a fény (lux) szóval is kapcsolatban áll. Kétféle Lucát ismer a magyar néphit, a jóságost és a boszorkányost. A boszorkányoshoz köthető az asszonyok munkavégzésének tiltása a következő monda alapján: Luca napján történt egyszer, hogy egy kisgyermekes asszony tiltottan dolgozott, kenyeret sütött. Luca beszólt neki az ablakon, megkérdezte, hogy mit csinál? Az asszony azt felelte, hogy kenyeret süt. Erre Luca azt válaszolta „Na, csak süssél!” – és kikapta a gyereket a bölcsőből, hogy a kemencébe vesse. Az asszony rigmusba szedve a szavait, rákiáltott, mire Luca visszatette a gyereket a bölcsőbe. Egy másik monda szerint a Luca napján mosó asszony kővé vált. Többek között ezek a mondák az alapjai a háztartási munka tiltásának Luca napon. A tiltás egészségügyi magyarázata lehet a nőknek adott egynapos pihenő, az erejükkel való takarékoskodás, az erőgyűjtés, karácsony előtt. Azonban a napi pihenő nem csak neked, hanem környezetednek is szól, a napi ételkészítéssel és egyéb háztartási munkával járó szemét-és hulladéktermelés visszaszorításának az ünnepek előtt. Mára más lett a világ, nap közben a munkahelyeden dolgozol, de utána lazíts, gyűjts erőt az elkövetkező napokra, hetekre. Gondolj környezetedre is! Írd össze, hogyan csökkentheted az általad kidobott szemét és hulladék mennyiségét és járj el a listád szerint. Pl. piacon vásárolj és készíts hazai alapanyagból friss ételt magadnak. Ha így teszel, egészségesen táplálkozol, és több pénzed is marad, mert elkerülöd a csomagolt készétel vásárlását, valamint csökkented a szemét mennyiségét azzal, hogy nem veszed meg a készétellel együtt a kicsomagolás után eldobandó, zsíros csomagolóanyagot.

Luca napján nem csak a rosszindulatú boszorkányok ellen védekeztek az emberek, hanem fogadták a falubeliek tréfáit is, amit a fiatal férfiak előszeretettel alkalmaztak lányos házaknál. Sokszor lebontották és elcserélték vagy eldugták a kapukat, leszedték az ajtókat és a tetőn építették újjá. 

Varázslások

Szokás volt az alakoskodás: a lucázás vagy „kotyolás”. Utóbbi szó a jelmezbe öltözve játszott dramatikus népszokás előadása során énekelt dalból származik. Vidékenként eltérő, hogy gyerekek, férfiak vagy nők vettek-e részt benne. Az alakoskodók fehér lepedőben, az arcukat álarccal eltakarva járták a házakat, és szalmára vagy fatuskóra térdepelve termékenységvarázsló énekeket daloltak „Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tiktyok, luggyok (tyúkok, ludak)…” Majd szétszórták a szalmát és várták a háziaktól az adományt (almát, diót, aszalt gyümölcsöt). Ha nem kaptak, átkokkal illették a szárnyasokat. Legtöbbször a háziasszony csemegét ajándékozott, majd a vendégek távozása után összeseperte a szalmát és a tyúkok alá tette, hogy bőségesen tojjanak. Az alakoskodóknak adott ajándékokból is láthatod, hogy egészségesen táplálkoztak eleink az aszalással értékes tápanyagokban, energiában gazdag csemegét készítettek, így tartósították a gazdag termést. Aszaltak szilvát, szőlőt, almát. Élj te is eleink egészségmegőrző szokásaival! Ha édességre vágysz, ne a karácsonykor általában bőségesen rendelkezésedre álló csokoládéért vagy süteményért nyúlj, hanem vásárolj a piacon hazai házi aszalt szilvát és birsalmasajtot, diót, mazsolát, illetve szeletelj és aszalj te magad almát!

Számos jósló praktikát alkalmaztak őseink Luca napkor. A lányok pl. szerették volna tudni jövendőbelijük nevét. Ehhez 12 cetlire férfineveket írtak, gombócot készítettek, elrejtették bennük a papírdarabkákat és főni tették. Amelyik gombóc először jött fel a víz színére, az abba tett papírra felírt nevet viselő férfi lett a párjuk.

Lucabúza

Szintén hagyomány volt a lucabúza vetése. Ez arra szolgált, hogy megjósolják a következő évi búzatermést. Egy marék búzát tettek kis tálkába és karácsonyig naponta öntözték. 30-40 centiméterre is megnőtt a növény az ünnepre, mely közepébe, pohárban gyertyát állítottak és a sötét szobában figyelték a szálak sűrűségét, az „ültetvény” tömörségét, a következő évi termés mennyiségét megjósolva vele. A zöld búzafüvet nem dobták ki, hanem karácsony után megetették az állatokkal, ezzel azoknak is egészséget, termékenységet kívántak biztosítani. Ha napjainkra alkalmazod ezt a népszokást, akkor te sem dobod ki a megmaradt ételt. Adagold ki, zacskózd be, írd rá a tartalmát és a fagyasztás dátumát és fagyaszd le. Illetve készíts jól átsütött rakott ételt, vagy a következő nap elfogyasztandó salátát, pástétomot. Ezzel másnap jelentősen lerövidül a konyhában töltött időd és mégis új ételt teszel az asztalra, valamint megelőzöd az élelmiszerpazarlást.

Lucaszéke

Hallottad már azt a népi mondást, hogy „Lassan készül, mint Luca széke.” Azt tudod, hogy mi adja ennek az alapját? Az, hogy eleink meg akarták nézni a boszorkányt és úgy tartották, hogy Luca székén meglátják a gonosz szerzetet. Ehhez a férfiak elkezdtek faragni egy széket, az úgynevezett Luca széket december 13-án. Általában kilencféle fából faragták és minden nap csak annyit dolgoztak vele, hogy 24-ig kitartson a munka. A széknek a hagyományok szerint egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt az alakja. Éjfélkor a katolikusok elvitték a templomba, és ráálltak, hogy meglássák a misén jelenlévő, azaz a falus boszorkányait. A reformátusok a keresztútra vitték. Mindkét vallású férfiaknál közös, hogy hazafelé szaladni kellett a székkel és tűzre vetni az ülőalkalmatosságot. 

Szépség-és egészségvarázslást is végeztek Luca napján. Például almáról ettek eleink, hogy arcuk pirosságát, így egészségüket biztosítsák.  Az alma ma is az egészséget és a termékenységet jelképezi, olcsó, bőségesen terem hazánkban, nyártól tavaszig bármikor megvásárolhatod. Élj te is vele és ropogtass el minden nap belőle. A népi bölcsesség ma is érvényes: „Napi egy alma az orvost távol tartja.”

 

Források: http://mek.oszk.hu, https://www.csillagaszat.hu/